Sajnos, a legnagyobb körültekintéssel megvásárolt épülettechnikai, háztartási berendezéseink is könnyen meghibásodhatnak, még a rendeltetésszerű használat ellenére is. Ilyen esetekben az érdekeink védelmének leghatékonyabb eszköze a jótállás. A bonyolult szabályozás miatt érdemes áttekinteni a jótállással kapcsolatos jogainkat, illetve a jótállási igény érvényesítésének a módját.
A jótállási kötelezettség alapulhat jogszabályon, vagy a felek megállapodásán. A kötelező jótállást előíró jogszabályok részletesen szabályozzák, hogy az egyes konkrétan meghatározott termékek esetében a jótállás alapján milyen feltételek szerint, milyen jogok érvényesíthetők. A jótállás lényege abban ragadható meg, hogy a jótállásra kötelezett a hibátlan teljesítésért a szavatossági felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt általános szabályainál szigorúbb felelősséggel tartozik. Jótállás hiányában nekünk kell bizonyítani, hogy a hiba, illetve a hiba oka a dologban a teljesítéskor már megvolt. Jótállás esetén azonban a bizonyítás terhe a kötelezettre (eladóra) hárul, aki, ha nem tudja bizonyítani, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett, a felelősség alól nem mentheti ki magát. Az épülettechnikai, illetve háztartási berendezések széles körére vonatkozóan a 117/1991 (IX.10.) Kormányrendelet ír elő jótállási kötelezettséget. E rendelet hatálya kiterjed többek között a kazános központi fűtésre, folyadékszivattyúra, háztartási villamos készülékekre, hűtő-, fagyasztógépekre, gáztűzhelyre, fűtő és léghűtő készülékekre, de a 3.000 forintnál értékesebb bútorokra, a riasztó berendezésekre, vagy a rádió, televízió és egyéb videotechnikai berendezésekre is. Fontos hangsúlyozni, hogy e rendelet szerint a jótállási kötelezettség csak az új – belföldön kereskedelmi forgalomba kerülő – termékekre terjed ki. Csökkentett áron forgalmazott új, de hibás, vagy javított termékek esetében nem terjed ki a jótállás arra a hibára, amelyet a vásárló ismert, és amelyre tekintettel az árengedményt kapta. A jótállás legrövidebb időtartama főszabályként 12 hónap, az épülettechnikai berendezések többségére azonban a rendelet melléklete 24 hónap jótállást határoz meg. Természetesen a gyártó, vagy importáló a vásárlók megnyerése érdekében egyes termékekre az előírtnál hosszabb jótállási időt is engedhet. A vásárlónak a jótállási igények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatait a kereskedőhöz, vagy a javítószolgálathoz (szervizhez) kell intéznie. A jótállási igények a jótállási jeggyel érvényesíthetők. A vásárló ebből tájékozódik a termék meghibásodása esetén érvényesíthető jogairól és a jogérvényesítés módja felől. Ha a hiba jellege (pl. a termék kijavíthatósága) tekintetében vita merül fel, a jótállásra kötelezett köteles a vita tisztázása érdekében a KERMI, illetve más, erre feljogosított minőségvizsgáló szerv szakvéleményét beszerezni. A termék hibája esetén elsődlegesen kijavítást, vagy árleszállítást kérhetünk. Ha a termék kijavítását kérjük, a javítási határidő 15 nap. Ha a javítás idejére a jótállásra kötelezett kölcsönkészüléket ajánl fel, akkor e határidő 30 nappal meghosszabbodik. Előfordul, hogy a termék a vásárlástól számított 3 napon belül hibásodik meg. Ilyenkor azt a kívánságunkra azonos típusú, új termékre kell kicserélni. Amennyiben a cserére nincs lehetőség, választhatunk, hogy a vételárat igényeljük vissza, vagy pedig a vételárkülönbözet elszámolása mellet más típusú terméket választunk. A fogyasztók védelme érdekében az említett 3 napos határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt a kereskedő üzlete bármely okból (munkaszüneti nap, betegség) nem tartott nyitva. A vásárlástól számított 3 napon túl csak abban az esetben kérhetjük a termék kicserélését, ha a hiba rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül nem javítható ki, illetve a kijavítás az érdekeink sérelme nélkül nem lehetséges. Ilyen eset áll fenn például akkor, ha a javítás a fent említett 15 napos (illetve 30 nappal meghosszabbított) határidőn belül bármely okból nem történt meg. A jótállási jogok között sorrendben az utolsó jogosultság az elállás. A vásárló abban az esetben állhat el a szerződéstől, ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. Leggyakoribb esete ennek, amikor a hiba nem javítható ki, a kötelezett a kijavítást nem vállalja, vagy az rövid idő alatt értékcsökkenés és a vásárló érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges. Elállás esetén vissza kell adnunk a hibás dolgot, a kötelezett pedig köteles visszafizetni a vételárat. Ha a vásárlás óta eltelt időben a hibás termék ára emelkedett, akkor a vételár visszatérítése mellet az árváltozásból eredő különbözetet is követelhetjük. Lényeges kérdés, hogy a hiba kijavítására hol kell sort keríteni. A rendelet szerint az üzemeltetés helyén (azaz általában otthonunkban) kell megjavítani a rögzített bekötésű, a 10 kg-nál súlyosabb, valamint a helyi közúti közlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a jótállásra kötelezett gondoskodik. A fenti körbe nem tartozó termékeket a vásárlónak kell beszállítania a lakóhelyén működő javítószolgálathoz, ha pedig a lakóhelyén ilyen nem működik, akkor a jótállási jegyen feltüntetett legközelebbi javítószolgálathoz, vagy ahhoz a kereskedőhöz, akinél a terméket vásárolta. A visszaszállításról ilyenkor is a jótállásra kötelezettnek kell gondoskodnia, sőt köteles megtéríteni az utazási és szállítási költségeinket is. A lakás- és épületberendezési tárgyakra speciális jótállási szabályok vonatkoznak akkor, ha azok új lakásokba kerülnek beépítésre. Az 53/1987. (X.24.) MT rendelet szerint a vállalkozó az általa épített új lakóépületben lévő lakásoknak az épületszerkezeteire és berendezéseire jótállást köteles vállalni. E berendezések körébe tartozik többek között az új lakásba beépített főzőkészülék (tűzhely), fűtő és melegvíz ellátó berendezés, épületgépészeti berendezések, de akár a beépített bútorok is. A kötelező jótállás időtartama ezen beépített termékekre már 3 év, amely a lakás átadás-átvétel befejezésének napján kezdődik. A jótállási jogokat a lakás tulajdonosa (a lakás tulajdonba adásáig a megrendelője) a vállalkozóval, vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti. A jótállási igényt ez esetben is jótállási jeggyel lehet érvényesíteni, amelyet a vállalkozónak lakásonként külön-külön kell kiállítania. A jótállás alapján követelhetjük a hiba kijavítását vagy a vételár megfelelő leszállítását. Ha a hiba megfelelő határidő alatt értékcsökkenés nélkül nem javítható ki, és a kijavítás az érdekeink sérelme nélkül nem lehetséges, követelhetjük a hibás dolog kicserélését, illetőleg a hibás munka újbóli elvégzését is. A vállalkozó a bejelentett jótállási igényünk alapján 15 napon belül köteles a hibát megvizsgálni, és a követelésünkről nyilatkozni. Fontos hangsúlyozni, hogy a hibát magunk nem javíthatjuk ki. Megszűnik ugyanis a vállalkozó jótállási kötelezettsége, ha a tulajdonos, vagy megbízásából más kísérli meg a hiba kijavítását. Kivétel ez alól, ha azért végeztettük el mással a szükséges munkákat, mert a vállalkozó a javítást megfelelő határidőre nem vállalta, illetve azt nem, vagy ismételten hibásan végezte el.
