A meredek domboldalon emelkedő családi házat Vincze László Ybl-díjas építész tervezte. Úgy tűnik, az épület és a festői környezet kedves emlékeket idéz fel benne, s ezeket osztja meg olvasóinkkal is személyes hangú, Lírai látogatás című írásában.
A szokatlan formákkal, hagyományos anyagokkal emelt épületet az egyik oldalán ívelt alaprajzú tömb és az aszimmetrikusan elhelyezett, az igen hangsúlyos, játékosan kiugratott, fával burkolt homlokzat alkotja. A teljes homlokzatot, így a fa felületet is különböző alakzatú és méretű, kerek és szögletes ablakok törik meg, melyek jellegzetes ritmust adnak a háznak.
A régi, falusi épületek pacskolt falára emlékeztető, szinte fehér falak mellett, a szabadon kifutó tető tartóoszlopához jól látható és természetes szépségű tartószerkezetet tervezett az építész. Két kellemes, ugyancsak fából készült terasz egészíti ki a házat, melyek a barátságos, meleg anyagoknak, az ideális elhelyezésüknek, az erdő és a kert közvetlen közelségének köszönhetik meghitt hangulatukat. Az építész feladata nem volt könnyű, hiszen az erősen lejtős telken lépcsős szerkezetű épületet kellett terveznie, melyben a nappalitól a hálóig és a teraszokig mindennek megfelelően tájoltnak, és jól megközelíthetőnek kellett lennie. Szíve szerint, a nem különösebben jellegzetes, csendes kis településen, az előírásokat betartó, magas tetős, de kicsit mégis eltérő családi házat kívánt tervezni. Szerencsére, a megrendelő házaspár teljesen szabad kezet adott, és ezt a szabadságot Vincze László friss formai gondolatokkal, és a környező, egykori sváb falvak régi vakolati struktúrájával, a hagyományosan használt kő, és faanyagok együttes használatával kívánta megvalósítani.
Lírai látogatás A Dera-patak völgyét kíséri az út Csobánka felé, ahol takaros házak emelkednek a néhai árterület, a Hanfland földjén: utcácskák, kerítések, egy-egy véletlenül kiültetett, előnevelt fácska a közterületen. Megérkezünk. Sárgás-barna, helyi homokkőből emelt kerítés, széles, lazúrosan mázolt, deszkaborításos tolókapu. Mögötte az udvar, dunabogdányi andezit kockakővel burkolva. A vegetáció alatt, a hegy gyomrába betolt, földdel borított garázs, homlokzata vakolatlan, nyerstégla. Mellette szabadon vezetett meredek lépcső visz fel a házhoz. A lépcső járólapjai fokonként egyetlen darabból öntött, szürke betonelemekből készültek Pilisvörösváron, Elsand úr műhelyében. A hegyoldalba mélyített terasz támfalai nyerstéglával burkoltak, tetején pedig keskeny lépcső fut fel, hátra a hegyre. Faborítású fal mellett érkezünk a bejárathoz: előtér, lépcső, folyosó következik egymás után. A padló süttői világos mészkő, félfényesre csiszolva. Ezt váltja fel a nappaliban a hajópadló, és alapvetően ez a két anyag jelenti a padlóburkolatokat. A nappaliból és az étkezőből a védett, déli teraszra lépünk ki. Tovább fenn, az emeleten a szobák, a fürdők és gardróbok. A szülői hálóhoz külön fürdőszoba kapcsolódik, melynek padlóján és falán, egészen a mennyezetig mészkő és fűrészelt homokkő lapok váltják egymást. Elsand mester udvarán válogattuk a régi homokkő-, bontott lépcső-, és oszlopelemeket, ezekből fűrészeltük a finom, vékony, karamellszínű lapokat.
A gyerekfürdő tiszta fehér, fényes csempeburkolattal készült, Kecskés Kriszta ultramarinkék bordűrjeivel színezve. Az emeleti teraszt faszerkezet alkotja, és Birday fakonzerváló lazúrral lett kezelve, amely csak természetes alapanyagokból áll. (Nálunk odahaza a konyhai fa munkalapot hasonló viaszos pasztával kezeljük, nagyon bevált, mellesleg jó szagolgatni.) A nappaliban a fareluxák résein csorog be a délutáni fény, földszinten a csodálatos kék Buderus kazán duruzsol, elrejtve a konyha melletti mindenes helyiségben. Újra kint az ajtó előtt állunk, majd a lépcsőn le a kapuig, nyitott-fedett építmény közvetlenül a kerítés falára ácsolva. Kaputelefon, mázas, festett házszám a falra akasztva.
Elköszönünk, távolodunk a háztól és megkeressük a falu központját, a templom közelében. Leülünk, bámészkodunk, kortyolgatjuk a kávét tejhabbal, elmélázunk, és sört rendelünk ráadásnak. Arról beszélgetünk, hogy talán szép lassan minden a helyére kerül, és hogy vajon felépül-e újra az egykori „Sissy” vendéglő. Hát megtaláljuk-e ezt a helyet? Kalandra fel!
Vincze László 1958-ban született Pincehelyen 1983-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán 2004-ben DLA Mesterfokozatot szerzett Munkahelyek: 1983 – IPARTERV 1984 – OTTHONTERV 1985 – Szellemi szabadfoglalkozású, szcenikus, az I’dol GMK tervezőiroda alapító tagja 1990 – AXIS Építésziroda Kft. megalapítása Nagy Tamással és Salamin Ferenccel 1992 – tanácsadó főépítész, Törökkoppány 1992 – A drezdai Weise -Treuner Architektengemeinschaft építészmunkatársa 2001 – BME Építészkar Lakóépület-tervezési Tanszék, adjunktus 2002 – VINCZE & LÁSZLÓ Építészeti és Művészeti Kft. megalapítása Díjai Ybl-díj, 1996 Az Év Családi Háza-díj, 1999 Országos Szobrászati Rajzkiállítás különdíja, 1999