A lejtős domboldalon lévő telek kisebb facsoportokkal tarkított legelő és szántó volt korábban. Az építész házaspár, Németh Viktória és Németh Csaba a családi ház tömegét úgy helyezte el, hogy minél közelebb legyen a telek felső széléhez, mert így érvényesül egybefüggően igazán a ház előtti hatalmas terület.
47966-6682-hk76-d000037466da2a6e5102f.jpg
Már az épület elhelyezésénél is szempont volt a természet eredeti állapotának megőrzése, vagy a lehető legkisebb mértékű változtatása. Például a pince és a medence egy természetes gödörbe épült, míg a nappali kiemelt tömege természetes sziklára került. A kert kialakításában szintén ezt a természethez közeli szemléletet követték, teljes egyetértésben a tulajdonos családdal. Sőt, a háziak kifejezett kívánsága volt, hogy az őshonos növényzetet megőrizve és ahhoz alkalmazkodva – a szükséges mértékben – egészüljön ki a terület díszcserjékkel és fákkal, örökzöldekkel és sok virággal. Így aztán a juharféléktől a különféle tűlevelűeken át a sok-sok diófáig mintegy négyszáz fát, cserjét telepítettek ide.
47965-6681-hk79-d000037478d27438906a7.jpg
A környék egyik kincse, a területet átszelő patakocska, amely szinte kínálta magát a nagyobb vízfelület kialakítására. Így született meg a közel ötszáz négyzetméternyi vízfelületű, két, egymással összeköttetésben lévő tavacska, amelyet természetesen a patak lát el folyamatosan friss vízzel. A néhol két és fél méteres, fóliázott medrű tavat szintén a környék állóvizeit jellemző vízinövényekkel telepítették be. A díszhalak pedig jól megférnek a „bevándorló” békákkal és vízisiklókkal. A nagyobbik tó egyúttal a víztározó is, minthogy egy szivattyú segítségével innen öntözik a gyepet. (A kertben álló házat a „Szinteltolással hét hektáron” című cikkben ismertetjük.)
