Egy régi igazság szerint nem célszerű a gyertyát mindkét vége felől egyszerre égetni. Ez a mondás talán még sohasem volt annyira aktuális, mint éppen napjainkban.
47757-6461-132-d000036BB969597d3f5d7.jpg
A másik nagy baj Földünk átalakuló időjárási viszonyaihoz kötődik: természettudósok, környezetvédők, meteorológusok egybehangzó véleménye szerint ez a folyamat visszafordíthatatlanul megindult, s akár az éves átlagos hőmérséklet több fokos felmelegedését, a talaj elsivatagosodását, szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokat is okozhat akár a legközelebbi jövőben. Mindennek máris vannak figyelmeztető jelei, amelyeket saját bőrünkön is érzünk: elég csak a forró, trópusi hangulatú, nyári napokra gondolni, amikor, úgy tűnik, nincs hova menekülnünk az épületek kibírhatatlanul izzó falai közül, vagy a hagyományos ritmusukból kizökkent, „egymásba mosódó” évszakokból következő másfajta kellemetlenségekre. Mindebből kitűnik, hogy a jövőre komolyan, az eddigieknél tudatosabban kell felkészülnünk: meglévő épületeinket korszerű technikákkal tehetjük alkalmassá arra, hogy a lehető legkevesebb energia felhasználásával a leghatásosabban működjenek. Ez nemcsak az egyén jól felfogott érdeke, de erre indít Európai Unió-s tagságunk, hiszen annak szigorú előírásai ránk nézve is kötelezőek.
47758-6462-133-2-d000036BC6f0262666152.jpg
Fegyverneky Sándor építész, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnökhelyettese mondja az energia-osztályozási tervvel kapcsolatban: „Egy 2002-ben készült uniós tanulmány szerint a tagországok összes energiafogyasztásának 40 százalékát az épületek használják fel (beleértve a fűtést, hűtést, világítást), s ezen az arányon a jövőben egyértelműen javítanunk kell. Ennek elérése érdekében 2006 januárjától kötelező érvénnyel bevezetik az úgynevezett osztályozási rendszert, amelyben az egyes tagországok sajátos körülményeit figyelembe véve minősítik a házakat. Az értékelés foglalkozik a falak és a nyílászárók hőszigetelési állapotával, a fűtésrendszerrel, valamint a világítással. Mostantól az újonnan épülő házak esetében már a tervezés időszakában különleges gondot fordítanak a korszerű technológiák alkalmazására, így azok árukban tartalmazzák „jó osztályzatukat” és gyakorlatilag minősítve kerülnek a vevőhöz. A régi épületek esetében eladáskor, illetve egy-egy komolyabb felújítás előtt kell majd a felmérést elvégeztetni. Ebben az esetben a vizsgálat költségei a mindenkori tulajdonost terhelik, akinek azonban hosszú távon ez feltétlenül megtérülő befektetés, hiszen kedvező eredmény esetén emelkedik az ingatlan értéke. A feladatra már megkezdődött a felkészülés: egyfelől egy népes építészekből és mérnökökből álló csapatot tanítanak be a munkák lebonyolítására, másfelől a tervezőket megismertetik a legújabb technológiákkal és lehetőségekkel, hogy ezek birtokában, kellően felvértezve működhessenek a hétköznapokban. Energiatakarékossági szempontból igen fontos az évek óta sikeresen működő pályázati rendszer is. Ennek keretében több száz millió forintot osztanak szét, s ebből az összegből a panelházakra külső hőszigetelő réteg készíthető, illetve a nyílászárók cseréje végezhető el. A költségeket arányosan az állam, az önkormányzat és a tulajdonosok viselik.”
47759-6463-133-1-334-d000036BD6138d26c0b21.jpg
Közismert, hogy szükség esetén a nehezen elviselhető időjárási viszonyokhoz is tudunk alkalmazkodni, de kellemes közérzetet hosszú távon csak meghatározott hőmérsékleti határok (18-24 fok) és páratartalom (30-65 százalék) mellett tudunk magunknak biztosítani. Az egészséges emberi test átlaghőmérséklete 37 fok, ezt a hőt különféle anyagcsere folyamatok fejlesztik és osztják szét. A testhőmérséklet 45 százalékát hősugárzás, 30 százalékát hőáramlás, 25 százalékát párolgás formájában adjuk le. Közérzetünk szempontjából az a jó, ha hőháztartásunknak ez a három eleme egyensúlyban van egymással. A szeszélyesen változó időjárási viszonyok közepette ez azonban önmagában nem elég, szükség van megfelelő védelmet biztosító épületekre és ruházatra. A jó közérzet feltételei: Ø az egyes helyiségek hőmérséklete legyen kellemes; Ø a relatív páratartalom ne haladja meg a 70 százalékot; Ø lábunkat ne érje hidegebb levegő, mint fejünket; Ø a fejre soha ne sugározzon közvetlenül magas hő; Ø 6 méter/percnél ne legyen lassabb a légáramlás, mert fülledt lesz a helyiség; Ø télen ne legyen magasabb a légáramlás 10 méter/percnél; Ø a szobában igyekezzünk többféle irányból is biztosítani a légáramlást. A hőszigetelés ősi módszerei: Ø Mediterrán országokban általános a terasz fölé lécekből épített árnyékoló, amelyre nemegyszer növényeket is futtatnak. Ø Skandináv területen a háztetőn meghagyott és a falak mentén felhalmozott hó, vagy a fűtésre előkészített tűzifa jelentősen javítja az épület hőszigetelését. Ø Mérsékelt égöv alatt érdemes a téli nap melegét is hasznosítani, a szelek ellen pedig bokrokkal és fákkal védekezni. Ø A nyári felmelegedés ellen megvédenek a lombhullató fák és a kúszónövények. Ø Az épületek közelében található tavak télen a felszínükről visszaverődő napsugarakkal melegítenek, nyáron víztömegükkel hűtenek. Korunk technikai adottságai (központi fűtés, légkondicionálás) mellett kevésbé figyelünk a megfelelő lakóhely kiválasztására, pedig az energiatakarékosság a ház helyének megválasztásával kezdődik: Ø mindenkor az uralkodó időjárási viszonyok legyenek a mérvadóak; Ø a természet kínálta lehetőségeket figyelembe véve a legkevesebb fűtést és hűtést kelljen alkalmazni. Mit kell tudni a hőmozgásokról? A hőmérséklet érzékelését a hőmozgás befolyásolja. A hő természetéből adódóan a levegő hőmérsékletének kiegyenlítésére törekszik. A hőhullámok a levegőben terjednek, az útjukba kerülő felületek elnyelik, vagy visszaverik őket. A legtöbb hőt a sötét felületek, a legkevesebbet a világos felületek nyelik el. Minden tárgy valamennyi irányba sugároz hőt, egészen addig, amíg hőmérséklete a környezetével ki nem egyenlítődik. A sugárzó hő rossz közérzetet okoz, mivel ennek következtében napközben melegünk van. Éjszaka azonban a rosszul szigetelt ablakok következtében sok hőt veszíthet a testünk és fázunk. Takarékossági ötletek Ø Központi fűtéses lakásokban a hőfokszabályozót állítsuk be alacsonyabb értékekre (16-18 fok), használjunk hőfokszabályozós forróvíz-tárolót és radiátorszelepeket. Ø Nyáron a légkondicionálást egy kicsit magasabban (21-24 fok) tartsuk és legyenek hidegebb és melegebb helyiségek. Ø Oldjuk meg a nyílászárók korszerű légelzárását. Ø Alkalmazzunk hővisszaverő fóliát a fűtőtestek mögötti falakon. Ø Minden ablakra szereljünk vastag, súlyos, bélelt függönyt, esetleg redőnyt, zsalut, vagy spalettát. Ø A függönyt oldalt is rögzítsük. Ø Szigeteljük a falakat és a különféle üregeket, a padlásteret és a padlót. Továbblépés – de hogyan? Mielőtt bármi változtatásba fognánk, gondoljuk végig a teendőket és állítsunk fel fontossági sorrendet. Mérjük fel képességeinket, ha nem bízunk saját magunkban, érdemes szakember segítségét kérni. A megfelelő emberek kiválasztásába fektetett pénz, idő, utánajárás megtérül, hiszen hosszabb távra sikerül megoldanunk otthonunk energiaháztartásának problémáit.
47767-6473-134-2-334-d000036BEb0056e50e655.jpg
Egyre többet beszélünk a napkollektorokról, illetve arról, hogy mennyire kívánatos lenne, ha Magyarországon is – hasonlóan nyugati szomszédjainkhoz – nagyobb számban működnének már ilyenek. Jelenlegi elterjedésük egyik akadálya a viszonylag magas áruk. Kevesen tudják, hogy a ma még meglehetősen költséges berendezéshez olcsóbban is hozzájuthatnak, ha maguk is részt vesznek az összeszerelésben és a beépítésben. Ehhez nyújtanak segítséget azok, az ország több pontján, „kalákás” módon működő napkollektor-építő műhelyek, amelyek a háztulajdonossal közösen végzik el a munkát.
47760-6464-136-1-d000036BF211320fddc90.jpg
Ezek egyike a Nimfea Természetvédelmi Egyesület (www.nimfea.hu), amelynek munkatársa Barna Tamás. „Építőműhelyükben a vállalkozó szellemű embereknek minden lehetőség biztosítunk ahhoz, hogy elkészítsék saját napkollektorukat, vagy akár egy egész rendszert.” Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület ezen kívül a Napenergia című kiadvánnyal is segít az érdeklődőknek.(www.energiaklub.hu). Igazi különlegesség Az E-misszió Természeti és Környezetvédelmi Egyesület egy régi technika újraélesztésén fáradozik:
47761-6465-134-1-d000036C0b361bfc3e64f.jpg
favázra, szalmabálából építik fel a házat. Az így készült épületek fűtéséhez igen kevés energiára van szükség; tapasztalatok alapján egy 100 m2-es lakás hőellátása egyetlen, központi helyre telepített, fafűtéses kandallóval és megfelelő víztárolóval megoldható, aminek energiaigénye 80 kWh/m2/év. Hasonló méretű, hagyományos ház esetében ez az energiamennyiség elérheti akár 300 kWh/m2/év értéket is. Az érdekes témáról további információk olvashatók Novák Ágnes Szalmabála építészet című könyvében.
47762-6466-134-3-d000036C1f994a4035ed2.jpg
A nap elleni védekezés legújabb lehetőségei között érdemes az árnyékoló-fóliás rolókról szólni – állítja Csöppüs Péter, a Csöpüs és társa Kft. ügyvezetője. „Ezek a fóliák megszűrik a fényt, de nem zavarják a kilátást. Olyan tökéletes, csillanásmentes környezetet teremtenek a számítógép körül, ami megakadályozza a szürkehályog kialakulását. A tapasztalatok alapján ennek alkalmazásával ott, ahol nincs klímaberendezés, a hagyományos árnyékolókkal szemben 4-5 fokkal alacsonyabb hőmérséklet érhető el. A klímával felszerelt térben pedig jelentős energiamegtakarítás érhető el a fóliák segítségével.” Klímaberendezések kiegészítőjeként is ajánlott árnyékolók használata – állítja Kincses Botond, aki a trópusi fából készült árnyékolók előnyős tulajdonságait emeli ki. „Belső árnyékolásra kitűnően alkalmazható a trópusi fából készült faroletta, szalagfüggöny, fareluxa, amelyek esztétikusak és szabályozhatóak. Télikertekbe a szőtt fa-alapanyagokból készült árnyékolókat javasoljuk, amelyek elegendő fényt juttatnak a növényeknek, de megakadályozzák a túlzott felmelegedést.”
47763-6469-134-4-d000036C2aae80a7e33ec.jpg
47764-6470-134-5-d000036C39b3087e8bed0.jpg
Hogyan készül a legegyszerűbb napkollektor? Ez az „eszköz” nem más, mint egy fekete hordó, esetleg tartály, amelyre kézmosó-csapot, vagy zuhanyt szerelünk. Az így nyert hővel a gyerekmedence, vagy kerti zuhany vizét melegíthetjük kora tavasztól késő őszig. Még a bágyadt, őszi napsütés is képes 30-40 fokra felfűteni a vizet.
47765-6471-136-2-334-d000036C47a8852ac403b.jpg
Miért építsünk napkollektort? Erre a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (www.kothalo.hu) a következő megszívlelendő ajánlásokat adja: Ø Mert tavasztól őszig melegvizet szolgáltat és senki sem nyújt be utána szá mlát. Ø Mert két-három modullal egy négytagú család melegvíz-igényének 70 százaléka megtermelhető vele. S hogy mire használható? Ø Melegvíz-készítésre. Ø Uszoda vizének melegítésére. Ø Épület kiegészítő fűtésére. Hogyan kapcsolódik a házhoz? Ø Bármely tetőre felszerelhető. Ø Elhelyezhető önállóan is a ház, vagy a medence mellett. „A klímaváltás kiváltó okai elleni küzdelem és a felmelegedés elleni védekezés radikális megoldását vázolta fel az Autonóm Ház a budapesti Naturexpón felépített modelljével. Ez a lakóház önellátó és önfenntartó, s alaposan hőszigetelt, természetes anyagokból épül. Működéséhez kizárólag megújuló energiaforrásokat használ fel (biomassza, nap- és szélenergia)” – tudtuk meg Ertsey Attila építésztől, aki társaival első nagy vállalkozásként készítette el ezt a modellt. Azóta szerencsére egyre több követőre talál kezdeményezésük, ugyanis szép számban épülnek ilyen házak és lakóegyüttesek, mint például az idén tavasszal induló rádi öko-lakópark. A jól szigetelt és passzív napvédelemmel ellátott épületekben nem szükséges klímaberendezést használni, ahol a fokozott komfortigények miatt mégis igénylenek hűtést, ott ezt a napkollektorok nyári hőfeleslegének – mint energiaforrásnak – a felhasználásával, és nem további energiafelhasználás révén nyerik.
47766-6472-136-3-d000036C51694af0aad16.jpg
Az utóbbi időben ismét megnőtt az érdeklődés a cserépkályhák iránt. Ez az eszköz mindig is tipikus közép- és észak-európai fűtőberendezés volt, amelynek első példányai a sárból tapasztott kemencék továbbfejlesztésével készültek. „Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a kézzel készített, egyedi igényeket kielégítő és a különleges helyszínek speciális elvárásainak megfelelő csempetervezés és kályhakészítés. Az energiatakarékos kályhakészítés kiindulópontja a jól bevált hagyományokra alapozott, ám korszerű anyagokból készített kályhacsempe” – vallja Török László keramikus, népi iparművész.
