Fiatal, magyar építész találmányának híre járta be az utóbbi hónapokban a világsajtót: megszületett a fényáteresztő beton, a LiTraCon. Feltalálója, Losonczi Áron olyan építőanyagot alkotott, amely alapjában változtathatja meg az építészetet.
A legrangosabbnak számító olasz építészeti laptól, a Domus-tól kezdve, a világ legnevesebb magazinjai, újságjai foglalkoztak eddig a találmánnyal, és olyan sztárépítészek, mint Norman Foster, vagy Ron Arad, keresték meg a fiatal mérnököt. A tekintélyes Time magazin, a 2004-es év egyik legjelentősebb találmányának minősítette a LiTraCon-t. Losonczi Áron ötlete valójában egyszerű: optikai üvegszálak ezrei futnak egymással párhuzamosan a finom betonban, amelyek pontonként továbbítják a fényt az építőblokk két oldala között. A szálak aránya és mérete igen csekély, így nem rontják a beton kedvező tulajdonságait, és még akár húsz méteres vastagságig, szinte veszteség nélkül viszik a fényt: az egyik oldalra eső fény-árnyék, pontosan megjelenik a másik oldalon. Sőt, az éles árnyékok mellett, még a fény színe is változatlan marad.
47245-5881-hk57-6-334×220-d000035716e5a33e721f6.jpg
Bár már többen próbáltak fényt átbocsátó betont létrehozni, azok inkább szerkezettől elváló transzparens betétek, vagy – mint Dr. Bill Price anyagkeveréke – átlátszó összetevők útján engedik át a fényt, tehát nem nevezhetők hagyományos értelemben betonnak. A LiTraCon-ban azonban az eredeti kavics, homok, cement és víz keverékében, egy hozzáadott transzparens anyagban halad a fény, tehát összhatásában, megjelenésében, az továbbra is beton marad. Az építőanyagból különböző méretű blokkok készülnek, melyek ugyanúgy alkalmasak teherhordó szerkezetek építésére, mint a hagyományos beton, és ami igen lényeges, már a hőszigetelés problémáját is megoldotta a feltaláló.
47243-5879-hk57-1-d000035724074ace0382c.jpg
47244-5880-hk57-3-d000035735bb16baee162.jpg
Csongrádon, barátok, és helyi mesteremberek segítségével folynak a kísérletek, és folyik a gyártás is, egyelőre kis kapacitással. – Események sorozata indította el bennem a találmány gondolatát – nyilatkozta Losonczi Áron -, de a beton valamiképpen mindig jelen volt az életemben. Csongrádon kétévente, a házunkkal éppen szemben tartják a Nemzetközi Beton Műhely rendezvényeit. Képzőművészek, építészek jönnek a világ minden tájáról erre az eseményre, melyen én is többször részt vettem. Ott láttam egy romániai szobrász, Varga St. Luigi beton alkotását, melybe a művész üveglapokat illesztett, munkája nagy hatással volt rám. Stockholmban, posztgraduális képzésen vettem részt, témám az „Üveg az építészetben” volt. Stockholmból tettem látogatást Düsseldorfba, ahol a szálloda betonszerkezetébe – gyönyörű hatást keltve – üvegrudakat építettek, majd pedig Essenben, a Meteroite Museum-ban láttam optikai üvegszálakkal borított falakat. Stockholmba visszatérve készítettem el az első prototípust, melyet azóta már szabadalmaztattam. Találmányomat eddig Stockholmban, Londonban és Washingtonban mutathattam be a közönségnek, idén pedig Milánóban, a Nemzetközi Bútorkiállításon is szerepel. Most azon dolgozunk, hogy gyártása olcsóbb és gyorsabb, rugalmasabb legyen, bár úgy gondolom, sosem lesz belőle igazi tömegtermék. Azt hiszem, jelenleg a művészet és az építészet határán áll, olyan új anyag, amelynek meg kell tanulnunk a használatát.
47248-5886-hk56-2-102×136-d00003574995b0ab812c5.jpg
47247-5885-hk57-4-102×136-d00003575890ad5ae19c9.jpg
47249-5887-hk57-5-102×136-d0000357696ebb0949c1e.jpg
A találmánynak nagy jövőt, beláthatatlan karriert jósolnak, de építőanyagként való felhasználására még várnunk kell. Magyarországon elsőként Földes László építész, a feltaláló egykori opponense és barátja építette be egy családi házba. Az ablak elé állított elem átmenet a szobor és az építőelem között, mely a külső és belső fények viszonyától függően, mindig más és más látványt nyújt.
