Egyre többet olvashatunk a különböző fűtési rendszerek biztonsági kockázatairól, de vajon honnan tudhatjuk, hogy a mi készülékeink jól működnek-e?
Gépészeti ellenőrzés
A karbantartást és felülvizsgálatot még akkor is minden évben el kell végezni, ha egyébként hibamentesen üzemelnek a gázkészülékek. Ilyenkor ugyanis kiszűrhetjük a lehetséges hibaforrásokat, a szivárgásokat, a hibás bekötéseket, a rendellenes működést. Talán észre sem vesszük, de gyakran az energiafogyasztás növekedése, a kisebb hatásfok vagy a hőmérséklet csökkenése az éves karbantartás hiányára vezethető vissza. Szintén érdemes időnként átmosni a készüléket, sőt akár a teljes fűtési rendszert, mert így könnyen eltávolíthatók a szennyeződések.
Különböző adalékanyagok hozzáadásával és szűrőberendezések beszerelésével jelentősen megnövelhetjük a hatékonyságot és az élettartamot. Folyamatosan figyeljük a készülék hibajelző paneljét, amely villogó jelzőlámpákkal, komolyabb készülékek esetén hibajelző felirattal értesít minket a rendellenességről. A hibakódok alapján a szakember már könnyen megoldást talál a problémára.
+ 1 tipp
Riasztókészülék: A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, halált okozó gáz. Nyílt égésterű gázkészülékek esetén különösen fontos a szén-monoxid jelenlétét jelző készülék beszerzése, személy szerint kötelezővé tenném, hiszen egy kisebb beruházással megmenthetjük családtagjaink életét!
A szén-monoxid-riasztót a gázkészülék közvetlen közelében szereljük a falra. Riasztás esetén azonnal nyissuk ki az ablakokat, és hagyjuk el a lakást, hívjunk szakembert, szükség esetén értesítsük a tűzoltókat, mentőket!
A készülék elemmel működik, és a szavatossági idő lejárta után új darabról kell gondoskodnunk, mivel nem cserélhetjük benne az elemet. Az érzékelőn található egy tesztgomb, amivel ellenőrizhetjük a működését.
Ha egyszer szén-monoxid-érzékelés miatt megszólalt a riasztó, vegyünk újat.
Ajánlott épületgépész szakkereskedésben vásárolni, ahol a használatával kapcsolatban minden információt megkaphatunk.
Nyílászárók légzárása
Mivel a mai nyílászárók légzárása szinte tökéletes, a gázkészülékek biztonságos működése miatt szükség van légbevezetőkre, melyeket utólag is fel lehet szerelni. Ezek tulajdonképpen a nyílászárón fúrt lyukak eltakarására szolgáló szerkezetek; választhatunk zárható, nem zárható és higroszabályozású változatot. Biztosítják a folyamatos légcserét akkor is, ha a tulajdonos zárva tartja a nyílászárókat, így megelőzhetők a balesetek, az esetleges tragédiák.
Nyílt égésterű gázkészülékek esetén fokozott kockázatot jelent minden olyan légcserélő berendezés, amely a helyiségből levegőt von ki (ilyenek a WC-ventilátorok, továbbá a pára- és szagelszívók). Előfordulhat, hogy megtiltják ezeknek a használatát, vagy még több légbevezető felszerelését írják elő, esetleg fali szellőző kiépítésére köteleznek, hogy az elszívott levegő helyére megfelelő mennyiségben tudjon beáramlani a friss levegő. A lényeg, hogy a helyiségben ne keletkezzen negatív légnyomás a külsőhöz képest, mert ekkor a kéményből is visszaáramolhat a füst, és ez balesetveszélyes. Ha valaki főzés közben folyamatosan használja a páraelszívót, akkor mindenképp nyissa ki – legalább bukóra – az ablakot. A WC-, illetve fürdőszobai ventilátorok esetében mindez nem igazán jelent problémát, mert kicsi a levegőmozgatási kapacitásuk, és csak időszakosan működnek.
Kályhák, kandallók a lakásban
A kandallók és kályhák elhelyezésénél fontos szempont, hogy a füstcső legalább 2 átmérő távolságra legyen az éghető felületektől. Sajnos sokan úgy gondolják, hogy a füstcső, amit a szabadba kivezetnek, helyettesítheti a kéményt, de mivel a kémény egy szigetelt füstjárat, a füstcső pedig nem az, a fenti vélekedés természetesen nem igaz.
A burkolat szigetelésének köszönhetően a kandallók oldala általában nem különösebben forró, a csempe vagy zsírkő kivételével, ezek ugyanis felveszik a kandalló hőjét, ami akár 80-120 fokos külső hőmérsékletet is jelenthet. A szabadon álló kályhák esetében sokkal forróbbak az oldalsó felületek, de ma már léteznek olyan modellek, amelyek úgynevezett hőpajzsokkal vannak leárnyékolva. Ez lehet különálló vagy a termékbe integrált. Utóbbi pozitívuma az esztétikailag egységes és szép megjelenés, ráadásul a hőpajzsok miatt létrejövő légmozgás gyorsabb és egyenletesebb fűtést biztosít.
Mivel a kandallók, kályhák napjainkban jól szigetelt, zárható ajtókkal rendelkeznek, a pattogó fa csak az ajtó kinyitásakor jelenthet veszélyt. A balesetek elkerülése érdekében fontos – sőt kötelező –, hogy a kályha vagy kandalló előtt minimum 30 cm mélységben nem éghető felületet helyezzünk el, ez lehet acél-, üveg- vagy kőlap.
Tudta?
Nyitott rendszerű kandalló nem működhet egy légtérben nyitott gázüzemű készülékkel, ezért ilyenkor valamelyik fűtőberendezést zárt rendszerűvé kell alakítani.
