Vigyázat, mázolva!

E munka végterméke anyagtalannak tűnik, (leszámítva néhány strukturáltabb tapétafajtát) legfeljebb vékony, fóliaszerű fedőréteget, hártyát képez a védendő, díszítendő felszínen. Sok anyag pedig – például a pácok – egyenesen beszívódik az alapanyagba. Régebben mindenki előtt tisztán állt, mi a tapétázás. Legfeljebb a festés és a mázolás határait tévesztették el sokan. Mostanra mindjobban elmosódnak a határvonalak. Megjelentek a kenhető, szórható, festhető tapéták és a tapétaszerű festések is. Azért a fogalmak még jól elkülöníthetők, s az áttekintés szempontjából sem előnytelen sorra venni e tennivalókat.   FESTÉS Ebben a rövid ismertetésben a ma leggyakrabban használt mész, műagyag diszperziós és szilikát alapú festésről szólunk. A régebben gyakori egyéb festési módokról elég pár szót szólni. A meszelés a legolcsóbb anyagú festési mód, melyet alárendelt, esetleg nagy páratartalmú helyiségekbe, homlokzaton használhatunk. A mészfestés nem túl tartós, könnyen kopik a felülete, de környezetbarát és egyszerűen javítható. Legalább hathetes oltott mész, és mázsánként 2-3 dl lenolaj keverékét átszűrjük – és kész az alap. Adaléknak földfestéket, hegyi krétát használhatunk.

48511-7288-hk44-d000038B02c851167ad8f.jpg

Új vakolatra az alapmeszelést magasabb olajtartalmú, híg keverékkel végezzük, majd az esetleges hibák gipszsimítása (spatulyázás) után legalább két réteg meszet hordunk fel korongecsettel. Ez az a munka, amit bátran vállalhatunk. Ha a fentieket – különös tekintettel az adalékok keverékarányára – betartjuk, túl rossz munkát nem végezhetünk. Legfeljebb csúnyát, azt viszont bármikor kijavíthatjuk, újravégezhetjük. Az adalékok és az arányok azért fontosak, mert a segítségükkel előzhető meg a meszelés pergése, amit leginkább a ruházatunkon tapasztalhatunk. A meszelés közben az idő rabjai sem leszünk, hiszen abbahagyható, máskor folytatható annak a veszélye nélkül, hogy annak látható, végleges nyoma – technológiai hézag – maradna. A meszelés még „igazi bio”: természetes alapanyagokkal végezzük, és környezetbarát védelmet is jelent sokféle kórokozó ellen. A diszperziós festés vizes bázisú fajtája ma a legelterjedtebb festési mód. Könnyen kezelhető, pára-áteresztó tulajdonságú, jó fedőképességű anyag, nem kopik a felülete. A kereskedelembe több márkájú terméket találunk, az árkülönbségek a fedőképesség, kopásállóság és a páraáteresztő képesség mértékétől függnek. Nedves, párás helyiségekben, rosszul szigetelt falakon a leginkább páraáteresztő terméket alkalmazzuk. Erről a termékhez mellékelt használati utasítás (alkalmazástechnikai útmutató) igazít el minket. A diszperziós festékek egyéb fontos tulajdonságairól (kopásállóság, fedőképesség) leginkább csak a termék árából következtethetünk. Többféle alapszínben kaphatók, amiket mi tovább elegyíthetünk a kívánt árnyalat elérésére. Nagyobb mennyiségben a gyártók a RAL-színskála szerint bármely változatát elkészítik nekünk. Külső térben is használatosak, azonban a csak belső festésre alkalmasak fagyérzékenyek, télen ezeket ne hagyjuk a szabadban. A diszperziós festéket simított (glettelt) felületre, minimum két rétegben kell felhordani ecsettel, hengerrel, vagy festékszóróval. A szerszámok a festés után azonnal még vízzel tisztíthatók. (Később csak nehezen…) Ennek a festési módnak – természet- és környezetvédelmi szempontból – az a legnagyobb előnye, hogy hígító anyagként vizet használ. Ezért munka közben és után nem keletkezik káros, veszélyes melléktermék, maradék. Lebomlása, spontán nyom nélküli „eltakarodása” megoldott.

48512-7289-hk45-1-d000038B1bd563e086f94.jpg

48513-7290-hk45-2-d000038B2c87651875e16.jpg

Szilikátfestést leginkább külső homlokzaton használunk. Ezek a homlokzati festékek fagyállóak, fényállóak, vízlepergető tulajdonságúak. E hasznos tulajdonságok sajnos, az árukban is megmutatkozik. Homlokzaton, külső felületeken a fagyállóság az elsődleges szempont, de fontos a fényállóság, az UV-sugárzással szembeni ellenálló képesség is. Ezzel a két tulajdonsággal egy festés mindenekelőtt önmaga hosszú életét biztosítja. Ezen keresztül szolgálja a házat. A festék vízlepergető tulajdonsága és a pára-áteresztőképessége viszont már a mögötte levő falszerkezeteket védi a nedvesség különböző formáinak kártételeivel szemben.  A szilikátfestékek drága anyagok, ha magunk végezzük velük a munkát, pontosan tartsuk be a csomagoláson lévő útmutatást. Mivel drágaságuk mellett a technológiai fegyelemre is fokozottan érzékenyek, jó tulajdonságaikat a pontatlan munkavégzés következtében könnyen elveszítik, a szilikátfestést hagyjuk inkább szakemberre. Az eltűnő festési módok közül még leggyakrabban az enyves festéssel találkozunk. Ez enyv vizes oldatához adagolt bécsi fehérből és színező pigmentből készül, melyhez esetenként budai földet, tejet, viaszt, növényi olaj adalékot adnak a felület jellegétől függően. Az alapmeszelés és glettelés után a falat szappanozzák, timsózzák, majd az olajos alapozó festés után következik a kétszeres festés. Ma a diszperziós festések korában már elvétve használják. Ha ilyet diszperziós festéssel szeretnénk fel újítani, az összes réteget le kell kaparni. Ne alkalmazzuk a régi Wallkyd festést (hacsak nem kenhető, vagy szórható tapétát készülünk rátenni) valamint az olajmázolásokat, mert a fal nem lélegzik ezek alatt, és minden festés leválik róluk. A falmázolások amúgy sem ide tartoznak…   MÁZOLÁS

48514-7291-hk45-3-d000038B389b936873432.jpg

A mázolásnak védelmi és esztétika szerepe van a fa-, és acélszerkezetek felületein. A falmázolást ajánlatos elfelejteni. Fafelület védelmét fedő mázolással, vagy a fa struktúráját láttató lazúrozással érhetjük el. A különbség azonban nemcsak esztétikai: mázolás és a lakkozás légmentesen elzárja azt a felületet, amire felhordták, míg a lazúrozás és a pácolás „lélegző” felszínt hagy maga után. A minőségi fedő mázolás műveletei a lenolajos alapmázolás, majd a felületi hibák javítása olajos késtapasszal és a felület simítótapaszolása. A felület csiszolását követően készülhet a három réteg fedőmázolás, vagy két réteg után a zománclakkozás. A lazúrozott felület műveletei a portalanítás utáni alapbeeresztés, csiszolás, majd a két réteg lazúrfestés, vagy lazúrfestés és egy réteg átlátszó lakkozás. Ennél a felületkezelésnél fatapaszolást nem szabad végezni. Acélfelület mázolásánál a korrózió megakadályozása a legfontosabb feladat. A hagyományos mázolás sorrendje a felület rozsdátlanításával kezdődik (többnyire drótkefével), majd a felület portalanítása és lakkbenzines lemosása után rozsdagátló alapozás (pl. míniumos) szükséges. A felület míniumos tapasszal történő javítása után jöhet a háromszori fedőmázolás, szükség esetén közbenső portalanítással. Kalapácslakk (Hammerit) használata esetén a rozsdagátlás elmaradhat, a felületet azonban az olajszármazékoktól lakkbenzinnel teljesen meg kell tisztítani. A festékek széles választéka áll rendelkezésre, a dobozokon a festék tulajdonságai, hígítója és a felhasználás módja pontosan fel van tüntetve. A festés festékeihez hasonlóan minden alapszínben kaphatók. Egymással való elegyítéssel (természetesen csak az azonos típusúak), illetve színezőanyag hozzáadásával minden általunk óhajtott szín kikeverhető. A külső felületekre való, időjárásálló és rugalmas tulajdonságú termékek a drágábbak. Magunknak ártunk, ha ezen spórolni akarunk. A mázolás is komoly gyakorlatot igényel. Veszthetünk annyit anyagban, időben és tartósságban, ha magunk – rosszul – végezzük, mint amennyit nyerünk a mester bérén. Ha mégis mázolásra adnánk a fejünket néhány fontos tanácsot fogadjunk meg:

48515-7292-hk45-4-d000038B4bf49ef0c3fe9.jpg

– Amit lehet azt vízszintesen, mázoló bakon és belső (por-, és napfénymentes) térben végezzünk. – A száradásra általában 48 órát kell szánni. – A fafelület csiszolását szálirányba, finom dörzspapírral végezzük. – A felhordott anyagot többszöri ecsetmozdulattal dolgozzuk el csepp- és buborékmentesre. – Az üvegfelületek elválasztására használjunk ragasztószalagot, vagy ha mód van rá, az üvegbetéteket vegyük ki – Az ecseteket leálláskor rögtön tegyük a festék anyagának megfelelő hígítóba.

48516-7293-hk46-1-d000038B51ebf3e31b411.jpg

– Ablakoknál, ajtóknál a kilincseket, kilincscímeket mindig szereljük le, a pántokat, zárnyelveket és az üvegszéleket pedig ragasszuk le. Csak a teljes száradás után csukjuk be a szárnyakat, nehogy beragadjanak. A zárakat száradáskor több ízben mozgassuk meg.   TAPÉTÁZÁS A tapéták lehetnek papír, textil, vagy műanyag alapanyagúak, a felhordás módja szerint pedig hagyományos, kent, vagy szórható tapéták. Napjainkban gyakran használnak festhető tapétákat (fűrészporos, üvegszövet) is. Felújítások során van igazán jelentőségük annak a jó tulajdonságuknak köszönhetően, hogy alkalmazásuk következtében a különböző alaprétegek problémáival nem kell foglalkoznunk.

48517-7294-hk46-2-d000038B6060845cfdfc9.jpg

A papír anyagú tapétákat vizes helyiségekben nem célszerű használni. A textil anyagúak dekoratívak, de drágák, és ha az anyag nem antisztatikus, akkor porfogók is. A hézagmentes felületű műanyag tapéták a falak természetes lélegzését akadályozzák, ezeket lakóterekbe nem ajánljuk. A kenhető és szórható tapéták alapanyaga az előbbiekkel megegyező, a falakra késsel, spatulyával, vagy szórópisztollyal hordják fel azokat. A felhordás technikája tág teret ad az alkotó fantáziának, mintázat, kompozíció szabadon készíthető velük. A kenhető és szórható tapéták általában vizes hígításúak, ezek áztatással egyszerűen lemoshatók a falról, ha meguntuk és más felületet szeretnénk, de át is festhetők diszperziós festékkel.

48518-7295-hk46-3-d000038B7a8696223f890.jpg

A festhető tapéták közül a fűrészporos tapéta az adalékanyag függvényében finomabb-durvább struktúrájú felületet ad. Az üvegszövetből készült alaptapéták igen változatos megjelenésűek, strapabíróak és igen rugalmasak. Várható (vagy már lezajlott) épületmozgások látható jeleinek eltűntetésére is kiválóan alkalmasak. A festhető tapétákat – miként arra nevük is utal – illik lefesteni, különben porfogók, nedvességtartók és könnyen koszolódnak. Lefestésükhöz diszperziós festékeket használjunk. Roppant nagy előnyük, hogy sokszor átfesthetők, akár pusztán az unalom kiküszöbölésére is. Sajátkezű tapétázáshoz mindenképpen szerezzünk be szakkönyvet. Néhány alapvető tanács: – A glettelt felületnek pormentesnek kell lenni, a mosható, nehéz és illesztéses tapéták általában papíraljzatot (makulatúrát) igényelnek. – Az átfedéssel készülő tapétázásnál az átfedés az ablak szempontjából úgy készüljön, hogy világos tapétánál árnyék, sötét tapétánál pedig fényél ne keletkezzen. A mennyezeten az illesztések lehetőleg az ablak felé fussanak. – Használjunk, vagy készítsünk tapétázó asztalt, a tapétát ragasztós oldalával lazán összehajtogatva kezeljük. – Az első sáv elhelyezésénél jelöljük be a függőlegest, bár a lazán leengedett tapéta önmagától függőbe áll. – Az illesztést a mennyezet magasságában végezzük, a kefével történő simítással felülről lefelé és a szélek irányába haladjunk, hogy a légbuborékok teljesen eltávozzanak.   VIGYÁZZ: KÉSZ… …és úgy marad. Bár az eddigi munkálatok – tömegkomponálás, a fedés kialakítása, burkolatok megválasztása, nyílászárók elhelyezése – is alapvetően megadták a házunk karakterét, mégis a külső és a belső terek hangulatát, esztétikai hatását a festéssel, mázolással, tapétázással tesszük teljessé. Egy elrontott kompozíciót nem menthetünk meg, legfeljebb enyhíthetünk a közvetlen nyomasztó hatásokon. Viszont még mindent elronthatunk. Szerencsére az ebben a munkafázisban becsúszott tévedések a legkönnyebben (és legolcsóbban) orvosolhatók.

48519-7296-hk46-4-d000038B855a6e81acdfb.jpg

A festés, a mázolás és a tapétázás végeztével elmondhatjuk, hogy immár kész kedves teremtményünk, a házunk bőre is. Hogy e mögött valóban élni is kezdjen, ahhoz már csak arra van szükség, hogy a teremtő életet leheljen belé. Ezt a víz-, gáz-, csatorna-, fűtés-hűtés- és elektromos szerelés hivatott véghezvinni. Persze, ha erre csak most gondolunk, a szemre kész házzal szembesülve, már régen rossz. Hisz a bőr alatt már készen áll e munkák jelentős része. A gépészeti és elektromos alapvezetékeket már a falak és födémek rejtik. Legközelebb az épületgépészeti szerelőmunkák területére merészkedünk.   Illusztrációk: Auro, Erfurt, Jaeger, Maler Design, Puerta de Castilla-La Mancha, Remmers