Április első fele a régi festményeké és szobroké volt a nemzetközi piacon, május elején pedig az impresszionista, modern és kortárs művészet remekműveire licitálhatnak a gyűjtők.
Rekordok sora dőlt meg az elmúlt hetekben tartott régi festményaukciókon. A Christie’s New Yorkban 35,8 millió dollárért (nagyjából 7,8 milliárd forintért) értékesítette a romantika korának talán legnagyobb festője, Joseph Mallord William Turner egy velencei látképét, amely ily módon kiérdemelte a legdrágábban eladott brit festmény címét.
51465-10758-velence-d000040B42a24a3b390ca.jpg
Az eddigi rekordot Turner kortársa, a naturalizmushoz közelebb álló John Constable egy nagyméretű vászna tartotta: ezért 21,1 millió dollárt adtak 1990-ben. A Turner-kép sikerét többek között az magyarázza, hogy a mester alkotásai – különösen az olajképek – nagyrészt közgyűjteményekben vannak, és ezért meglehetősen ritkán szerepelnek a műkereskedelemben. A bécsi Dorotheum szintén nagy sikert ért el áprilisi régifestmény-aukciójával. Ifjabb Pieter Brueghel falusi látképe a várakozásokat messze meghaladó áron, közel 700 ezer euróért talált gazdára, ennek köszönhetően a cég történelme legjobb eredményét könyvelhette el az 1800 előtt készült képeknél.
51466-10759-falusi-d000040B54ad71c555aad.jpg
A régi szobrok is kapósak voltak, jóllehet a legmagasabbra taksált darab, Tilman Riemenschneider 16. század eleji Szent Borbálája (VG, 2006. április 3., 15. oldal) nem kelt el – a piac nyilván túlzásnak tartotta a 180 ezer eurós minimális elvárást. Egy ezzel nagyjából egykorú, szintén női szentet ábrázoló késő gótikus szobor viszont az előzetes becslést meghaladó áron, 72 ezer euróért talált gazdára. A május első napjaiban rendezendő New York-i impresszionista és modern művészeti aukciókon még több kiemelkedő eredményre és még nagyobb összforgalomra számíthatunk, mint a régi mestereknél, hiszen ma ez a szegmens számít a műkincspiac sztárjának. A két ház egy nap eltéréssel viszi kalapács alá az aukciósorozat két legtöbbre taksált tételét, Vincent van Gogh és Pablo Picasso egy-egy női portréját, ezek egyaránt 50 millió dollár körül cserélhetnek gazdát, és így mindkettőnek esélye van arra, hogy bejusson a nemzetközi aukciós toplista első tíz helyezettje közé.
51467-10760-ginoux-d000040B68e3f257b8514.jpg
51468-10761-picasso-d000040B72a0d7513af26.jpg
A Christie’snél szereplő Van Gogh-festmény az arles-i kávéház tulajdonosát, Madame Ginoux-t ábrázolja, akinek vendégszeretetét a művész 1888 februárja és 1889 májusa között gyakran élvezte. A most piacra került alkotás – a modellről fennmaradt hat Van Gogh-festmény többségéhez hasonlóan – már 1890 februárjában készült, amikor Vincent-t a közeli Saint-Rémy szanatóriumában ápolták. A Sotheby’s „válasza” egy 1941-ben készült Picasso-kép lesz, amely a festő akkori élettársát, Dora Maart ábrázolja. Dora portréi nem ritkák Picasso életművében, ám a szóban forgó darabot szokatlanul nagy mérete – a háromnegyed alakos portré nagyjából életnagyságú – igazi kuriózummá teszi. Akinek nincs ötvenmillió dollárja erre a Picasso-festményre, annak sem kell csüggednie, hiszen a két aukción a művész életművének minden korszakából megvásárolhatók lesznek különböző stílusú alkotások. Az impresszionizmus hőskorát egyebek mellett Camille Pissarro, Edgar Degas és Alfred Sisley képei képviselik az aukciókon, de Claude Monet-tól is szert tehetünk egy késői Tavirózsák-képre (10-15 millió dollár, Christie’s). A Sotheby’s nagy reményeket fűz Henri Matisse 1927-es Női hátaktjához, hiszen a kép a mester legszínpompásabb korszakának emléke, ráadásul eddig egyszer sem szerepelt aukción. Most 12-15 millió dollárt várnak érte a ház szakértői. Matisse körét, a fauve mozgalmat idézi André Derain L’Estaque-i tájképe (3-5 millió dollár) és Raoul Dufy Kaszinója (1,5-2 millió) is. Ugyancsak a Sotheby’snél szerepel Marc Chagall több képe is: a korai Katonák és Pár, valamint egy késői, 1966-os virágcsendélet. A nagy árveréseken megszokott klasszikus nevek mellett érdemes kiemelni a kínálatból a két világháború között Párizsban dolgozó lengyel származású festőnő, Tamara de Lempicka egy képét. Az art deco hűvösen erotikus világát idéző, 1925 körül készült Négy aktért 2-3 millió dollárt vár a Christie’s. A Christie’s szoborkínálatából Henry Moore nagyméretű, több darabból álló bronzalkotásai emelkednek ki, míg a Sotheby’s Aristide Maillol A hegy című kompozíciójának egy öntvényéhez fűz nagy reményeket. Az impresszionista és modern művek után egy héttel az egyre fontosabbá váló kortárs alkotásoké lesz a porond. Az igazi – tízmillió dolláros vagy a feletti – nagyágyúkat a Christie’s tartogatja egy-egy Andy Warhol-, Willem de Kooning- és Francis Bacon-kép „személyében”, míg a Sotheby’s sztárja Alexander Calder, Robert Ryman és ismét Willem de Kooning lesz (becsült árak: 4-8 millió között).
