Napjainkban az ingatlanvásárlók egyre szélesebb köre választ otthont magának a város zajától távoli lakóparkok, apartmanházak lakáskínálatából. Kevesen vannak azonban tisztában a kiszemelt ingatlanok övezeti besorolásának jelentőségével, és azokkal a következményekkel, amelyeket egy ingatlan üdülőövezeti besorolása jelenthet.
A lakásvásárlók többsége a megvásárolni kívánt ingatlan kiválasztása során rendelkezik annyi tapasztalattal, hogy a tulajdoni lap alapján megfelelően értékelni tudja a tulajdoni viszonyokat, a lakáson lévő terheket és korlátozásokat. Hasonló körültekintéssel indokolt azonban eljárni a megvételre kiszemelt ingatlan övezeti besorolásának a megállapítása során is. A legmodernebb, az otthon kényelmét télen és nyáron egyaránt és azonos színvonalon kiszolgálni képes lakóparki lakásokról is kiderülhet ugyanis, hogy azok üdülőként kerültek bejegyzésre, s ennek a jogi minősítésnek súlyos következményei lehetnek az ingatlanvásárlók számára. Fontos rögzíteni, hogy az ingatlan jogi minősítését semmiképpen sem az épület külső megjelenése, felszereltsége, otthonként történő használhatósága határozza meg, hanem az önkormányzat képviselőtestülete által rendelettel elfogadott övezeti besorolás. Gyakran maguk az ingatlanhirdetések sem hívják fel a figyelmet arra a körülményre, hogy a lakóházként szolgáló ingatlan ténylegesen üdülőként van bejegyezve a telekkönyvbe. A későbbi félreértések és a megfontolt döntéshozatal érdekében ezért mindenképpen célszerű még az adásvételi szerződés megkötését megelőzően a kiválasztott ingatlan övezeti besorolásáról az önkormányzat jegyzőjének hivatalában tájékoztatást kérni. Az üdülőövezeti besorolás egyik legfontosabb – a vevők szempontjából húsbavágó – következménye a lakásvásárlásra irányadó kedvezményes illetékkulcsok hiánya. Ez azt jelenti, hogy üdülőnek minősülő ingatlan megvásárlása esetén egységesen 10 százalékos vagyonszerzési illetéket kell fizetni, szemben a lakásvásárlással, ahol az illeték mértéke 4 millió forintig a lakás forgalmi értékének csupán 2 százaléka, az afölötti rész után pedig 6 százalék. A lakásépítő cégtől vásárolt új építésű ingatlanok esetében további hasonló hátrányt jelenthet, hogy üdülők esetében nem érvényesíthetők a 30 millió forintos vételár alatti kedvezményes illetékszámítási szabályok, illetve a 15 millió forintos vételár alatti teljes illetékmentesség kedvezménye sem. Üdülőövezeti ingatlan választása hátrányosan érintheti azokat a vásárlókat is, akik a szükséges vételárat meglévő lakásuk értékesítéséből kívánják biztosítani. Abban az esetben ugyanis, ha 15 évnél rövidebb ideje vásárolt ingatlanunkat kívánjuk új otthonunk megvásárlása céljából értékesíteni, akkor az annak átruházásból származó jövedelem után fizetendő 25 százalékos személyi jövedelemadó alól – részben, vagy egészben – csak akkor mentesülhetünk, ha az ingatlan átruházásából származó jövedelmet, vagy annak egy részét lakáscélú felhasználásra fordítjuk. Üdülőnek minősülő ingatlan megszerzése természetesen nem tekinthető lakáscélú felhasználásnak, így az adóbevallás során a lakásszerzési kedvezményt sem érvényesíthetjük. Az adókedvezmény igénybevételekor nem az számít tehát, hogy miként használjuk a megvásárolt új ingatlant, hanem az, hogy azt minek jegyezték be. Ugyanezzel az indokkal magyarázható, hogy az üdülőként bejegyzett ingatlan megvásárlása esetén az úgynevezett „cserepótló vétel” illetékkedvezményét sem tudjuk érvényesíteni. Ennek megfelelően ha nem lakást, hanem üdülőnek minősülő ingatlan vásároltunk a meglévő lakásunk értékesítését megelőző, vagy azt követő egy éven belül, akkor az illeték alapja az üdülő teljes forgalmi értéke lesz, és nem a vásárolt és az eladott ingatlanok forgalmi érékének a különbözete. Hasonlóképpen nem az ingatlan tényleges rendeltetése, hanem annak üdülőövezeti besorolása a meghatározó az egyes lakáscélú állami támogatások igénybevétele esetén is. Ennél fogva az üdülőnek minősülő ingatlan vásárlója sem vissza nem térítendő „félszocpolra”, „szocpolra”, sem államilag támogatott lakáshitelre nem lehet jogosult. Az üdülőövezeti ingatlanok vevői így számos állami kedvezménytől eshetnek el, és mindemellett számolniuk kell azzal is, hogy akár külön „üdülőadó” fizetésére is kötelezhetik őket. Érdemes végezetül megemlíteni, hogy az üdülőövezet csendjének és békességének az ára lehet egyes kommunális szolgáltatások (például szemétszállítás, hóeltakarítás) hiánya, illetve az iskolai-, egészségügyi és egyéb szolgáltatások igénybevétele során felmerülő nehézségek is. A lakásválasztás felelős döntésének meghozatalához ezekről a körülményekről feltétlenül érdemes még a vásárlást megelőzően tájékozódni.
