Az igazán szép kerti kerítés a növényekből álló sövény. Leggazdaságosabban a gyorsan kúszó cserjékből lehet létrehozni, a fajok kombinálásával.
2006. július 28. Erre alkalmas többféle cserje is; nálam egy örökzöld, és két lombhullató, de ősszel szépen színeződő növényből áll a kerítés. Egymás mellett szépen mutatnak.
Vadszőlő, japán lonc és borostyán
A vadszőlő (Parthenocissus tricuspidata), amely lombhullató, nem csak a falra, de a kerítésre is felkapaszkodik, ráadásul igen gyorsan nő. Ősszel a sárgától a bordóig terjedő színorgiát mutat háromkaréjú levelein. A japán lonc sárgalevelű változata (Lonicera japonica „Aureo-reticulata”) is inkább lombhullatónak számít, csak a nagyon jól védett helyen telelnek át levelei. Már nyáron is szépen díszít sárga lombjával. Mivel csavarodva kapaszkodik, falra nem futtatható, csak valamilyen támaszra. Sokkal lassabban nő, mint a vadszőlő. A borostyán (Hedera helix) alapváltozatának sötétzöld lombja egész évben áthatolhatatlan a kíváncsi tekintetek számára. Falra és támasztékra egyaránt jól kapaszkodik, de szintén lassúbb növésű, mint a vadszőlő. Idős korára megváltozik a növekedése, termőre fordulása után inkább törzses fának mondható, nevelhető. Mire kipusztul alóla a drótkerítés, már megáll a saját lábán.
52628-cserjekerites-g-d00004302c9d395cb94e6.jpg
