A kortárs művészeti alkotásokat bemutató Kogart Ház felett beépített tetőtérben kényelmes apartmant alakítottak ki a Kogart Ház tulajdonosa és a Kogart Alapítvány létrehozója, Kovács Gábor ízlése szerint.
– Eredeti ötlet, hogy a tulajdonos a saját galériájában rendez be magának lakást. – A kihasználatlan padlástér alkalmas volt egy belvárosi lakás kialakítására, és úgy tűnt, erre szükség is lehet. Nem a fővárosban élek, egy-egy színházi előadás, vagy éjszakába nyúló rendezvény után előfordul, hogy itt alszom. Gyakoribb eset az, hogy a barátaimmal jövünk fel ide kávézni, borozni, megváltani a világot.
orok7-d0000DD22fe99085780e0.jpg – Volt, aki segített ebben, vagy minden saját tervek alapján készült? – A funkciókat, a helyiségek méretét és kapcsolatát én határoztam meg. Fontosnak tartom a sok fényt és a tágas tereket, ezért csak ott emeltettem falakat, ahol szükséges volt. Sokat járok-kelek a világban, sok ötletet volt alkalmam ellesni. Tetszett például a kvázi egyterű háló és fürdőszoba, erre a tér is alkalmas. Igazi konyhára nincs szükségem, van viszont vendégszoba, és több olyan bútorcsoport, ahol többen is le tudnak ülni. A bútorok többségét az olasz Giorgetti cégtől rendeltük. Ülőbútort nehéz katalógusból rendelni, hiszen csak kipróbálás után derül ki, hogy kényelmes-e. Az étterem székeit például vissza is küldte a belsőépítész, mert nem voltak alkalmasak egy hosszú vacsora elköltéséhez. – Honnan jött a tér közepén kialakított, látványos kavicssziget ötlete? – Sokat gondolkodtunk az új felülvilágító ablakok alatti terület berendezésén, mindenki adott ötleteket, aki erre járt. Sok fény jön ezeken az ablakokon át, egyértelmű volt, hogy ide kényelmes napozóágyakat állítunk. – Nem is lehetne letagadni, hogy ez egy műgyűjtő lakása, hiszen a bútorokon kívül a műtárgyak határozzák meg a hangulatot. Van közöttük kedvenc? – Szerintem jót tesz a térnek ez a néhány szobor és festmény. A képeim állandóan vándorolnak, közülük négyszáz folyamatosan kiállításon van valahol a világban. Itt is kevés az állandó dekoráció, közöttük kedvenceim az amerikai festőművész, Stanley Casselman világító képei. A speciális plasztikfóliára hátulról festett képekhez váltakozó, színes világítás is jár, este különleges hatásúak. Érdekel a lakberendezés, bár ez a lakás még nem túl otthonos. A növények, személyes tárgyak hiányának az az oka, hogy nagyon kevés időt töltök itt. Szeretem a teraszt is, de még nem volt időm foglalkozni vele, átmenetileg az étterem teraszáról hozattam fel bútorokat. Jó lenne ott barátokkal elüldögélni, kinyitni egyet a muzeális boraim közül, és gyönyörködni a város tetőire nyíló, frenetikus kilátásban.
