Mit csinál egy notórius világjáró, amikor két utazás között éppen itthon van? Miközben látszólag pihen és mesél – néha akár hihetetlennek tűnő dolgokról is –, gondolatai már a következő úti cél körül kalandoznak.
Ezen persze a környezetében senki sem fog csodálkozni, hiszen aki csak kicsit is ismeri, tudja, hogy a világjárónak lételeme a változatás. Dalma is ilyen ember, akivel bármikor is találkozzon az ember, mindig szolgál valami újabb meglepetéssel: legutóbb sokadik lakásába, egy budai tetőtérbe invitált. Itt a legérdekesebb talán az volt a számomra, hogy eddigi életének minden jelentősebb állomásával szembesülhettem valamilyen formában. A különféle országokból származó bútorok, lámpák, textíliák, könyvek és nem utolsósorban fotók csodálatos harmóniában vannak itt együtt, lényegtelen, hogy eredetileg Dániában, Svédországban, Kambodzsában, Argentínában, vagy éppen Jemenben voltak „honosak”. Vendéglátómat nagyszerű ízlése sohasem hagyta cserben, bárhol is verte fel a tanyáját, oda garantáltan különlegesen szép, ugyanakkor valami speciális hangulatot is sugárzó tárgyak kerültek.
Mostani lakásának keresése során Dalmát az vezérelte, hogy a hely megfelelő keretet biztosítson az idők folyamán jelentős mennyiségűre szaporodott kincseinek. Választása végül egy romantikus park mélyén megbújó, öreg villa tetőterében kialakított lakásra esett. A ház maga a történelem. Egykori tulajdonosa a két világháború közötti idők ünnepelt filmdívája volt, akinek nagyvilági életvitelére ma már csak következtetni lehet. Az elmúlt ötven év ugyanis szemlátomást nem tett jót az egykori luxusvillának. Sok mindent fel kellene újítani a házban és a kertben egyaránt, miközben azért az egykori fényes élet számtalan emléke ma is érzékelhető valóság. Hatalmasra nőtt, elvadultságukban is gyönyörű fák, különböző kerti építmények, teraszok szinte áttekinthetetlen szövevénye, bokrok között tekergő utak, „sehová sem vezető” lépcsők – megannyi emlék egy sejtelmes álomvilágból. Segítségükkel ma sem nehéz elképzelnünk a ház egykori úrnőjének mozgalmas életét.
Na de vissza a jelenbe! A kétszintes villa tetőterét valószínűleg még a hatvanas években építhették be, ablakaiból csodás kilátás tárul a környező hegyekre. Vendéglátónk néhány apróbb változtatással korszerűsítette az örökölt alaprajzot. A keleti fekvésű, tágas hálószobát erkéllyel egészítette ki, ami tavasztól őszig még egy szobát jelent. Innen különösen szépek a napfelkelték, a nagy hőség beállta előtt itt lehet a legkellemesebben eltölteni a délelőttöket. Az eredetileg volt apróbb helyiségekből néhányat összenyittatott, így alakult ki a jelenlegi amerikai-konyhás nappali, amely a lakás egyik legkellemesebb helye.
Ám Dalma otthona többi részeit is élvezi és használja: bárhová nézünk is, megkapó enteriőröket láthatunk. A sok míves bútor, szőnyeg, váza mindegyike önálló remekmű, ráadásul mindegyikhez tartozik ráadásként egy-egy különleges történet is. Mindezek a tárgyak életének tanúi, megannyi meghatározó pillanatot képviselnek az életéből. Így a világ valamennyi tájáról összegyűjtött darabok percek alatt találták meg helyüket új környezetükben is: mintha időtlen idők óta itt álltak volna. Minden harmonizál, eszünkbe sem jutna a legkülönfélébb kultúrák egymásmellettiségének jogosságát megkérdőjelezni. Ezen a közel száz négyzetméteren a fél világ már képviselteti magát. Világutazó háziasszonyunk pedig azt reméli, hogy előbb-utóbb a hiányzó másik fele is csatlakozik…