Magyar festők által a 20. század első harmadában készített festmények alkotják a kínálat legnagyobb részét a Belvedere 15. művészeti aukcióján március 31-én.
2007-03-28 Az alkotások többségét a Nagybánya szóval lehet a legjobban jellemezni, bár ez – a 20. század magyar művészetének történetét, annak súlypontjait ismerve – egyáltalán nem meglepő. A kínálatban az első, illetve második nagybányai generációhoz tartozó festők munkái mellett a Nyolcak alkotásai is megtalálhatók. Az említett első csoportot például Csók István és Ferenczy Károly képviseli, míg a nagybányai hagyományokkal szakító művészeket többek között Czóbel Béla, Márffy Ödön, Berény Róbert és Kernstok Károly. A plein air festészetet követi Csók Teknővájók című olaj-vászon festménye (74.), amely 3,8 milliós kikiáltási árral indul a Szent István téri árverésen.
Ugyanez az induló ára Czóbel Béla Lány című festményének (94.), s alig marad el mögöttük Berény Róbert Üdülők című vászna (142.), 3,6 millió forinttal. Ez utóbbi sokalakos kompozíciót kiállították a Műcsarnok egyik, 1952-es kiállításán, majd szerepelt a BÁV 30. aukcióján is. Kiemelt figyelmet érdemel Gulácsy Lajos Látomás című, kartonra festett olajképe (6.), hiszen ez a festmény az árverés legmagasabb, 9,5 millió forintos kikiáltási árú műve. A viszonylag kis méretű (45,5×70,5 cm) alkotás a hangulatvilágát és a tematikáját tekintve is beleillik a Gulácsy-képek sorába, hiszen a látomások visszaadása, a meseszerűség és a narancsos színvilág jellemző a fiatalon elhunyt művész munkáira.
Egymillió forinttal alacsonyabb kikiáltási árról indul Pirk János Disputa a romok között Taorminában című olaj-vászon képe (11.). A szintén Nagybányáról induló, oda vissza-visszatérő Pirk 1936–1937-ben festette ezt a viszonylag nagy méretű vásznat, amikor állami ösztöndíjjal Itáliában tartózkodott. Ez az időszak mind a stílust, mind a tematikát tekintve erősen rányomta a bélyegét az akkoriban készült festményekre. Párizs, a 20. század elejének legkiemelkedőbb művészeti központja sok magyar festőnek volt az otthona hosszabb-rövidebb ideig, s a kortárs francia festészet megismerése jó néhányuk számára kiindulópontot vagy fejlődési lehetőséget jelentett.
Az aukción több képpel is megjelenő Rippl-Rónai József Párizsi utca forgatagában című, 7,5 millióról induló pasztellképe (56.) a nyüzsgő nagyvárost örökíti meg. Kezdetben Rippl-Rónai hatása alatt dolgozott Kádár Béla, majd tőle elszakadva a kortárs francia irányzatok, izmusok felé fordult. A művész formatanulmányainak hatását is mutatja az árverés 103. tétele, a Csendélet Csáky szoborral című tempera-karton festmény, 4,8 millió forintos kikiáltási árral.
Mattis Teutsch János színes, expresszionista korszaka után festette a Három férfi című művét (210.), amelyre 4,4 millió forinttól kezdhetünk licitálni. A mű letisztult formavilága, majdhogynem geometrikus absztrakciónak tűnő jellege nagyon jellemző a festőre, akinek heroikus freskótervei soha nem valósulhattak meg. A 19. század végének festészetét többek között Kelety Gusztáv és Székely Bertalan képviseli; mindketten fontos szerepet játszottak a mai Képzőművészeti Egyetem elődjének történetében. A kortárs festészet is megjelenik az árverési anyagban. Gyarmathy Tihamér Univerzum című, 1961-ben készült papírképe (79.) 280 ezer, Hincz Gyula Törekvés című vászna (80.) 440 ezer forintos kikiáltással a hatvanas-hetvenes évek művészetét képviseli. Az aukció legkésőbb készült alkotása, Fehér László Férfi vitorlással című, 1997-es olaj-vászon festménye (22.) 1,6 millió forintról indul.
