Lassan húsz éve annak, hogy német vendéglátónk, aki mellesleg építési vállalkozó, beleszeretett Budapestbe, pontosabban a belvárosba, még pontosabban a belváros régi házainak padlás-, illetve tetőterébe . Olyannyira, hogy vállalva az embert próbáló engedélyek beszerzését, egymás után építi be a kihasználatlan tetőtereket, s parádés lakásokat, loftokat teremt bennük.
Ez történt az egyik hatodik kerületi, eredetileg háromemeletes, régi építésű ház tetőterével is, ahol rögtön három új lakás született, kettő a homlokzat oldalán az utcára néz, a harmadik pedig úgynevezett udvari. Ez utóbbit annyira megszerette a vállalkozó, hogy otthonául választotta. Izgalmas térkihasználás A mintegy 210 négyzetméteres lakás azért volt különösen vonzó, mert méreteit tekintve optimálisnak vélte háromtagú családja számára. A tetőtér nagy belmagasságát kihasználva ugyanis a két szintet úgy alakította ki, hogy nincsenek benne ferde falsíkok. Így aztán könnyen alkalmazhatott sok természetes fényt beengedő, nagy ablakfelületet, mivel ez is egyik sarkalatos szempontja a tetőtér-beépítéseknek. A nyolcvannyolc négyzetméteres, teljesen egyterű fogadószinten található az előtér a vendégvécével, az alsó szintre, valamint a tetőteraszra induló lépcsősor, továbbá az étkező-konyha-nappali. Az alsó, nyolcvanhét négyzetméteres szinten pedig a hálókat rendezték be gardróbbal, fürdőszobával és parányi teakonyhával. A legfelső szint a harmincöt négyzetméteres, parádés tetőterasz, amelyet a lakás fölötti lapostető síkján rendeztek be. A lépcsősor letisztult, egyszerű vonalvezetéséhez és hűvös eleganciájához igazították a berendezésekét is, mindezt erősítik a wengé-fémszürke-törtfehér árnyalatok és a féml-üveg-fa anyaghasználat, amely különösen a konyha-étkező és a fürdőszoba berendezésénél érhető tetten. Csak a legszükségesebb, ám igényes kivitelű bútorokkal, illetve gipszkartonból épített polcokkal és falfülkékkel népesítették be az eltérő funkciójú tereket, a különféle burkolatokkal is megkülönböztetve azokat. Szín- és anyagharmóniát láthatunk a lépcsősorok faborítása és a közelben kialakított konyha egyedi tervezésű bútorzata között is. A világítás is követi a lakást jellemző, visszafogottan elegáns stílusát, amelyet például a lépcsőfokokat kísérő rejtett világítás vagy az étkezőasztal fölötti, légies halogének is fémjeleznek. Végül, de nem utolsósorban a tetőteraszra is érdemes egy pillantást vetni, ahova szintén fölvonult az üveg-fém kombináció mint teraszkorlát, a burkolat pedig a konyha és a fürdőszoba wengéjét idézi. Itt a berendezésben már megjelenik a vidám narancs és kivizöld árnyalat is, de csak azért, mert a tulajdonos nem tudott ellenállni a VA Design bemutatótermében talált kerti bútoroknak. Mint ahogy ellenállhatatlanul szép a pesti háztetők és a ködbe vesző budai hegyek körpanorámás látványa is.
