Akcióterv az ingatlanpiacon

A magyar ingatlanpiac és a hazai jelzáloghitelezés jövőjét is érintő jelentős változásokról értesülhettünk az új kormány által előterjesztett 29 pontos gazdasági akcióterv kapcsán. Az akcióterv legtöbb pontja az idén júliusban elfogadott gazdasági és pénzügyi törvénycsomag részeként mára részleteiben is ismertté vált, szükségszerű tehát ezek rövid áttekintése, legyünk akár hiteladósok vagy egyszerű lakástulajdonosok. ? A 29 pontból álló kormányzati akcióterv egyik legnagyobb visszhangot kiváltott eleme a devizaalapú lakáshitelezés megszüntetése. Ez az elképzelés annak a gazdasági válság hatásaira reagáló kormányzati intézkedéssorozatnak az utolsó láncszeme, amely a lakossági hitelezés megszigorításán keresztül kívánja elősegíteni a felelős hitelezést. Az új kormány álláspontja szerint e célkitűzések elérésének megkerülhetetlen eszköze, hogy a jövőben jelzálogjogot csak forintalapú hitelek biztosítékaként lehessen az ingatlanokra bejegyeztetni. ? Fontos megemlíteni, hogy a parlament által a fenti akciópont megvalósítására elfogadott törvényszöveg csak a törvény hatálybalépését követően, a magánszemélyek által megkötött hitelszerződésekre vonatkozóan tiltaná a devizaalapú kölcsönt biztosító jelzálogjog bejegyzését. A korlátozás nem fog vonatkozni sem az egyéni vállalkozók devizahiteleire, sem a kölcsön kiváltásra, sem a fedezetcserékre. Nem fogja tehát kizárni a meglévő devizahitelünk újabb – kedvezőbb kondíciójú, pl. CHF helyett EUR alapú – devizahitellel történő kiváltásának a lehetőségét, e hitelkiváltásokhoz azonban további hitelfelvétel a jövőben már nem kapcsolódhat, ilyen kiegészítő kölcsönösszeget tehát már csak forint alapon igényelhetünk. ? A kormány a bajba jutott lakáshitelesek problémáinak kezelésére is akciótervet hirdetett. Ennek egyik, mára jogszabályba foglalt eleme a kilakoltatási moratórium 2011. április 15-ig történő meghosszabbítása, amely időpontig nem lehet a fizetésképtelen hiteladósokat az otthonukból kiköltöztetni. Az akcióterv ehhez kapcsolódó másik eleme, hogy még idén kidolgozásra kerüljenek a bedőlt hitelek kezelésére létrehozott állami társaságnak, az ún. Nemzeti Eszközkezelő Társaságnak a szervezeti és működési keretei. A kormány tervei szerint ennek a társaságnak az lenne a feladata, hogy diszkontáron átvegye (felvásárolja) azoknak az adósoknak a lakását, akik nem tudják fizetni lakáshitelüket. A bajba jutott hiteladósok ezt követően – mint bérlők – továbbra is otthonukban maradhatnának, és a korábbi törlesztőrészlet helyett bérleti díjat kellene fizetniük a Nemzeti Eszközkezelő Társaságnak.

parag-belso-d00015A76c3a838488194.jpg

? Az intézkedéscsomagnak az ingatlanpiacra gyakorolt hatása szempontjából további lényeges – és immár törvénybe is foglalt – eleme, hogy a legszűkebb családi körön belül, azaz az egyenes ági rokonok (a gyerek, szülő, unoka, nagyszülő) viszonylatában teljesen eltörli az öröklési és az ajándékozási illetéket. Mint ismert, az öröklési illeték részleges eltörlésére már korábban sor került, amely alapján az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája 20 millió forintos értékig eddig is illetékmentesen örökölhetett. Az új szabályozás jelentősége tehát, hogy e tágabb rokoni körből kiemelésre kerültek az egyenes ági rokonok, akik mind az öröklés, mind az ajándékozás esetére teljes illetékmentességet kapnak és a 20 milliós értékhatárig tartó öröklési illetékmentesség már csak a házastársak, a mostoha- és nevelt gyermekek, illetve a mostoha- és nevelőszülők öröklése esetében lesz irányadó. A 20 millió forint feletti öröklés esetében utóbb említett rokonok továbbra is az általános szabályok szerint lesznek kötelesek megfizetni az öröklési illetéket, továbbá a nem egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékkulcsai is változatlanok maradnak. ? Az ingatlan- és hitelpiacot érintő kormányzati elképzelések kapcsán érdemes végezetül említést tenni a parlament által elfogadott törvénycsomagnak az ingatlan-bérbeadást érintő új szabályairól. Az akcióterv célkitűzése az volt, hogy ne kelljen vállalkozóvá válnunk pusztán a miatt, mert ingatlant kívánunk bérbe adni. Az elfogadásra került törvényszöveg ennek megfelelően rögzíti, hogy a jövőben már nemcsak egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként is – az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint – lehetőségünk lesz a bérbeadás után értékcsökkentést elszámolni (csökkentve ezzel az adóalapot), továbbá mentesülhetünk a bejelentési és adószám-kiváltási kötelezettség alól is, ha a bérbeadási tevékenységre nem választunk áfafizetési kötelezettséget. Az akciótervnek az ingatlantulajdonosokat is érintő további érdekessége az adózás alá nem vont kereset fogalmának a bevezetése. Ezen elképzelésnek megfelelően jogszabályban került rögzítésre, hogy ha adózott jövedelmünkből más magánszemélyeknek munkalehetőséget biztosítunk (pl. ház körüli munkákra, mint takarítás, kertészkedés stb.), akkor egy ezerforintos havi regisztrációs díj ellenében ezután a jövedelem után már nem kell további adót vagy járulékot fizetnünk. Lakáskultúra 2010. szeptember