Alighanem azok a legérdekesebb lakásriportok, amikor egy-egy belsőépítész, lakberendező otthonát mutatjuk be. Ezúttal a szakma egyik jeles képviselője, Wein Krisztina lakásába nyújtunk bepillantást.
A nappalis, három hálószobás, erkélyes lakást mintegy tíz éve birtokolja a négytagú család. Mielőtt beköltöztek, Kriszta az akkori igényeiket szem előtt tartva testre szabta és korszerűsítette az egyébként igencsak lelakott tereket. Vérbeli szakemberként persze ezt követően is folyamatosan változtatta a berendezést, ám nemrégiben úgy gondolta, megérett az otthon egy nagyobb átalakításra.
– Mániákusan gyűjtöm a tárgyakat, hiszen ezek többsége – kreatív fantáziával továbbgondolva – az eredeti funkciója mellett számos izgalmas lehetőséget rejt magában – meséli Krisztina. – Én igazából a házak, lakások esetében is az átalakítás megszállottja vagyok, munkám során mindig a terek logikus összehangolást helyezem előtérbe. Most elkészült lakásunk berendezését a „tervezett összevisszaság” jellemzi, azaz minden keveredik mindennel, ám az elemek együttese harmóniát sugároz.
A nappalit egy kazettás harmonikaajtó választja el az étkezőtől. Az üres falfelületet könyvespolcrendszerrel hasznosította a tervező, amely mintegy keretbe foglalja az eredeti ajtót, s egyúttal kiemeli annak szépségét. A konyhai szekrényt egy egyszerű, fehér vászon textíliával eltakart polcrendszer helyettesíti.
– A legmerészebb ötlet talán az eredetileg diószínű parketta fehérre festése, amitől a lakás szinte áttetsző lett. Ezzel a fehér alappal fogtam össze a különböző korú, stílusú bútorokat, tárgyakat. Szeretem, ha a dizájndarabok úgy keverednek a mai és a múltbeli elemekkel, hogy a végeredmény egy friss, harmonikus és főként élhető lakás. Mindez pedig elsősorban nem pénz kérdése…
A tágas nappaliba lépve a legszembetűnőbb talán a sarokban kialakított dolgozó, amelyet Kriszta polcrendszerrel kombinált régi gerendákkal határolt el. A csővázas retrószék mellett a helyiség fontos eleme a dizájnállólámpa, a formatervezett bőrfotel, a biedermeier komód és a több emberöltőt megélt kelengyésláda, amit tároló- és lerakóhelyként használ a család. Kriszta saját tervezésű, tölgyfurnérból hajlított csillárt helyezett az enteriőrbe, s így remekül ellenpontozta a közel százéves mennyezeti stukkók hangulatát.
Itt kapott helyet a régi pulóverekből, ágyneműkből, törülközőkből tekercselt puff is, a családot évek óta szolgáló nagy kedvenc. Az egyedi bútordarab kapcsán vendéglátónk hangsúlyozza, hogy mostanában mindenekelőtt az újrahasznosítás érdekli, ugyanis őszintén hisz benne, hogy szemét voltaképpen nincs, csak alapanyag.
|
