Patinás hangulatú, sejtelmesen elegáns otthon lett a keskeny terekből álló házból.
Ifjú hölgy vendéglátónk, Judit tősgyökeres váci lévén első önálló lakását is szülővárosában vette. A néhány évvel ezelőtt épült, Duna-part közeli társasház második szintjén lévő kétszintes, mintegy 100 négyzetméteres lakásra esett a választása, az akkortájt családot alapító bátyja szomszédjaként. – Azok voltak a szép idők! – emlékezik Judit. – Jó testvérek lévén napi személyes kapcsolatban éltem az ikrekkel bővült családdal. Aztán jött a harmadik baba, és ők nagyobb alapterületű családi házba költöztek a közelmúltban. Én épp az aktuális lakásátrendezés idejét éltem, és tanácstalan voltam a hálószobám felújítása után a „hogyan tovább”-ot illetően, amikor a bátyámék frissen átalakított, berendezett lakásában vizitáltam. Az első pillanatban meghökkentő, majd egyre jobban és jobban tetsző enteriőrök láttán az „alkotó” után érdeklődve kiderült, hogy az nem más, mint Varró Zoltán dizájner. Nem nehéz kitalálni a történet folytatását: Zolira bíztam a már elkészült hálószoba kivételével a lakásom többi helyiségének a felújítását. – Nem csodálom, hogy Judit nem boldogult a lakás többi helyiségével – mondja Varró Zoltán. – Jómagam is álldogáltam egy ideig ihletre várva az alsó szinten. A meglehetősen keskeny, egyterű előszoba-étkező, innen nyíló konyhával és a nappali, amely két, szintén elég keskeny ablakkal zárult az utcafront felé, első pillantásra csak felemás megoldásokat kínált. Aztán jött a déj? vu érzés, hogy én már szembesültem effajta térrel, mégpedig Amszterdamban, a csatorna partján lévő, régi holland házban lakva, ahol az évszázadok során jól bevált térszervezés, berendezés okán remekül éreztem magam. És nagyon megkapó volt ez a környezet, tetszett. – Vagyis Judit lakásának alsó szintjén egy csöppnyi, tradicionális holland lakás szemtanúi lehetünk? – Igen is meg nem is. Igen, mert néhány belsőépítészeti alapelem, mint a már meglévő két, keskeny ablak mellé hangsúlyos mennyezeti gerendákat, rusztikus falfelületet társítottam. A nappali falán éktelenkedő fűtőtestre pedig szükség volt, ezért elrejtve ugyan, de meg kellett tartanunk. – Ám a „rejtés” mikéntje rendhagyóan szellemes – vetem közbe. – Legstílszerűbbnek egy épített, „hollandus” jellegű kandallót képzeltem, amelyben a régi fűtőtest ontja a meleget. S hogy a kandalló-hangulat is jelen legyen, ezért élő lángot a tűztérbe helyezett különböző gyertyák szolgáltatnak. – Gondolom, a kandallóval szemben lévő, emeletre vezető, sajátos lépcsősor is a terveid alapján született. – Az eredeti, falhoz rögzített, fakorlátos, semmitmondó lépcsősor nem tett jót a tér látványának. Ezért döntöttem a kandalló szögletes vonalvezetését ellensúlyozó, íves kialakítású, lépcső alatti beépítés mellett. Az így keletkezett, kivilágított „barlanggal” és a kovácsoltvas korláttal is megújult lépcső izgalmas térelemmé vált, ráadásul a nappali-étkező tere is sokkal intimebb hangulatot kapott. – Visszatérve „a holland is meg nem is” témához, mit őriztetek meg a lakásban eredeti formájában? – Judit kívánságának eleget téve megmaradt a kerámia járólap és a korábban vásárolt, modern vonalú, kényelmes kanapé a nappaliban, valamint az étkezőben a szintén modern asztalt és székeket is befogadtuk. Ám az is holland hatás, hogy a modern kanapé és lerakóasztal mellé egészen más stílusú bútordarabot, barokkos fotelt társítottunk. – Az étkező minimálhoz közelítő sötét árnyalatú üveg- és acélszürke fémasztalát, valamint fém-fekete bőr kombinációjú székeit ugyancsak sejtelmessé tetted a háttérrel. – Célom is volt, minthogy önmagukban nézve kilógtak a sorból. Ráadásul Juditnak nagyon tetszik a több általam tervezett lakásban is látható hófehér tüllfüggöny háttérvilágítással, és az itt is bevált. – A felső szinten berendezett fürdőszoba látványa pedig, ha lehet,az eddigieket is felülmúlja, szinte a lakás attrakciójának tűnik. – Itt azt kérte Judit, hogy az eredeti sarokzuhany helyett tágas, járható zuhanyfülke legyen. Ez indította el a koncepciót, hogy a teret három egységre osszam. Faltól falig egység lett az üvegfalú zuhanyfülke, középső egység a mosdó, amelyet hangsúlyosan szobaszerűvé tettem a mosdót tartó barokkos szekrénnyel és tükörrel, valamint a mennyezetre feszített barokk festmény textil másolatával. A fal mellé, kissé az ajtó mögé rejtve harmadik egységként pedig a WC, a bidé és a mosógép került. A különleges burkolatoktól még pazarabbá vált a látvány. A lakás teljes átalakításában tevékenyen részt vett pályakezdő munkatársam, Loydl Péter belsőépítész. – Igazi budoárt varázsolt nekem Zoli a korábbi, kissé sivár fürdőszoba helyére – mondja Judit. – Nem véletlen, hogy az egyik kedvenc helyem lett, ahogy a felső szinten lévő vendég-, leendő gyerekszobából leválasztott gardróbszoba is. Persze a teljes átalakítás nagyon kedvemre való a maga patinás hangulatú, ám sejtelmesen elegáns megjelenésével.