A vidék varázsa

Ragyogó nyári napütésben vezetek a Börzsöny kanyargós útjain, látogatóban Eszterhez, egykori munkatársamhoz. Mikor megérkezem a házhoz, és kitárul a kapu, már tudom, ez az a ház, ahol én is boldogan laknék: kívül pompás kert, sok virág, bokor, belül pedig a különféle stílusú bútorok, szőnyegek, tárgyak, képek harmonikus egysége fogad. Több évtizedes ismeretség fűz Eszterhez: a kortárs művészet meglehetősen bonyolult világában hosszú ideig dolgoztunk együtt. Biztos voltam benne, hogy otthona is tükrözi azt a sajátos látásmódot, mellyel a legkülönfélébb alkotások között is könnyen eligazodott, kiváló ízléssel, biztos ítélőképességgel. Hosszas keresgélés után talált rá erre a házra, és bár egyáltalán nem akart vidékre költözni, mégis egy perc alatt megfogta a vidék varázsa. És persze a kertes ház, amelyben nemcsak az arányos, emberléptékű tereket, a jó beosztást, a szép, tágas kertet látta meg, hanem úgy érezte, szeretet sugárzik a házból és kertből egyaránt. Szinte érezni lehetett az előző lakók szellemét – a törődés, gondoskodás nyomait fedezte föl mindenhol. Úgy gondolta, ez az a hely, ahol élni tudna – és azonnal a vétel mellett döntött. Mivel előző lakásában már segítségére volt Trom Kata lakberendező, akivel nagyon jól megértették egymást, most is hozzá fordult. Kata az építkezéstől egészen a berendezkedésig részt vett minden döntésben, és nemcsak szakmai tudásával, tapasztalataival, de fiatalos lendületével, friss látásmódjával is szinte kiegészítette Esztert. A régi és az új tárgyak, a textilek kiválogatásában, a burkolatok megválasztásában, de még a bútorok, képek elrendezésben is szorosan együttműködtek. Az építkezés és költözés is majdnem ilyen simán ment. Bár komoly átépítésre, falbontásra nem volt szükség, a fűtésrendszer és a villanyvezetékek teljes cseréje elkerülhetetlen volt. A levegős nappaliból, hálóból és télikertből, illetve mellékhelyiségekből álló házban csak kisebb átalakítások történtek: a háló előszobai bejáratát befalazták – ide került egy beépített polc -, az előszobában pedig a korábbi villanyszekrény helyén kis falifülke készült. A háló télikertre nyíló ablakát megszüntették, helyette most üveg és persze az eredeti üvegajtó választja el a két helyiséget, a nappaliból a hálóba vezető ajtónak pedig csak a kerete maradt meg. Az előszoba, a konyha és a fürdő új, rusztikus jellegű burkolatát Katával együtt választották, a konyhabútor pedig az előző lakásból származik, csak a munkalapot kellett kicserélni. Igazi szerencse, hogy az összes ajtót, ablakot az előző tulajdonos megcsináltatta, ezek jó állapotban voltak, egyedül a nagyon modern bejárati ajtó nem illett a képbe. Helyette a jelenlegi, visszafogott tömörfa, illetve osztott üveges ajtóval nyílik a ház. Az építkezés három hónap alatt lezajlott, és utána már a berendezkedés jóval kellemesebb szakasza következett. Eszter jóval nagyobb házból költözött kisebbe, bútorai egy részét így elajándékozta. A kiválasztott darabokból állt össze ez a berendezés, amely jobbára régi darabokból tevődik össze, és amely kimondottan személyes hangulatú: lakójának egyéniségét tükrözi. A két szoba és az étkező sajátos miliőjében a patinás bútorok mellett a fantasztikus textilek és az üvegek a lakás legszebb díszei. A színpompás keleti szőnyegeket Trom Kata közreműködésével vásárolta, egy részük a belvárosi Kilim üzletből, másik részük egy „Perzsavásár” szőnyegakcióból származik. A finom üvegek, apró tárgyak és néhány kortárs kép pedig Eszter gyűjtőszenvedélyének megbecsült darabjai. Már az előző lakásban is jól működő fafűtéses kályhája volt – mert a gázt drágának találta -, így a cirkófűtést itt is fával fűthető kályha egészíti ki. Ráadásul egy régi, eredeti Zsolnay-kályhát sikerült szerezniük, amely a nappali sarkába került, és amely nemcsak látványnak gyönyörű, hanem remekül bemelegíti a szobákat. A zegzugos kert rengeteg munkával és szeretettel, természetközeli, angol stílusban született újjá, és legalább annyira személyes hangulatú, mint a házbelső. Amit látunk, az nemcsak dísz, hanem láthatóan az itt lakó életének szerves része, amelybe beletartozik a zöldség és a gyümölcs is. Különleges virágai, bokrai között sétálva újabb és újabb rejtett tárgyakat – egy magányos padot, kis kerti házat, kisebb szobrokat, edényekbe ültetett különös virágokat, eldugott ösvényeket fedezhet fel a látogató. Mintha titkos jelekkel lenne teleszórva a kert, ahol művelője párbeszédet folytat minden egyes virággal, bokorral – magával a természettel. Lakáskultúra, 2011. október A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! , és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!