Üdítő, retrós bútorok, tárgyak élik vidám életüket a vakítóan fehér falak között, melyek azért elárulják – ahogy a varázsos formájú, hatalmas ablakok is –, hogy ezek a terek nem ma keletkeztek.
Bár nagyon szerették előző, a IX. kerület új építésű negyedében lévő, 64 négyzetméteres otthonukat, kislányukkal még éppen elfértek benne, de amikor kisfiuk is megszületett, nem volt kérdés, hogy nagyobb alapterületű lakásba kell költözniük – ismerjük meg az előzményeket vendéglátónktól, Évitől.
– Az ingatlanpiac igazán bőséges kínálatában alighanem gyerekjáték volt megtalálni az elképzeléseiteknek meg felelőt.
– Mint kívülállók mi is így vélekedtünk. De miután érdekeltekként élesre fordult a helyzet, azt tapasztaltuk, hogy a keresés nagy türelmet és kitartást igényel.
– Bizonyára irreális szempontok szerint válogattatok…
– Nem mondhatnám. Mindössze nagyobb alapterületű lakást kerestünk, lehetőleg zöld környezetben kerttel vagy terasszal. Talán az tűnhet irreálisnak, hogy mindezt a városközponthoz közel képzeltük el, mert a férjem megszállott bringás, aki a munkahelyére is kétkerekűn hajt. Keserves időszakot éltünk át, mert elképzeléseinkkel köszönő viszonyban sem voltak az ajánlott ingatlanok. Az egyik kedves barátunknak panaszkodva az áldatlan helyzetről, végül megszületett a megoldás. Ugyanis, mint kiderült, a szomszédjukban lakó szingli ifjú hölgy boldogan eladná a 130 négyzetméteres lakását, mert nem érzi jól magát benne.
A lakás pedig egy, a Vár alatti utcában lévő, 1850-ben épült műemlék ház legfelső szintjén található. Barátainknál gyakran megfordulva jól ismertük a helyet, a házat, amelynek hátsó kertje és terasza mindig elbűvölt, nem szólva a lépcsőház eredeti falépcsőjéről. A harminc évvel ezelőtt felújított lakás pedig tetőtérbeépítéssel, belső két szinten várt bennünket gyönyörű körberakásos, eredeti ablakokkal.
Szerencsére az eredeti téralakítás, a funkciók beosztása annyira kedvünkre való volt, hogy egyetlen falat sem kellett megmozgatnunk. Tetszett, hogy a nappali teljes terét mintegy átfogja a három, íves kialakítású ablak, hogy a nappalihoz csatlakozó étkezőt az utcafront felőli ferde falsíkok jelölik ki, hogy a falba süllyesztett konyhát úgy ragasztották az étkezőhöz, hogy a nappaliból nem is látható. Ezzel együtt sem úsztuk meg a csaknem fél évig tartó, teljes körű felújítást.
– Lakásotok hangulatát két-három dolog határozza meg: a fehér falfelületek, a színes, retró jellegű bútorok, kiegészítők, de leg főképpen a dekoratív térelem szerepét is betöltő, rendhagyó lépcső.
– Az előző lakásunk jóval színesebb volt, a narancs, a barna és a fekete dominált benne. Igaz, hogy kedveltük ezeket az árnyalatokat, de telítődtünk is velük. Így aztán új otthonunkban nem is tudtunk volna mást elképzelni, mint következetesen hófehér falakat. Úgy éreztük, hogy maga a műemlék ház is kötelez, és nem tűrné a színkavalkádot. Inkább a színes berendezési tárgyakkal igyekeztünk oldani a hófehér szigorúságát, egyúttal kiemelve a lakás különleges adottságait is. A berendezés többé-kevésbé adott volt, mert nagy részüket az előző lakásunkból hoztuk magunkkal, szeretjük a 60-as, 70-es éveket idéző szín- és formavilágukat. És végre helyet találtunk a nagymamától származó, méretes parasztkomódoknak, természetesen fehérre festve.
– Mi a helyzet a rendhagyó lépcsővel?
– Eredetileg a két szintet egy fából készült csigalépcső kötötte össze, amelyen nagyon nehéz, mondhatnám balesetveszélyes volt a közlekedés, különösen a gyerekekkel. Olyan egyszerű, de nagyszerű lépcsőzetre vágytunk, amely biztonságosan járható. A Horvátországból áttelepült, fiatal belsőépítésznő, Biljana Jovanovic remekül megoldotta a feladatot. Olyan lépcsőt tervezett, amely a tér adottságaiból fakadóan meredek ugyan, de gyerekekkel is biztonságos. Fontos szempontként azt kértük, hogy legyen összhangban a lakás hangulatával, ne legyen monstrum, de mégis legyen karakteres eleme a lakótérnek a nappali és az étkező mezsgyéjén. Biljana tökéletes ráhangolódásának eredményeként született meg a nappali íves ablakainak felső harmadát díszítő ívekre és körökre reflektáló, „kör-áttöréses” lépcsőkorlát. Valóságos műalkotás lett, amit nemcsak különlegessége, hanem kényelmessége, biztonságossága okán is nagyon szeretünk.
– A műremek lépcsősoron közelíthető meg a második szint, amely az intim szférát foglalja magában.
– Célszerűnek látszott itt berendezni a szülői hálót, a gyerekszobát, valamint egy másik fürdőszobát is, amely kiegészíti a földszinti vendégszobából nyílót. Itt egyetlen kisebb átalakítás történt, ugyanis az emeleti fürdőszobát, valamint a fürdő fölötti galériát megnagyobbítottuk a méretes gyerekszoba rovására. Itt igazi játék- és mesekuckó keletkezett, amivel kissé visszapótoltuk a gyerekszoba alapterületét. Egyébként a második szint rugalmasan alakítható, ha később a gyerekek külön szobára vágynak.
– Szóval olyan lakást sikerült találnunk, amilyenre a legmerészebb álmainkban sem gondoltunk. Historikus környezetben, belső kerttel, terasszal és a belvárostól, például a Deák tértől mindössze tíz percre. Imádunk itt lakni! – összegez Éva.
