Az építészet/belsőépítészet területén az újrahasznosítás remek példája a loftlakás. Amikor a régi, „cserbenhagyott” gyárépületekből lakályos otthonok születnek.
Eredetileg az 1800-as évek Párizsának tetőtéri lakásait nevezték loftlakásnak, ahol főként a kor művészei éltek. A mai értelemben vett loft az 1970-es években kezdett hódítani az angol ipari nagyvárosokban, mint Liverpool és Manchester, ahol a használaton kívüli gyár- és raktárépületekben lakásokat és irodákat alakítottak ki. A loftok a hagyományostól jócskán eltérő belső tereit hatalmas, akár 5–8 méteres belmagasság és nagy, egybefüggő alapterület jellemzi, mindez alaposan megmozgatja a belsőépítészek, lakberendezők fantáziáját. Nálunk ez az építészeti „műfaj” még gyerekcipőben jár, ám láthatunk néhány jó példát is, mint amilyen vendéglátóink otthona. Ugyanis az effajta lakás utáni vágyuk netovábbja teljesült, amikor rátaláltak a valaha volt gyárépületben kialakított, a Dunára és a Margitszigetre néző, szerkezetkész loftlakásra.
Nem szegte kedvüket, hogy csak szerkezetkész, hiszen már régóta ismerik a Decoraunts-Belsőépítészeti Kft. két remek szakemberét, Pataki Juditot, Hope-Bánszki Anikót és munkájukat, természetesen őket bízták meg egy jó hangulatú, jól élhető loftlakás kialakításával.
– Mi magunk is örültünk ennek a nem mindennapi feladatnak, hiszen óriási kihívás egy 440 cm-es belmagasságú, 140 négyzetméternyi egybefüggő alapterületű, csupasz téglafalakkal határolt térből igényes és elegáns loftlakást varázsolni – tudjuk meg a szakemberektől. – Minthogy a megrendelők már nem először bíztak ránk lakberendezői munkát, csak néhány alapinstrukciót adtak, amelynek a lényege, ahogy ők mondták: „szép legyen” meg „tudjuk, hogy úgyis jó lesz”.
– Magyarán teljesen szabad kezet kaptatok, de gondolom, hogy a korábbi közös munkáitok mégiscsak iránymutatók voltak.
– Tudtuk, hogy kedvelik a nagy, egybefüggő tereket, az időtálló, eklektikus, elegáns berendezést, a hűvös minimál távol áll tőlük, inkább az angolszász polgári, otthonosabb hangulathoz vonzódnak. Ahogy ott álltunk a négy csupasz fal határolta 140 négyzetméternyi alapterületű és 440 cm-es belmagasságú helyiségben, egymást követték a „mit?”, „hogyan?” kérdésekre adandó válaszok inspirációi. Legfőképpen a főfalat gyönyörű szimmetriával negyedelő, 200×250 cm-es, festett fémkeretű, négy kazettás ablak jelentett inspirációt és támpontot is, mivel ezek adnak keretet a lakás fantasztikus panorámájának.
Természetesen ezekhez igazítottuk a funkciókat, vagyis a közösségi funkciókat szolgáló, sorrendben az előtér-étkező-konyha-nappali-dolgozó együttese három ablakot fog át, a negyedik a hálót uralja. Az ezek méretével arányos, eredeti belmagasságot pedig a konyha és a hálóból nyíló fürdőszoba kivételével megtartottuk. Ugyanis az utóbbiak, valamint a nappali egy része fölé galériát építtettünk, hiszen ezt a nagy belmagasság szinte kínálta is, egyúttal a fürdő és a konyha így intimebb hangulatú lett. Nem szólva a nappaliból lecsípett kisebb egységről, amelyben a szórakoztatóelektronika kapott kissé elkülönített helyet.
– Ám a galéria újabb funkciók, nevezetesen a galéria előtere és az ebből nyíló vendégháló és -fürdő befogadója lett…
– A 40 négyzetméternyi alapterületű galériát igyekeztünk a lehető legpraktikusabban hasznosítani. Egyébként is egyik vezérelvünk volt, hogy minden négyzetméternek legyen praktikus funkciója a térélmény maximális megtartása mellett. Az utóbbi része például az is, hogy a nappali-dolgozó mezsgyéjéről induló, galériára vezető lépcsősor, valamint maga a galéria is üvegkorlátot kapott.
– A térélmény mellett az eredeti, gyárfunkcióra utaló belsőépítészeti elemekből is, igaz, finomítva, de megtartottatok, illetve alkalmaztatok néhányat, ami a loftlakás savát-borsát adja.
– Elsősorban talán a kazettás osztású ablakok közötti natúr téglafallal igyekeztünk a lofthatást erősíteni. Csakhogy ez nem az eredeti natúr téglafal, mert az túlságosan durva struktúrájú volt. Ezért mintegy 2000 darabnyi régi, részben címeres, bontott téglával borítottuk be az eredetit, amely látványosan jelenik meg a nappaliban és a hálószobában is. Az ipari csarnokok eredeti mennyezete meglehetősen rusztikus felületű volt, ezt a hatást mi is igyekeztünk megjeleníteni, mondhatjuk, nem kis munka árán. Ugyanis a kőművesek a mennyezet friss cementvakolatára durva felületű deszkát nyomtak, és ennek ott maradt rajzolata tette rusztikussá a mennyezetet. Továbbá a régi ipari csarnokokra jellemző öntöttvas tartóoszlopok, az eredetikre hasonlító, MDF-lapból préselt, dekorációs változatát is behoztuk a lakásba, de nem vittük túlzásba, mert mindösszesen két helyen látható.
– Ezeket a karakteres jegyeket remekül ellensúlyoztátok, finomítottátok az alkalmazott szín- és formavilággal, miközben a loftlakásokban általában a nagyon letisztult, geometrikus formavilágú, hűvös ipari jelleget idéző berendezéseket részesítik előnyben. Mi befolyásolta ezt a kissé rendhagyó választást?
– Már korábbi, közös munkáink során is megtapasztaltuk, hogy a tulajdonosoktól távol áll az effajta berendezkedés. Inkább a kényelmes, ám időtállóan elegáns berendezés jöhetett csak számításba. Az eklektikát sem kizárva, az otthonosan meleg környezethez ragaszkodtak, amely szín- és formavilágát tekintve is egységes. Az alsó szint egységét – a konyha kivételével – többek között a padlófűtéshez kiváló, speciális svéd padlóburkolattal hangsúlyoztuk. Merthogy a kényelem és a jó komfortérzet megteremtése érdekében padló- és falfűtést, illetve hűtést építettünk be. Továbbá arra törekedtünk, hogy sehol se jelenjen meg harsány, markáns színvilág, ezért csupa visszafogott pasztellárnyalattal dolgoztunk. Például az étkezőt a földszínek uralják, a nappaliban pedig a pasztellkéket és a bézst párosítottuk, és nagyon sok fehér felületet alkalmaztunk, különösen a bútoroknál. Ugyanis a szigorúan vett mobil bútorok – a nappali ülőgarnitúrája és az étkező berendezése – kivételével valamennyi bútor egyedi tervezésű és kivitelezésű, beleértve a konyhabútortól a hálószoba teljes bútorzatán át a dolgozósarok íróasztalát is. A galérián pedig az IKEA-ból származó fehér bútorokkal népesítettük be a helyiségeket, folytatva az alsó szintet uraló földszín kombinációit. A végeredmény pedig szemet gyönyörködtető lett! Ahogy a dinamikus, ipari jellegű teret jól használható, barátságos otthonná szelídítette a két szakember, Judit és Anikó.