Közelebbi kapcsolatra vágyott a természettel az orvos házaspár és szerették volna megőrizni az életvitelüket kiszolgáló polgári lakásuk hangulatát. A múlt és jelen összekapcsolásának lehetőségét egy közel 80 éves kis házban látták meg.
Vendéglátó háziasszonyunk régi álma ötvenes évein túl valósult meg, éveken keresztül vezényelte házuk berendezését, felújítását. A sorrend nem véletlen, közvetlenül a beköltözés előtt kiderültek a hetvenes években átalakított épület hibái. Statikust, építészt kellett hívni, és belevágni egy, a vártnál jóval hosszabb, mégis izgalmas folyamatba. Ma is lelkesedéssel és elismeréssel mesélnek a kiválasztott Iványi Inke – Sales Oliver építész-belsőépítész házaspárral való kapcsolatukról, a tervezési folyamatról.
Vacsorára hívták a kreatív építész házaspárt akkori otthonukba, hogy életformájukat így is megismerve lehessenek a segítségükre új otthonuk megteremtésében. Egymást inspiráló együttgondolkodás kezdődött, érzékenyen reagáltak a háziak elképzeléseire, akik elfogadták határozott szakmai vezetésüket. Így a háziasszony merész ötleteiből sokszor éppen az ő tapasztalatukkal felerősítve született eredeti-egyéni megoldás. Számukra ugyanis a modern polgári lét nem a zsúfolt könyvespolcokat és az antik bútorokat jelenti – bár mindkettővel rendelkeznek –, sokkal inkább az életformát, amelyhez az előbbiek a hátteret jelentik; a hagyományos térkapcsolatok pedig a múltban gyökerező, nagyra értékelt lehetőségét a nagyobb családi és baráti összejöveteleknek.
Új otthonuk kiválasztásakor fontosnak tartották a kint és bent összekapcsolását, az áthallásokat a természet és a rohanó napi életritmusuk között. A kert közepén álló házat minden oldalról megnyitották nagy nyílászárókkal. Az áttörés kulcsszó volt a felújítás során, hiszen átlátható, fény által átjárt, nagyvonalú terekre vágytak. A ház központjává egy beton tartóoszlop és egy kőfal vált, ami a maga egyszerűségében annyira vonzza az idelátogatókat, hogy mindenki megsimogatja.
A puritán falkivágásokhoz osztás nélküli üvegfelületeket választottak, a belső ajtókat is pótló könnyű fehér függönnyel. A háziak hálásak a felújítással megbízott Farantai Géza generálkivitelezőnek, akinek Lencsi irányította csapata nem utasította el a háziak legvadabb ötleteit sem, mindent megvitattak, megvalósítottak. A fehér olajjal kezelt füstölt tölgy padló az őrségi Edelholz mérnökeit dicséri, vendéglátónk szálanként válogatta, fektetését a kötésekre is ügyelve tervezte. Gyakran gondolnak szeretettel a sok apró belsőépítészeti ötlet művészi kivitelezőjére, a mérnök-mester Molnár Lászlóra.
A végső berendezés komoly kompromisszumok árán alakult ki, ám az eredményen ez nem látszik. A család korábbi életvitelének legfontosabb elemei a számtalan könyvvel együtt átkerültek, köztük az önállósodás előtt álló orvostanhallgató fiú pianínója, a házigazda kedvenc szófája. A modern japán és a skandináv design ihlette a berendezést, amelynek egyetlen színe a kanapé és az étkezőszékek huzatán megjelenő érdekes sárgászöld. A szellősen elhelyezett bútorok mind törtfehérek – a háziak által antikolva –, ahogyan a falak is.
A cél a polgári otthonok meghittségének megidézése volt, a modern életformához alakítva, mai eszközökkel. Bár a háziasszony egyéniségéhez közel áll a minimál design, leginkább a letisztult japán építészetet csodálja, mindennapi életük terébe mégis több személyességet szeretett volna vinni. Ehhez alkalmas helyszínnek bizonyult az egyszerű, letisztult vonalú, Bauhaus-jegyeket hordozó villa, ahol korok, stílusok és saját személyiségük között teremtettek harmóniát.