Tucatnyi országban megannyi valóságot megélt kalandozás után két művész otthonra lelt. Duna-parti házuk szürreális díszletében pajkos istenek és éber angyalok vigyázzák sorsukat.
Győry Eszter és párja, Osiris O’CoConnor képzőművészek hét éve költöztek Magyarországra. „Vén Kecske” nevű galériájuk színes sziget Szentendre központjában.
„Akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek” – rémlik a Heltai-strófa ebben a száztíz éves házban, mely csak tömegében van jelen Leányfalu ligetes utcájában… Elvarázsolt enteriőrjei, a benne élők habitusa és szellemisége nagyon távol áll a mai magyar valóságtól.
A muzeális nyaralóépület akkor esett át az alapos arculatváltáson, mikor tíz éve, az angyalok közt szocializálódó Eszter és a derűs, mediterrán életérzést képviselő Osiris átlépte a küszöböt. A környék érdeklődését is felkeltő tulajdonosok nemcsak furcsa bútoraikat, de saját művészetüket is magukkal hozták a föld másik oldaláról, előző életükből. Mert a spirituális és a földi síkon zajló sorsból mindkettejüknek akad jó néhány változat, melyről rendhagyó otthonuk számos dísze is árulkodik.
Békességet hirdető Buddhák, csodás egzotikus bútorok, organikusan gömbölyded alabástrom- és márványszobrok, ősi afrikai vagy épp görög motívumú plasztikák, aprólékos kidolgozású ezüstékszerek – ezek az etióp és ír gyökerű, Amerikában született házigazda, Osiris O’Connor tárgyai. Akinek bevallása szerint valahonnan oly ismerős e Duna menti táj, s ahol a borúra hajló magyarok között – ha kell, színes lufikat osztogatva a rémült járókelőknek – próbál optimistán létezni. Még Miamiban ismerte meg a vagány szőke művésznőt, aki mellett alkotóvá érett maga is.
Közös házuk színes szobáit Győry Eszter meseszerű festményei, aranyozott szárnyas táblaképei, misztikus óriás-szobrai alkotják. Holdfüggő kutyák és marionett-istenek, pici lélekbabák és méretes bronzbálványok, ördögi és angyali arcképek figyelnek az antik bútorok közül. Néhányuk már gyerekkora óta követi az öntörvényű, nyughatatlan művésznőt, aki az első muníciót kreatív családjától kapta. A hazai útravaló kitartott Bécsen, Milánón, Münchenen, New Yorkon és Miamin át, ahová szerelmei és munkái sodorták. Díszletet és táncszínházi látványt tervezett, egyedi gobelinmintákat és művészi textilnyomó eljárást fejlesztett, textilüzemet vezetett, filmes produkciókban szerepelt, miközben szerető feleség és társ volt, nem is egyszer.
Három évtized alatt élt Manhattan közepén és Florida partjainál, virtuális és valóságos galériát is működtetett, olykor 14 fős művészcsoport élén egy ipari loftban. Első önálló kiállítását 1977-ben New Yorkban rendezte, majd Amerikán és Ázsián át Európában is számos tárlatot jegyzett. A Magyarok Világszövetsége elnöksége Arany Díszjelvényét adományozta neki, hisz 1984–1987 között az első Magyar Művészeti Alapítvány elnöke volt New Yorkban. 1995-től az Amerikai Egyesült Államok „Art in Embassies” program kitüntetett tagja, majd 2006-tól a hazai műértők is felfedezték. E komoly statisztika mellett megmaradt ösztönös, gyermeklelkű, szerelempárti, fergeteges humorú alkotónak, akit elkerült a jávai cunami, de befogadott a festői kisváros. Hat éve nyitott szentendrei galériájában bárki találkozhat vele, pajzán angyalai, hedonista részeges macskái és jó szándékú ördögei között.
