Magyar design a nemzetközi élvonalban a Milan Design Week-en

A Magyar Divat & Design Ügynökség szervezésében megvalósult Budapest Select – A VVoven View kiállítás több mint 8000 érdeklődőt fogadott a Milan Design Week során, az 5VIE designnegyed egyik kiemelt helyszíneként. A 24 magyar formatervező és ipar-, valamint képzőművész alkotásait

A 24 magyar formatervező és ipar-, valamint képzőművész alkotásait bemutató tárlat iránt intenzív nemzetközi érdeklődés mutatkozott. A Milan Design Week magyar szekciójáról olyan rangos nemzetközi médiumok számoltak be, mint a Dezeen, a Designboom, az Interni, az Archup vagy a Living magazin. A lebegő papírlapokból álló installáció, a 65 válogatott designobjektum, valamint a kurátori koncepcióra épülő kísérőesemények egyaránt a kortárs magyar design kézműves, technológiai és kulturális kapcsolódásait helyezték fókuszba.

Magyar kortárs designerek a Milan Design Week-en

A Milan Design Week évente mintegy félmillió látogatót vonz Milánóba, köztük design- és építészhallgatókat, gyártókat, szakmai döntéshozókat, valamint a nemzetközi média képviselőit. A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) immáron negyedik alkalommal nyújtott lehetőséget a magyar kortárs designereknek a világ egyik legrangosabb designeseményén való bemutatkozásra április 7-13 között. A Budapest Select – Vvoven View kiállítás a designhét keretében, a programsorozat egyik legjelentősebb helyszínén, az 5VIE negyedben került megrendezésre. A kiállítást több ezer látogató tekintette meg a hét folyamán, köztük számos érdeklődő neves építészirodáktól, galériáktól és forgalmazóktól. Emellett olyan rangos szakmai szervezetek képviselői is ellátogattak, mint a milánói Bocconi Egyetem, a Le French Design by VIA francia designintézet, valamint az IED – Istituto Europeo di Design európai designintézet.

A hazai design egyre ismertebb külföldön is

„A Budapest Select ernyőmárka alatt bemutatott tárgyszelekció újabb lépést jelentett a hazai design nemzetközi beágyazottságának erősítésében, és tovább növelte a magyar tervezők láthatóságát a globális színtéren” – részletezte a kiállítás fontosságát Jakab Zsófia az MDDÜ vezérigazgatója, a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztos. Hozzátette: „Kifejezetten sikeres eseményt zárhattunk, ugyanis a magyar jelenlétről több rangos nemzetközi sajtóorgánum – köztük a nemzetközi Designboom, a Dezeen, az Archup, az INTERNI, illetve az olasz NSS Magazine, Designerspace, a Living, valamint a Pianeta Design – is hírt adott és további nemzetközi megjelenések is várhatók.”

Kreativitás kortárs értelmezése, technológia és fenntarthatóság közti párbeszéd

Az Ügynökség a kiállító tervezőket, a teret megálmodó építészirodát és a tárgyszelekciót végző kurátorokat is nyílt pályázat útján választotta ki. A jelentkezések elbírálására nemzetközi rálátással bíró, szakmai szereplőkből álló zsűrit kért fel. A magyar kollektív megjelenés egy komplex, többrétegű koncepció mentén valósult meg az URBA építészstúdió, Góg Angéla és Erdész Barna kurátorok megfogalmazásában. A kiállítás a magyar kreativitás kortárs értelmezését, valamint a kézművesség, a technológia és a fenntarthatóság közötti párbeszédet helyezte fókuszba. A tér központi installációja – a lebegő fehér papírlapokból álló, generatív design elvén készült struktúra – a mesterséges intelligencia és az emberi alkotómunka közötti dinamikát vizsgálta.

A hatalmas papírtekercseken megjelenő, közel 27 millió karakter hosszú, a tervező és az AI közötti beszélgetéseket rögzítő, a mesterséges intelligencia által előállított adatbőségre reflektált. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy bár a tervező számára jó eszköz az AI, az alkotás valódi folyamata kizárólag emberi döntés eredménye. A kiállításhoz használt anyagok – a lebegő papírlapok és az EPS-ből készült posztamensek – mind újrahasznosítottak vagy újrahasznosíthatók. A projekt fenntarthatósági törekvéseit hangsúlyozzák. A „vvoven” fogalom a hagyományos kézműves technikákra való utalás mellett a különböző kulturális nézőpontok, technológiai megoldások és tervezői működések összefonódását is szimbolizálta.

24 magyar alkotó mutatkozott be

A Budapest Select – A VVoven View válogatásában idén 24 magyar alkotó kapott bemutatkozási lehetőséget. Az alkotók különböző nézőpontokat és eltérő tapasztalati hátteret képviselnek. A kiállításon bemutatott 65 tárgy a kortárs magyar design sokszínűségét sorakoztatja fel, a társadalmi érzékenységet, technológiai gondolkodást és anyagkísérleteket ötvöző munkák az autonóm művészeti attitűd és a funkcionális tárgyalkotás határán mozognak.

A válogatás mögött húzódó szemlélet a kísérőesemények programjában is visszaköszönt. A tárlathoz kapcsolódó programok is arra törekedtek, hogy közelebb hozzák a látogatókhoz a hazai design gondolkodásmódját, és bemutassák azokat a kulturális és kézműves hagyományokat, amelyek a prezentált műtárgyak technológiájában és koncepciójában is megjelennek. Jásdi Juli illusztrátor például egy nagyméretű, közösségi installációval hozta közelebb a közönséghez Budapest emblematikus városképét. Jókainé Gombosi Beatrix néprajzkutató és népi iparművész pedig a tojásfestés tradicionális technikáin keresztül a húsvéti időszakhoz kapcsolódó tárgyalkotó gyakorlatokat elevenítette fel. Emellett kortárs zenei programok, néptáncbemutató és magyar borkóstoló is gondoskodott Magyarország ízeinek, dallamainak és kultúrájának megismeréséről.

A magyar kreativitást sokszínűen bemutató tervezőkről:

Segesdi Bori több évtizedes munkásságában a porcelánművészet kortárs újraértelmezésével foglalkozik. Koós Daniella saját márkáján keresztül a játékos funkcionalitás és a társadalmi érzékenység kapcsolatát kutatja. Szauder Dávid vizuális művészként és gondolkodóként a mesterséges intelligencia és az emberi kreativitás viszonyát tematizálja. A DEGA Design alapítói, Deli Ágnes és Gaál Endre a fenntarthatóság és a kézműves tradíció összefonódását helyezik fókuszba. Fogarasi Demeter érzékeny, szoborszerű bútoraiban az érzelmek, a tér és a funkcionalitás párbeszéde bontakozik ki. Sinkó-Kalocsai Dorottya pedig képzőművészi és pedagógiai tapasztalatait ötvözve interaktív, közösségi szemléletű alkotásokat hoz létre.

Gulácsi Éva Anna a hagyományos fémművességet kortárs kontextusba helyezve alapította meg fogantyúkra és kilincsekre épülő EVAANNA márkáját. A Forms Design stúdió alapítója, Horváth Máté a hagyományos faművesség és a kortárs formatervezés határterületein dolgozik, tárgyai az anyagismeret, a mérnöki pontosság és a játékos funkcionalitás hármasára épülnek. A freeform.ourcollective tervezőpárosa, Bolgár Eszter és Csitári Tímea a belsőépítészet határterületein alkot, Góbi Gábor pedig a slow design és a környezettudatosság elkötelezett képviselője. Barabás Henriett a modellmúltból hozott kulturális érzékenységét geometrikus formákban, míg Dukai István a minimálművészet és vizuális rendszerelvűség eszközeivel fejezi ki. Kovács József (Juszuffceramics) és Kovács Móni (AKOMONKA) a kerámia, illetve a textil területén hoznak létre új anyagminőségeket és vizuális szöveteket.

Tarcsi Dóra márkája, a Make Sail 2024-ben indult designmárka, amely a hazai vitorláskultúrában feleslegessé vált sailcloth-anyagok újraértelmezésével foglalkozik; első, Bouy nevű kollekciójukban a funkcionalitás és a tengeri jelrendszerek esztétikája találkozik kültéri és beltéri használatra is alkalmas világítástárgyakban. A Maniko alapítói, Pammer Lili és Boldizsár Tamás a kisállattartás funkcionális kérdéseit gondolták újra designalapokon. Zagiba Mátyás a gömöri fazekasság kortárs reflexiójaként végez lokális anyagkutatást. Horváth Orsolya a digitális és fizikai valóság kapcsolatát vizsgálja, Sógor Sarolt intuitív tárgyai és ékszerei az ember és tárgy közötti csendes dialógusokat teszik érzékelhetővé.

Temesi Apol anyagkutató és textiltervezőként a gyapjú akusztikai és ökológiai lehetőségeivel foglalkozik. Asbóth Szaffi és Bodnár Flóra (SUSU Keramika) a kézzel készített tárgyak esetlegességében találják meg az esztétikai értéket. Szabó Anikó a természetből inspirálódó, komplex szövési technikákkal dolgozik, a VUUV Works alkotói, Kunos Eszter és Mészáros Liliána pedig az időtálló tárgyalkotás, a kézművesség és az etikus tervezés összhangját kutatják.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!