A különböző homlokzattípusok, mint a kőburkolat, a fa- vagy üveghomlokzatok, különböző stílusokat és technikai megoldásokat kínálnak. Egy jól megválasztott homlokzat hozzájárul az épület karakteréhez, valamint jelentős szerepet játszik a fenntarthatóságban is. Cikkünkben bemutatjuk a homlokzatok fajtáit és azok tulajdonságait, illetve hogy mire érdemes odafigyelni a kiválasztás során.
A homlokzat a ház külső eleme, amely nagyban befolyásolja annak általános megjelenését. Védi az épületet a kedvezőtlen időjárási hatásoktól, például a hőmérséklet-változásoktól, az erős széltől, hótól, esőtől, jégesőtől. Ezenkívül jelentős szerepe van az épület hővédelmében és hangszigetelésének biztosításában is.
Homlokzatok típusai
A legnépszerűbb homlokzattípus Magyarországon a kontakt homlokzati rendszer, amely több elemből áll, többek között egy hőszigetelő panelből is.
Ennél a homlokzatnál a hőszigetelést, amely általában hungarocell, közvetlenül a külső falra ragasztják, majd speciális dübelekkel rögzítik. Ezután a homlokzat felületének megerősítésére egy védőhálót tesznek. Következik a glettelés, majd a simítás, végül az esztétikai rész – a homlokzat festése. Fontos, hogy a kiválasztott szín harmónikusan illeszkedjen az épület stílusához.
Hungarocell helyett kőzetgyapot is alkalmazható, amely kedvezőbb tulajdonságai miatt jobb megoldást jelent. Elsősorban páraáteresztő, ezért lehetővé teszi a falak lélegzését, emellett hatékonyabb hangszigetelést biztosít, mivel a kőzetgyapot sűrű szerkezete elnyeli a zajt. Nehezen elérhető helyekre is megfelelő, vagyis ott, ahol a hungarocell nem alkalmas. A környezeti tényező sem elhanyagolható: tekintettel arra, hogy természetes kőből nyerik, a kőzetgyapot természetes anyag, míg a hungarocellt kőolaj feldolgozásával nyerik.
A hungarocell szigeteléssel ellátott homlokzatok olcsóbbak és gyorsabb munkavégzést tesznek lehetővé. Amennyiben ásványgyapotot használna hőszigetelő anyagként, a homlokzati rendszer ára körülbelül 40%-kal emelkedik. Ezek a homlokzati hőszigetelő rendszerek javítják az épület energiahatékonyságát, és így csökkentik a fűtési és légkondicionálási költségeket. Több mint harminc évig tartanak, emellett a befektetés is gyorsan megtérül.
Kevésbé népszerű, viszont rendkívül energiahatékony megoldást jelentenek az átszellőztetett homlokzatok, amelyeknél a fűtéshez és hűtéshez szükséges energiamegtakarítás körülbelül 30%.
A kulcs a 2-5 centiméter vastagságú légrés, amely az épület fala és a külső homlokzatburkolat között található. Akadálytalan légáramlást biztosít, ily módon a nedvesség hatékonyan eltávolítható, megakadályozva a penész kialakulását. Nyár folyamán a légréteg megőrzi a hőt, így az nem jut be az épület belsejébe, ezáltal pedig csökken a légkondicionálás szükségessége. Télen viszont hozzájárul az épület hőszigeteléséhez. Az átszellőztetett homlokzat kiváló hangszigeteléssel és hosszú, több mint ötven éves élettartammal rendelkezik.
A kontakt homlokzati rendszerrel ellentétben, az átszellőztetett homlokzatoknál a szigetelőréteget nem közvetlenül a külső falakra, hanem egy mechanikusan rögzített tartóvázra, azaz alépítményre teszik. A hőszigetelés ezután a váz, vagyis a vízszintes és függőleges profilok közé kerül úgy, hogy ne maradjanak rések közöttük.
Ezután következik a páraáteresztő-vízátnemeresztő fólia, amellyel megakadályozzák a nedvesség bejutását a szigetelőrétegbe, egyúttal biztosítják a vízgőz áramlását a beltérből a légrétegbe. Itt van egy szellőzőnyílásokkal ellátott légréteg is. A szellőzőnyílások a levegő ki- és beáramlására szolgálnak, általában a homlokzat tetején és alján találhatók. A külső homlokzatburkolat különböző anyagokból – kőből, fémből, üvegből, fából – készülhet, és ez az utolsó réteg.
Az átszellőztetett homlokzatnak jelentős hátrányai vannak a kontakt homlokzatrendszerekhez képest – duplaannyiba kerül, több helyet foglal el, vagyis vastagabb.
Bármelyik homlokzattípust is választja, fontos, hogy megfelelően – homlokzatépítő szakember által – legyen kivitelezve. A hőhidak megjelenését csak a homlokzati rétegek szabályos beépítésével akadályozhatják meg, és így biztosíthatják a homlokzat hosszú élettartamát is.
Homlokzati anyagok
Említettük, hogy mely szigetelőanyagok használhatók a homlokzatokhoz, de fontos megemlíteni néhány más anyagot is, például az üveget, a fát…
Üveghomlokzatokkal általában modern épületeknél, többnyire üzletközpontokban találkozhatunk. Ez egy önhordó, teljesen üvegezett homlokzati konstrukció. Az üveghomlokzatban az üvegtáblákat elválasztó alumínium profilok láthatóak (folytonos üveghomlokzat) vagy kívülről láthatatlanok (szerkezeti üveghomlokzat) lehetnek. Az alumínium profilok már minimális szélességben is láthatóak lehetnek az elemek szélei mentén, akkor félszerkezetes üveghomlokzatról beszélünk. Átszellőztetett üveghomlokzatok is léteznek, amelyeknél a két üvegréteg között légrés van. Ezek dupla üveghomlokzatok.
A fém homlokzatok termikus töltetű szendvicspanelekből készülnek, a burkolat általában acélból vagy alumíniumlemezből készül.
A fa homlokzatok, általában hegyvidéken láthatók, profilozott gyalult deszkákból készülnek és az átszellőztetett homlokzatok közé tartoznak. A fa homlokzatok valamivel drágábbak a fém homlokzatoknál.
Tippek a homlokzati színek kiválasztásához
A homlokzat színének kiválasztásánál javasoljuk, hogy ne csak az aktuális trendeket kövesse, érdemes figyelembe venni a tető, a külső nyílászárók, a kerítések színét is. Vegye figyelembe a környező épületeket is, hogy a háza ne legyen nagyon kirívó, ezenkívül a fényviszonyokra is ügyeljen.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
