Antoni Gaudí szellemét Barcelona minden egyes utcácskájában érezni. Talán a legismertebb építészeti remekműve a Sagrada Familia, mely a művész halálának 100. évfordulójára készülhet el.
Spanyolország egyik legismertebb épülete a Sagrada Familia. Antoni Gaudí, a katalán építész, az egyedülálló épület tervezőjeként vált halhatatlanná. A különleges építészeti stílusáról ismert művész minden bevett szabályt felrúgott, amikor megálmodta Barcelona fantasztikus katedrálisát. Soha nem látott építési és szerkezeti rendszerekkel, minden részletre kiterjedő gondossággal, saját, egyedi, példátlan módszertant és szimbolikával átitatott építészeti stílust hozott létre.
Antoni Gaudí utánozhatatlan terveire csak 1878-ban figyeltek fel
Az 1852-ben született Gaudi számára a katalán szülőföld iránti szeretete, erős kötődése a természeti környezethez és a kulturális örökséghez élete végéig meghatározó volt. Az építészet iránti rajongása gyenge egészsége ellenére hamar Barcelonába vonzotta, ahol 1869-ben kezdte meg tanulmányait.
Eleinte a viktoriánus kor építészete nyűgözte le. A különféle hajdani irányzatok elemeit és a mester szárnyaló fantáziájának szüleményeit ötvöző, könnyen felismerhető Gaudí-stílus csak fokozatosan kristályosodott ki. Egyedi terveire és jellegzetes látásmódjára az 1878-as párizsi világkiállításon figyelt fel Esusebi Güell gróf, aki a fiatal tehetség mecénása lett, az évek során pedig szoros barátság alakult ki közöttük.
A katalán modernizmus utánozhatatlan csodája
Talán a művészetek iránt elkötelezett arisztokrata támogatásának is köszönhető, hogy létrejöttek Gaudí lélegzetelállító alkotásai. Munkáiban a mór (mudéjar), arab–perzsa, a hagyományos katalán, gótikus és barokk jellegű elemek keverednek a sajátos organikus motívumokkal.
A „katalán modernizmus” utánozhatatlan csodája a barcelonai Güell-palota vagy a szintén a mecénás nevét viselő Güell-park, amely a szecesszió és szürrealizmus hatását tükröző misztikus meseország, varázslatos, apró cserepekből kirakott figurákkal és hüllőkkel. A belsőépítészeti részleteket, a kerteket, szobrokat, kerámiaburkolatokat, díszeket éppoly műgonddal tervezte meg, mint magát a teljes konstrukciót. A különleges formák a természeti képződmények művészi lenyomatai, virágokra, fákra, barlangokra, a tengerre emlékeztető biomorf alakzatokat láthatunk mindenfelé.
Több, mint 40 évig irányította Sagrada Familia építését
Gaudí 1891-ben vette át főműve, a Sagrada Familia (Szent Család-templom) építésének irányítását. Ahogy korábbi műveinél, itt sem igazodott részletes kiviteli tervekhez, ellenben minden napját a helyszínen töltötte. Életének utolsó 15 évében egyre inkább hatalmába kerítette a vallás és a munka iránti szenvedély. Remeteként élt a templom kriptájában, ahova műhelyét is elköltöztette. Társadalmi státusza ellenére leginkább egy megszállottra emlékeztetett; akkor is az építkezés befejezéséhez próbált pénzt szerezni, amikor egy konflis elgázolta 1926-ban. Nem voltak nála a papírjai, ruházata pedig szegényesnek tűnt, ezért hosszabb ideig senki sem segített a földön fekvő mesternek; mire beszállították a szegények kórházba, már nem lehetett segíteni rajta, belehalt sérüléseibe.
A kivételes adottságú művészt pápai engedéllyel főműve kriptájában, a befejezetlenül hagyott Sagrada Familia falai közt helyezték végső nyugovóra. Eddig csupán a keleti homlokzat és egyetlen torony készült el, azonban a rendhagyó építészeti és elképesztően bonyolult szerkezeti, technikai megoldások már akkor elbűvölték a látogatókat. Néhány évvel később, a spanyol polgárháború zűrzavarában egyházellenes anarchisták összetörték a makettjeit, a tervei elégtek, ám a háború után a megmaradt foszlányok alapján újrakezdték az építkezést, amely a mai napig tart.
A vallás és az építész körül forgott Gaudí egész élete
Gaudí alig hagyott hátra írásos dokumentumokat, néhány barátainak címzett levélen és újságcikken kívül, így magánéletéről keveset tudunk. Családja, felesége nem volt, nem születtek gyermekei. Látomásszerű gondolatvilágát, egész életét az építészet és a vallás töltötte ki. Ám a magányos géniusz szelleme ma is eleven, jelenléte Barcelona minden kis szegletében érezhető. A város pedig emléke és alkotói nagysága előtt tisztelegve halálának 100. évfordulójára, 2026-ra tervezi a Sagrada Familia befejezését. Ha sikeresen befejeződik monumentális munka, az épület a világ legnagyobb katedrálisa lesz, minden bizonnyal a legmeghökkentőbb formavilággal ellátva.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Érdekel!
Igazi gyöngyszem Budapesten: Újra megnyílik a legendás törökkori fürdő
Budapest egyik legrégebbi fürdője a kétezres évek elején bezárta kapuit. Az 1572-ben idején épült fürdőre most újabb felújítás vár, hogy 2025-ben újra kinyithasson.
