A bazsarózsák nem tartoznak a rózsák családjába, csak a hasonlóság miatt nevezték el így őket. Latin nevük eredete pedig nem meglepően egy ókori görög tragédiával kezdődik.
Bár időjárásfüggő, de többnyire pünkösdkor nyílnak a bazsarózsák, ezért a köznyelv a Paeonia nemzetség összes tagját pünkösdi rózsa néven emlegeti. Latin elnevezése Paeon görög istenség nevéből származik, aki Aszklépiosznak a gyógyítás istenének volt a tanítványa.
Zeusz & Paeon
De kezdjük a mesét az elején, ami egy háborúval indul, ahol Héraklész a hős és Hádész az alvilág istene ellentétes oldalon találják magukat. Ütközetükben meglepő módon sikerül Héraklésznek Hádészt a vállán megsebesítenie. Lévén az alvilág ura nem szokott hozzá efféle malőrhöz, sietve visszavonul az Olümposzra, hogy Aszklépiosz meggyógyítsa, de csak tanítványát, Paeont találja ott. Hádész szerencséjére és Paeon szerencsétlenségére a tehetséges nebuló a hegyen élő, de még ismeretlen bazsarózsából remek orvosságot készít, csak féltékeny tanárának haragjával nem számol. Jön a váratlan fordulat, a gyógyítás istene megöli tanoncát, hogy megkímélje magát a jövőbeli megaláztatásoktól. Zeusz talál rá a holttestre és az ambiciózus diák megbecsülése jeléül, vagy épp hálából, hogy meggyógyította bátyját – nem, nem támasztja fel – csak bazsarózsává változtatja, hogy békében élhesse hátralévő kis életét. Innen származik eme virág latin Paeonia elnevezése.
A peóniák
Az elterjedtebb lágyszárú fajták mellett léteznek fás bazsarózsák is, sőt egy őshonos magyar fajta is, a Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica). Megfelelő körülmények között akár 100 évig is elélnek a tövek.
A peónia virágok színe a fehértől a rózsaszín különféle árnyalatain át a mélybordó színűig terjed. 1 méter magas bokorrá nő, ezért hagyjunk neki elég helyet ültetéskor. Sok napsütést igényel és általában május végétől nyílik. Amikor a levelei ősszel elszáradnak, utána érdemes átültetni, vagy tőosztással szaporítani, de ne ijedjünk meg, ha utána pár évig nem virágzik, mert nem rajong érte, ha bolygatják. Talaj tekintetében nem válogatós, de a trágyázást meghálálja, a túlöntözést viszont nem kedveli. Ne ültessük túl mélyre, max. 5 cm-rel lehetnek a rügyek a föld alatt.
Bazsarózsa bokréta
Kínában már a 7. századi Tang-dinasztiában termesztettek peóniákat és a gyógyászatban is hasznosították, főleg a gyökeréből készült kivonatokat. Középkori herbáriumok is taglalják a peónia gyógyító hatásait és a mai napig hasznos gyógynövényként tartják számon. Szirmaiból többféle édesség is készíthető, de fontos tudni, hogy enyhén mérgező a növény, ezért mindent csak előírás szerint és mértékkel! Nem utolsó sorban pedig a pünkösdi rózsa kiváló lakásdekoráció, mert vágott virágként is elbűvölő és tartós.
Chinoiserie
Viszont az emberek a kedvenc virágaikat nem csak frissen szeretik kiélvezni, főleg, hogy oly kevés idő jut erre. Festmények készülnek róluk, szövetminta lesz belőlük, képük bútorokra kerül. Hajdanán a peónia volt Kína nemzeti virága, így náluk a hosszú történelmi kötődés miatt ez egy rég óta különösen kedvelt motívum.
Sok európai tárgyon is feltűnnek a bazsarózsák, főképp a chinoiserie (kínaizáló) stílusúakon. Ennek az irányzatnak a kezdete a 17. századra nyúlik vissza, amikor is az európai műhelyek másolni kezdték a dekoratív kínai művészeteket és design-t. A nyugat tolmácsolásában születtek kínaizáló bútorok, porcelánok, selymek… Az anyaghasználaton túl, természetesen a motívumok is a Távol-keletre voltak jellemzőek, így a peónia is gyakorta feltűnik ezeken.
A chinoiserie népszerűsége a mai napig töretlen és természetesen a Griff Pagonyban is akad jó néhány ilyen darab, hisz a brit gyarmati stílusú enteriőrhöz kiválóan illik. Ezenkívül kedvelem az aszimmetrikus, mégis kiegyensúlyozott kínai mintákat, a fenségesen nyúlánk sárkányokat, kecses pagodákat és magától értetődően a peóniát, mely nálunk két selyemképen és több díszpárnán is feltűnik.
A díszpárnákról ide kattintva sok érdekességet olvashattok!
James Cook kapitány és a pünkösd
A pünkösdi rózsa után egy másik – tévesen pünkösdhöz kapcsolódó – történettel zárom a májusi cikkem. Az ausztrál Whitsunday-szigetek, melyek a Nagy-korallzátony részét képezik pünkösdvasárnapról kapták a nevüket az 1700-as évek végén.
James Cook kapitány pünkösdvasárnapnak hitte a napot, amikor elérte ezt az ismeretlen szigetcsoportot és ezért nevezte el erről az ünnepről. Csakhogy ekkor már hétfő volt, mert az Endeavour közben áthaladt a dátumválasztó vonalon, így a Pünkösdvasárnap-szigeteket Pünkösdhétfőn fedezték fel. Erről a kristálykék tengervizű földi paradicsomról kapta a nevét a koktél is, amit e hónapra ajánlok.
Pünkösdi koktél
Whitsunday Spritz
Whitsunday Spritz (Forrás: www.thegriffingrove.org)
Hozzávalók:
- 15 ml gin
- 15 ml Blue Curacao likőr
- 15 ml friss citromlé
- 10 ml cukorszirup, vagy agavé szirup
- felöntéshez prosecco
A gint, Blue Curacao-t, citromlevet és a szirupot törtjéggel félig töltött koktél shaker-be öntjük és jól összerázzuk, hogy lehűljenek az italok. Jég nélkül pezsgőspoharakba szűrjük és felöntjük az előhűtött proseccoval.
Már csak annyi maradt, hogy hátradőljünk és a kristálykék Korall-tengert szelő Endeavour fedélzetére képzeljük magunkat, míg élvezzük a ragyogóan kék koktélunkat.
Boldog pünkösdi ünnepeket mindenkinek a Griff Pagonyból!
Bánhalmi Attila
További fotókért, ötletekért kövessétek a Griff Pagony életét az Instagramon, vagy a Facebookon!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
A pünkösdi rózsa hatalmas, látványos virágkelyhekkel nyílik, mégpedig valóban pünkösd tájékán. Sajnos hamar elvirágzik... Viszont néhány kertészeti csellel el tudjuk nyújtani a virágzási idejét, mutatjuk, hogyan! Érdekel!
A pünkösdi rózsa titkai: így lehet kihozni a virágzásból a maximumot
