Nem sokan használják, pedig a magaságyás az egyik leghatékonyabb, illetve legpraktikusabb termesztési forma. De a növények is gyönyörűen mutatnak benne!
A magaságyás kezdő kertészkedők körében kevésbé ismert, pedig nagyon hasznos! A termesztés legpraktikusabb formája, de még a növények is szépen mutatnak benne. Illetve nagy előnye, hogy nem kell a föld felett görnyedni kertészkedés közben. Segítünk hogyan készítheted el otthon!
A magaságyás a földtől 60-90 centiméterre kiemelt, különálló „kiskert”. Általában fából készül és akár fő díszeleme lehet a kertnek. Legelőnyösebb tulajdonsága, hogy a talajt úgy lehet benne rétegezni, ahogyan csak akarjuk, valamint ahogy növényeink kívánják. Ebben a szerkezetben sokkal élhetőbb feltételeket teremthetünk, mert a gyomnövények, gazok és a kártevők is nehezebben jellennek meg, hiszen el van különítve a talajtól.
Ahogy növényeink akarják
A magaságyás földjét mi állítjuk össze saját kezűleg, pontosan ezért a földjét is kiválaszthatjuk. A természetes talaj nagysága és a környezeti folyamatok miatt hamarabb és több tápanyagot szív el az elültetett növényektől, mint az praktikus lenne, itt viszont ez mind megmarad és több jut az általunk választott növényeknek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A legegyszerűbb típushoz keret sem kell
A magaságyás elkészítésével teljesen időben vagyunk, viszont lassan ideje elkezdeni a kialakítást. Hogy éppen melyik módszert választjuk, az attól is függ, hogy milyen növénynek kívánunk lakhelyet teremteni, de nyár végéig még számos lehetőségünk van. A magaságyások egyik legelterjedtebb típusa a hügelkultur. Ezt a fajta veteményest Németországból honosították meg, és azóta a kertészek kedvence lett. A hügelkultur lényege egy ásott gödör, amit farönkkel és gallyakkal töltenek meg. Erre komposzt kerül, majd pedig a kerti föld, amit az elején kiástunk. A végeredmény egy dombocska, melynek a sík talajhoz képest sokkal nagyobb a felülete, így arányosan több palántát lehet benne elültetni.
Így készül a klasszikus magaságyás
A magaságyás építésének első lépése a keret. Ezt általában fából szokás elkészíteni, hogy teljesen bio és természetes legyen. A kiválasztott fát (aminek szintén oltatlannak kell lennie) először meg kell munkálni. Készítsünk egy tervet, hogy mekkorára és milyen magasra szeretnénk. Ezután vágjuk és csiszoljuk le a darabokat, majd kenjük le. A legjobb, ha fagyantát használunk: ezzel megakadályozzuk rohadást, és továbbra is természetes marad. Választhatunk még lazúrt is. A deszkák között érdemes egy kis helyet hagyni, hogy a nedvesség kevésbé korhassza őket. A tartó oszlopok kívülre kerüljenek, mert ha tönkre mennek, akkor könnyebb lesz kicserélni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ezeknek a különleges veteményeseknek az egyik fő alkotóeleme a fa: ez borítja kívülről, valamint sok esetben belülről is bizonyos mértékig. Mindenképpen olyan faalapanyagot kell választanunk, ami előtte nem volt vegyszerrel kezelve, oltatlan. A belül elhelyezkedő hasábok gondoskodnak a mikroorganizmusok megjelenéséről és tápközegéről. Például az ilyenkor megjelenő gombák segítenek a növénynek a tápanyagfelvételben.
Béleljük ki a tartókeretet
A keretet több okból is érdemes kibélelni: nehezebben korhad a fa, nem türemkedik ki a föld és megtartja a vizet. Számtalan anyag közül választhatunk, amik funkciójukban különböznek. Ezekről érdemes minél részletesebben tájékozódni, hogy megtaláljuk az ágyásunkhoz és a növényeinkhez leginkább illőt. A legolcsóbb megoldás a műanyag fólia. Akit viszont a profi megoldás érdekel, a dörken lemezek között nézzen szét.
A fa-takaró-fa rétegek után következik a magaságyás életfeltételét megalapozó termőföld réteg és a komposzt. Ezt a kettőt érdemes jó alaposan összekeverni, hogy a tápanyagok és a szerkezetek jól érintkezzenek egymással. Milyen komposztot használhatunk? Ezekbe a veteményesekbe leginkább azt a komposztálódott ó zöldhulladékot önthetjük, ami hónapok óta felgyülemlett a kertből, illetve a konyhából. A tökéletes táptalaj titka egyszerű: a végső réteg legyen a marhatrágya. Ez a lépés nem kötelező, de ajánlott. Óvatosan kell vele bánni, mert ha túl sokat teszünk, akkor a növény könnyedén kiéghet. A trágyát ezért mindig jó alaposan be kell locsolni a földbe.
Mit termeszthetünk magaságyásban?
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A magaságyást legtöbben zöldségek termesztéshez használják. Az ágyás magassága nagyban függ attól, hogy mit tervezünk beletenni, hiszen a gyökerek mérete változó. Általában paradicsomot, paprikát, salátát, uborkát, zellert és kisebb gyümölcsöket, mint a szamócát, ribizlit szokás termeszteni bennük. Viszont a díszkertek állandó és különleges elemeként is szolgálhat, ha fűszernövényeket vagy egyéb virágos egynyáriakat helyezünk el itt. A növények kiválasztáskor nyugodtan gondolkodjunk társításban, hiszen bizonyos növénypárosítások (saláta-büdöske, paradicsom-sarkantyúka) védelmi rendszerként működnek a kertben. Arra figyeljünk, hogy lehetőleg olyan növényeket tegyünk össze, melyeknek a víz és fényigényük hasonló.
Ebből a videóból megtudhatod, hogy melyek a leggyakoribb hibák a magaságyás készítésekor, illetve ezeket miként küszöbölheted ki!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Érdekel!
Hogyan álljunk neki idén a kertnek? Mutatjuk a 2023-as trendeket!
Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai döntően befolyásolják a növények és a kertben használt anyagok kiválasztását, így a kertek megjelenését is. Egyre nyilvánvalóbb, hogy milyen nagy szükségünk van a fajokban gazdag természeti környezetre.
