A meseszép mérgekről szóló nyári cikkeim után, most egy első hallásra profánabb témáról, a kerti tárolásról írok, de ebben is akadnak rejtett lehetőségek és szépségek.
A „summerhouse”, avagy pavilon/nyári lak a kései gyarmati Amerika találmánya. A 18. század elejétől sorra építették őket, mind privát kertekben, mind nyilvános parkokban. Az elnevezés olyan szabadon álló építményt takar, ahol megpihenhetünk és ami menedéket nyújt a nap, vagy az eső elől, miközben kiélvezhetjük az azt körülölelő fák susogását, a virágok illatát, vagy épp a pazar kilátást.
Ámbár olyan észak-karolinai nyári lakról is találni feljegyzést, ami szerszámos kamraként is funkcionált – így el is érkezünk napjainkig. Ma ugyanis – főleg a helyszűke miatt – ezek a funkciók még inkább összemosódnak. Így van ez nálunk, a Griff Pagonyban is.
Kerti házunk láttán visszatérő kérdés, hogy mi mire használjuk. A második kérdés, hogy beköltözhetnek-e. Igaz, ami igaz, nem egy szokványos szerszámos sufni.
A nyári lak
Bár nem jelentős az árkülönbség egy átlagosabb külsővel rendelkező, ám ugyanekkora tárolóhoz képest, mégis, a végeredmény magáért beszél. Pedig csak apró részletekben rejlik a homlokzat szépsége: egy osztott ajtó, régi kilincs, oroszlános kopogtató, stílusos fali lámpa és a harmonikus színek csodákra képesek.
De térjünk vissza az első kérdésre! Mi célt is szolgál a nyári lak? Akinek van kertje, tudja, hogy a különböző tárolók szükségesek. Kell egy azon holmik tárolására, amelyeket szeretnénk tisztán tartani – mint például a kerti párnákat, takarókat, mécseseket –, és nem árt, ha külön helyiségben „pihennek” a kevésbé makulátlanok, úgy, mint a virágcserepek, permetezőszerek, ásók… Mi ezt a kis házat többnyire az előbbiek tárolására használjuk.
Annyi kerti párnát használunk a Pagonyban, hogy a kerti pihenőként funkcionáló heverőn feltornyozva szinte nyakig érnek. Természetesen itt is sorakoznak tárolódobozok, amiben az ajtókopogtatók és a tűzifa kapott helyet, illetve még néhány apróság. Amikor kikerülnek a párnák, akkor válik belőle igazi „summerhouse”, ahol napközben megpihenhetünk, mégis a természet lágy ölén érezzük magunkat.
Egyébként a kerti bútorok párnáit minden este behordom. Akkor is, ha a bútorokat kültéri szövet védi. Több okból teszek így: az egyik, hogy egy éjszakai eső után bármennyire minőségiek a töltetek, nem száradnak ki annyira reggelre, hogy a nap első kávéját a kertben fogyaszthassuk el. A másik, hogy nem szeretek azon aggódni, hogy vendégeink, vagy mi tiszta ruhával ráülhetünk-e. A kint hagyott párnákat sajnos rendszeresen megtisztelik a madarak, bogarak, vagy valamelyik macska heverészik rajta és több idő letisztítani, mint bevinni, majd tisztán kihozni. Száraz időben, amikor nem kell esőtől tartani, de csak reggel és este használjuk, olyankor az erre a célra a kerti házban tartott Hamam lepedőkkel terítem le, amelyek könnyen moshatóak, kis helyen elférnek, ezért mindenkinek ajánlom a beszerzésüket.
A fészer
A kerti tárolók esetében sem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a következetes tervezés. Érthető, ha egy költséges kertépítés után nem futja mindenre, amire a jövőben szükségünk lesz, de egy jól átgondolt terv mentén haladjunk, hogy ne legyen összevisszaság a kivitelezés időbeli eltérése miatt. Egy egyszerű szerszámos fészert sem kell a kert sarkába rejtenünk, ha anyagában és főképp színeiben harmonizál a házzal, illetve a többi kerti építménnyel (nyárilak, szaletli, mászóka, kerti padok és így tovább), ugyanis ez is szép hátteret adhat a növényeknek.
Kukatárolók
Ne feledkezzünk meg a kukatárolóról sem! Főleg, mert a többszínű kukák látványa kifejezetten kiábrándító és egyetlen háznak vagy kertnek nem éke.
Ezeknek az elrejtésére is kövessük a megtervezett sémát! És ne féljünk akár játékos módon ezeket a kis építményeket is dekorálni. Én például kedvelem a fehér amerikai tornácokon csüngő szobapáfrányok látványát, amire épp ideális volt az árnyékos kukatárolónk.
Tengerparti stílus
Egy kertiház, vagy nyári lak újabb kiaknázatlan stílusnak is teret nyújthat, amire a házon belül már nem jutott hely, vagy nem harmonizálna az enteriőrrel. Tekintve a Griff Pagony vízpart közelségét, ráadásul a szívemhez is közel áll a tengerparti stílus, ezért itt kiéltem magam és olyan elemeket is bátran használtam, amik már-már giccsbe hajlóak, mint a matróz sapkák, vagy feliratos mentőöv, de egy ilyen kis nyári lak hangulatába ez bőven belefér. Az ehhez a stílushoz elengedhetetlen tengerészcsíkokról itt olvashattok bővebben.
Így nyár végének közeledtével tervezzük meg, hogy jövőre mit tárolnánk másképp, milyen kerti bútorba szeretnénk beruházni. A nyár végi kiárusítás is jó indíték erre.
És hogy egy másik nyár végi kedvenccel zárjam az írásomat, a saját lecsó receptemet osztom meg, amit grillezett trikolor paprikákkal készítek.
Lecsó Pagony módra
Hozzávalók 2 főre:
- 15 dkg császárszalonna
- 1 közepes méretű vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 50 dkg paradicsom
- 50 dkg paprika (piros kápia, lecsó és zöld kaliforniai paprika vegyesen)
- 4-5 db olajban eltett szárított paradicsom
- 1 csapott teáskanál só
- 1 csapott teáskanál frissen őrölt tarkabors
- egy kevés olívaolaj, ha szükséges
Elkészítés:
Mossuk meg és daraboljuk háromszög szerű szeletekre a paprikákat. A paradicsomokat szintén mossuk meg és vágjuk fel, egyet cirka 8 darabra.
Pucoljuk meg a vöröshagymát és a fokhagymát, a vöröshagymát durva kockákra, a fokhagymát pedig karikákra szeleteljük.
Melegítsük elő a sütőt 200 fokra.
A császárszalonnából vágjunk ujjnyi csíkokat majd tegyük öntöttvas edénybe és kezdjük el kipirítani a zsírját. Ha kevés a zsírja, tegyünk alá 2 evőkanál olívaolajat. Amikor kezd a széle ropogóssá válni, tegyük rá a vöröshagymát és szintén addig hagyjuk a tűzön amíg pirulni nem kezd. Adjuk hozzá a fokhagymát és vegyük le a tűzhelyről.
Tegyük bele a szárított paradicsomot, friss paradicsomot, sót, borsot és jól keverjük össze. Fektessük a paprika darabokat a tetejére úgy, hogy a paprikák külseje legyen felül és tegyük a sütőbe fedetlenül. Alsó-felső lángon 30 percig süssük, majd újabb 30 percig grill fokozaton, hogy a paprikák szépen megpiruljanak. Ekkor vegyük vissza a hőfokot 150 fokra és tegyük alsó lángra.
Vegyük ki az edényt, jól keverjük át a lecsót és lefedve tegyük vissza 20 percre, majd zárjuk el és tálalásig hagyhatjuk is bent, hogy ne hűljön ki.
Már csak friss, ropogós kenyeret kell szelnünk és már tálalhatjuk is ezt az egyszerű, mégis fenséges étket.
Felhőtlen augusztust mindenkinek a Griff Pagonyból!
Bánhalmi Attila
További fotókért, ötletekért kövessétek a Griff Pagony életét az Instagramon, vagy a Facebookon!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
A mérgező virágokról szóló cikk első részében szó esett Kleopátráról, halálos kacsasültről, leanderekről… Ám olyan végeláthatatlan a kerti növényeinkben rejlő mérgek sora, hogy még e hónapban is ezt a témát folytatom. Ez is érdekelhet
Július a Griff Pagonyban: meseszép mérgek II.
