A mérgező virágokról szóló cikk első részében szó esett Kleopátráról, halálos kacsasültről, leanderekről… Ám olyan végeláthatatlan a kerti növényeinkben rejlő mérgek sora, hogy még e hónapban is ezt a témát folytatom.
A múlt hónapban írtam többek között a hírhedt, mérgező Digitalisról is, melynek mérge miatt a halhatatlan James Bond is kis híján otthagyta a fogát a Casino Royale-ban, miután megvendégelték egy mérgezett Vesper koktéllal.
Ne csak csodáljuk és szeressük hát kertünk növényeit, de tudjunk meg minél többet róluk, hogy tisztában legyünk a veszélyekkel és így békében élvezhessük a szépségüket! Mutatom a gyönyörű, ám igencsak veszélyes növényeink újabb sorát.
Szerelemvirág: az Agapanthusok
A népszerű afrikai szerelemvirág (Agapanthus africanus) is mérgező, de nagy általánosságban nem halálos és főleg kisállatokra veszélyes. Bár ők ösztönösen kerülik a mérgező növényeket, ám néha győz a kíváncsiság az ösztönök felett – nem árt résen lennünk!
Az Agapanthust a leanderekhez hasonlóan kell teleltetni. Meghálálja a tápozást, de ki nem állhatja, ha átültetik, ilyenkor a következő nyáron nem virágzik. Ha több cseréppel is tartunk, akkor érdemes évente csak egyet átültetni, hogy legalább a többi hozzon virágot.
A cserjés hortenzia mérge például kutyákra, macskákra és lovakra veszélyes, róluk itt olvashatsz bővebben.
Örökzöld ördögfa: a tiszafa
Az örökzöld növények közül az akár ezer évet is megélő tiszafa (Taxus baccata) az egyik legveszélyesebb. Már a kelták és az ősi germánok is tudták róla, mennyire veszélyes: mérgét vadászatokon használták, de előszeretettel vonták be nyílvesszeiket levével akkor is, ha nem csak állatot akartak gyilkolni…
Őseink beszédes nevekkel látták el: méregfa, csapfa, halálfa, ördögfa – nem meglepő, hiszen szinte minden része mérgező.
Habár mindegyik szó faként hivatkozik rá, inkább bokor, ezért ideális sövénynek, formára nyírva a kert éke lehet. Idős korában is jól viseli a drasztikus metszést és ellenállóbb a kártevőkkel szemben, mint a hasonlóan népszerű és mérgező sövénynövény, a buxus.
Az alvilágból szeretettel: a sisakvirág
A mérgező szépségek közül talán a sisakvirág (Aconitum) keletkezésének mítosza a legvadabb. Herkules 12 próbájának utolsó feladata az Alvilágba szólította: innen kellett felhoznia Kerberoszt, Hádész háromfejű kutyáját. A pokolbéli fenevad tajtékzott a bántó napfénytől, szétfröccsenő nyálcseppjei helyén nőttek ki az első sisakvirágok.
Nekem egyébként ez az egyik kedvenc októberi évelőm, mert olyankor kezdi bontani levendulaszínű csuklyás virágait, amikor a legtöbb növény már a lombhullatáson gondolkodik. Félárnyékban érzi magát a legjobban, ahol nyirkos a talaj, de nincs túlöntözve, ám az átültetést és a metszést nem tűri jól. Minden része erősen mérgező!
A macskák rémei: a liliomok
A legtöbb liliomféle is mérgező és főleg a macskákra veszélyes, mint például a Lilium longiflorum, a Lilium ‘Stargazer’, vagy a Lilium asiatic. Elég pár korty egy liliomcsokor vázájából, vagy a mancsaikról lenyalt pollen: már ennyi méreg is elég a veseleálláshoz. Nem árt, ha tudjuk, hogy ha hosszasan időzünk liliomokkal teli szobában, erős illatuk fejfájást, hányingert, homályos látást okozhat. Mivel éjjel még intenzívebb az illatuk, tartsuk távol a hálószobánktól.
Bár az árnyékliliomokat csak hajdanán sorolták a liliomfélék családjába és mára a spárgafélékhez tartoznak, mérgező mivoltuk változatlan. Ezzel dacolva – vagy ennek ellenére – a csigák imádják, ezért tavasszal, amikor a legtöbb hajtást hozzák, próbáljuk megóvni tőlük, hogy ne kelljen egész évben a megrágott levelek látványát „élveznünk”. Félárnyékban, árnyékban érzik magukat a legjobban, ezért ideális felkopaszodott bokrok, vagy fák alá ültetni, esetleg talajtakaróként is ültethetjük.
Szép is, finom is: Valenciai felhőcske
És hogy valami impozáns, ám szelíd szépséggel zárjam az írásomat, egy jegeskávé különlegességet ajánlok a forró júliusi napokra. Pár hete találtam ki, de azóta több barátunk is kóstolta és osztatlan sikert aratott. Mivel a narancsról mindig Valencia jut eszembe és csak egy felhő úszik rajta, így kapta a nevét.
Hozzávalók 2 főre:
- 2 adag hosszú kávé (180 ml)
- 1 teáskanál narancsvirágvíz
- 2 teáskanál agavé szirup, vagy cukor
- 1 dl tej (a laktózmentes jobb, mert édesebb)
- narancshéj a díszítéshez
Olyan kancsót, vagy poharat válasszunk, ami bírja a forróságot és a fagyasztást is, illetve amiben könnyű összekeverni, esetleg rázni a jégkását. Én a fém koktél shakert ajánlom.
Főzzük le a két hosszú kávét, ízesítsük a narancsvirágvízzel és az agávé sziruppal. Hagyjuk egy kicsit kihűlni, majd tegyük a mélyhűtőbe. Cirka 2 óra alatt éri el az ideális kásás állapotot, mínusz 24 fokon. Aki még bódítóbbá szeretné tenni, az fagyasztás után löttyinthet bele egy kis narancslikőrt is.
Tejhabosítóval készítsünk hideg tejhabot, majd rázzuk össze a shakerben a kávét és töltsük ki a martinis poharakba. Tegyünk egy felhőnyi tejhabot a tetejükre és díszítsük a narancshéjjal.
Napsütéses júliust mindenkinek a Griff Pagonyból!
Bánhalmi Attila
További fotókért, ötletekért kövessétek a Griff Pagony életét az Instagramon, vagy a Facebookon!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!