Budapest első és legrégebbi kerülete, sőt talán az egyik legélhetőbb is. Karnyújtásnyira a belváros, ám a környék igazi zöldövezet, tele romantikával és történelmi emlékekkel, legendákkal – a csodás panorámáról már nem is beszélve. Most a Fortepan által gyűjtött és a Cordia által idén tavasszal készült képpárokkal nézzük meg, hogyan változott a környék az évszázadok során.
Budapest I. kerülete nem véletlenül az első, hiszen itt, a budai Várhegyen született meg a város, itt volt az ország központja évszázadokon át. A Naphegy és környékén körbevesz a történelem, bármerre is járunk. A városkép, az utcák, a házak változásait pedig sokszor nem a szándék vezérelte, sokkal inkább a harcok és különböző katasztrófák. Némely épületet sikerült restaurálni, mások áldozatul estek, a változás azonban elkerülhetetlen és – még ha elsőre nem is mindig tűnik úgy – sok esetben akár jót is hozhat a következő nemzedéknek.
A nagypolgári környék számos történelmi esemény színtere volt, több híresség is lakott itt, például például Kaffka Margit és Balázs Béla a Naphegy utcában, a Fadrusz János szobrász pedig a Lisznyai utcában építtette fel a műtermeit is magában foglaló hatalmas villaépületet.
A népszerű Naphegy: már az újkorban is lakták
A Tabán és a Naphegy környéke már az újkőkorban lakott volt, a rómaiak pedig a III. századtól szőlőt is termesztettek a hegy lankáin – ezek a birtokok egészen a XX. század elejéig fennmaradtak. Így a domboldal évszázadokig beépítetlen maradt, köszönhetően többek között egy 1752-es rendeletnek, ami „várvédelmi körzetként” rendeletileg szabályozta az építkezéseket. Az épített és természetes környezetet többször tűzvész, másszor árvíz formálta.
Egy 1885-ös térképen már szerepel a ma ismert Naphegy öt utcája – Mészáros, Gellérthegy, Naphegy, Lisznyai és Czakó utca –, de a mai épületeinek többsége 1910-1939 között épült. A hegyről elnevezett, lejtős Naphegy utca házai sok hasonlóságot mutatnak: mediterrán jellegű, színes, díszes homlokzatok, erkélyek és kovácsoltvas kapuk jellemzik őket.
Az itt épült, legkarakteresebb házak közül több (15.,17.,19.,21.) Németh László Lipót műépítész nevéhez fűződik. A házak 1914-ben épültek, az akkor kitört I. világháború miatt a befejezésük különösen nagy nehézségekbe ütközött.
Az utca különlegessége, hogy épületeinek két utcára is van bejáratuk, a páratlan oldali házaknak a Lisznyai utca felé, a páros oldalnak pedig a Gellérthegy utca felé, a két utca között helyenként akár 7-8 méter szintkülönbséggel.
Ilyen kedvező adottságú telekre fog megépülni a környék jelenleg egyetlen újépítésű lakóépülete, a Naphegy12 by Cordia. A területen egy leromlott állapotú, többszintes oktatási épület állt, Gellérthegy utcai főbejárattal, melynek a Naphegy utca felé nem volt egységes és illeszkedő homlokzata.
Az ostrom áldozatai
Az 1930-as budapesti városrendezést követően a Naphegy környékén csak néhány régi tabáni ház maradt meg, az egyik az 1945. januári budapesti ütközetben elpusztult Tabán iskola volt. Mivel a Naphegy és a Tabán a második világháború alatt is stratégiailag fontos terület volt, első számú célpontként gyakran érte támadás. Az iskola egykori helyén ma sportpálya található.
Az 1945-ös ostrom után a Tabán többi épülete is eltűnt. A szabad terület beépítésére többször is született terv, ám az ötlet sohasem aratott igazán nagy sikert. Így megmaradt Buda egyik legnagyobb parkjának.
Bár a környék házain erősen meglátszik az elmúlt száz év történelme, mégis érződik még az egykori miliő, amiben időnként egy-egy restaurált, vagy akár egy új épület visszahozza az impozáns régmúltat idéző hangulatot, és újra megszilárdítja a kerület vonzerejét.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!