Hazánkban is érzékelhetjük, hogy bolygónkön egyre szélsőségesebb az időjárás, ám sokat tehetünk a klíma megóvásáért, ha környezetbarát módon műveljük a kertünket.
1. Növeljük a zöldfelületet!
A kertben csökkentsük a burkolt felületek arányát, a balkonon és a teraszon pedig használjunk ki minden lehetőséget, hogy több hely legyen a levegőben lévő szén-dioxidot megkötő növények számára. A nagy levelű, dús lombú fák és cserjék hűsítő árnyékot adnak, továbbá párologtatásuk révén kánikulában több fokkal csökkenthetik környezetükben a hőmérsékletet. A házfalra felfuttatott kúszónövények és a zöldtetők természetes klímaberendezésként működnek. Fokozza a hűtő hatást, ha a kerti utakra vagy a kocsibeállóra vízáteresztő burkolat (pl. kavics, zúzott kő, mulcs, gyephézagos elemes térkő) kerül, mert így nedvesség távozhat a talajból, ami hőelvonással jár. A részlegesen burkolt felületek hézagaiba vagy a tervezetten kihagyott burkolólapok helyére szárazságtűrő talajtakarókat telepítsünk.
Ajánlott növények falra: borostyán, lonc, trombitafolyondár, vadszőlő;
Taposható talajtakarók, gyeppótlók: gyapjas kakukkfű, korzikai menta, kúszó pázsitszulák, veronika;
Zöldtetőre: kövirózsa, varjúháj.
2. Okosan a vízzel!
A kiszámíthatatlan időjárás miatt aszállyal és özönvízszerű esőzésekkel is számolnunk kell. Lejtős telken tereprendezéssel megelőzhetjük a talajeróziót. Az esővizet fogjuk fel öntözéshez, illetve tegyük lehetővé, hogy a szilárd burkolatokról zöldfelületre vezetve beszivárogjon a talajba. Hosszú távon kifizetődő egy automata öntözőrendszer. Komputer és mágnesszelepek nélkül is kialakíthatunk a kerti csapra csatlakozó csepegtetőrendszert, amelyet a növények jelzéseire figyelve, kézzel kell megnyitni. Száraz forróságban felüdülhetünk egy díszmedence vagy csobogó mellett. Egy kerti tó – a mikroklímát javító hatása mellett – a biodiverzitásnak is kedvez. Táplálásához a házban keletkező szennyvizet egy mocsarat imitáló tározóba vezethetjük, amelyben a talaj, a növények és a gyökérzetükön élő mikroorganizmusok gondoskodnak a vegyszermentes tisztításról.
Ajánlott növények mocsárkertbe: acsalapu, forrásveronika, kardlevelű szittyó, kúszóboglárka, mocsári mályva, pénzlevelű lizinka, piroserű vízi sóska, réti és vesszős füzény, tűzpiros lobélia, vízi menta.
3. Növényválasztás és -telepítés
Hazai termesztőktől szerezzünk be olyan növényeket, amelyek vadon is előfordulnak a környékünkön, és ültessünk a beporzókat virágaikkal csalogató és a kártékony rovarokat pusztító madarakat termésükkel vonzó fajokat. A sziklakertiként ajánlott vastagabb vagy szőrös levelű fajok és a nedvességet raktározó pozsgások jól tolerálják a vízhiányt. A párás magashegységekből származó tű- és pikkelylevelű örökzöldek helyett részesítsük előnyben pl. a szárazságtűrő és változatos megjelenésű, hazánkban is őshonos borókákat. Meszes, száraz területeken mondjunk le a költséges talajcserét és párásítást igénylő rododendronokról, liliomfákról. Az erősebb szelek ellen többszintes növényzet kialakításával védekezhetünk, ha az uralkodó szélirányba nem teljesen zárt sávot telepítünk a széltörésnek ellenálló fafajokból és magasabb cserjékből vagy sövényből.
Ajánlott növények szélvédő sávhoz: bangitafélék, fagyal, hársfa, magyal, sárga lombú akác, tiszafa
Ellenjavalltak: császárfa, ezüstjuhar, szivarfa
4. Mulcs, mulcs, mulcs!
Mulcsozással megóvhatjuk a talaj nedvességtartalmát a szél és a hőség szárító hatásától, sőt a gyomosodást is meggátolhatjuk. A legkézenfekvőbb szerves talajtakaró a kertünkből származó fűnyesedék, széna vagy ágapríték. Bizonyos fűnyírókhoz és fűkaszákhoz mulcsozó adaptert is kínálnak a gyártók. Használhatunk kéregmulcsot és szalmát, valamint dekoratív kőzúzalékot, apró szemű márványkavicsot és egyéb szervetlen anyagot is. Kipróbálhatunk továbbá egy alternatív talajművelési módszert, amely szerint egy vastag szervesmulcs-rétegben a talaj szerkezetének megbolygatása, vagyis ásás és forgatás nélkül termeszthetünk.
Tudta? A főként tűlevelűektől származó kéregmulcs savanyítja a talajt, ami a fiatal bokrokat, az egynyári és hagymás virágokat vagy a zöldségeket gátolja a növekedésben. A veteményesben jó alternatíva a lassan lebomló szalma, amely különösen alkalmas a hosszabb tenyészidejű kultúrák alá, mint a paradicsom vagy a tökfélék.
5. Csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat
Törekedjünk a csak természet adta erőforrásokat (víz, fény, tápanyagok) felhasználó passzív kert létrehozására. A helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz illő, ellenálló növények alkalmazásával csökkenthetjük a vegyszerhasználatot. Szükség esetén folyamodjunk bio és organikus növényvédő szerekhez, pl. csalánból, fekete nadálytőből, illetve fokhagymából készített főzetekhez, permetlevekhez. Helyezzük előtérbe a természetes megoldásokat, pl. a talajt lehetőleg saját előállítású komposzttal, valamint szerves és zöldtrágyákkal dúsítsuk. A kertépítéshez fenntartható erdőgazdálkodásból származó (PEFC, FSC tanúsítású) faanyagot, illetve hazai termésköveket vásároljunk a távolról importáltak helyett. Bontott tégla vagy gerenda újrahasznosításával fenntarthatóbbá és egyedivé tehetjük a kertünket. Benzinmotoros fűnyírónkat cseréljük le károsanyagkibocsátás-mentes elektromosra vagy hengerkéses kézire, és szolárlámpákkal világítsuk meg a közlekedőutakat.
Ajánlott növények – díszítő védelmezők a biokertekben: bársonyvirág, borágó, búzavirág, cickafark, fokhagyma, fülesternye, kapor, körömvirág, metélőhagyma, sarkantyúka.
6. A zöld ötven árnyalata
A hazai klímát télen-nyáron elviselő örökzöldek mellett fagy- és szárazságtűrő évelőkkel gondoskodhatunk élénkítő színfoltokról. A törődést alig igénylő sárga-tarka pálmaliliom (Yucca filamentosa ‘Golden Sword’) kandeláberszerű fehér virágzatával, a kis vízigényű tarka dalmát nőszirom (Iris pallida ‘Variegata’) szürkészöld-krém csíkozású leveleivel tűnik ki. A félcserjék közül nyártól őszig folyamatosan nyílik a mályvára emlékeztető élénk rózsaszín texasi törpe hibiszkusz (Pavonia lasiopetala), valamint az erős szelet is jól tűrő, illatos szürkészöld levelű, levendulakék virágú sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia). A cserjék közül jól viseli a szárazságot a fehér virágú, piros termésű örökzöld babérmeggy (Prunus laurocerasus), a parókaszerű lilás rózsaszín virágaival és változó lombszínével gyönyörködtető bordó levelű cserszömörce (Cotinus coggygria ‘Royal purple’) vagy a szürkészöld lombú, lila virágú nyáriorgona (Buddleja davidii ‘Royal Red’). Az üde zöld vattacukorfű (Muhlenbergia capillaris) lilásrózsaszín virágzatával, az ősszel bronzvörösre váltó, kiváló talajtakaró kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides) élénkkék virágaival díszít.
Ajánlott növények zöldhangsúlyos kertekbe: árvalányhaj, balkáni harangvirág, fáklyaliliom, gránátalma, japán naspolya, kínai kenderpálma, korai méhbalzsam, kövirózsa, kúpvirág, prérifű, szakállas nőszirom, szalmagyopár, varjúháj
A kertészmérnök tanácsai
Az utóbbi években saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy megcsúsznak az évszakok, rövidül a tavasz és az ősz, az enyhébb telet pedig perzselően forró, aszályos nyár követi. Mindezek ellenére 2022-ben is szép lehet a kertünk, ha felkészítjük a környezeti változásokra, ráadásul ezekkel a kis lépésekkel az egész bolygó egészségét védelmezhetjük. A fenntarthatóság érdekében folyamodjunk környezetbarát módszerekhez, és törekedjünk az önellátásra!
Jó tervezéssel, vetésforgóval, utánvetésekkel már kora tavasztól biztosíthatjuk az asztalravalót. A talaj felmelegedésével először a hidegre kevésbé érzékeny zöldségeket vethetjük, a késői fagyok után a melegkedvelőket, majd május második felétől a palánták is a földbe kerülhetnek.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Kövess minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!