Mire érdemes lakásvásárlás és eladás kapcsán figyelni, ha a vételár részletekben kerül megfizetésre, vagy azt hitelből szeretnénk finanszírozni? Jogi szakértőink segítenek a legfontosabb kérdések tisztázásában.
Egyszerre vevő és eladó
A legtöbben, ha eladják a lakásukat, úgy egy másik ingatlan vevői is lesznek. Igaz ez fordítva is: a vevő sok esetben maga is eladó a saját ingatlana vonatkozásában. Tovább bonyolódik az ügy – és a tapasztalat azt mutatja, a legtöbb adásvételkor így van –, ha a vásárláshoz hitelfelvétel is társul, illetve a kiszemelt ingatlan jelzáloggal terhelt.
Éppen ezért a vételár kifizetésének ütemezése az egyik legfontosabb kérdés, nehogy az eladó, aki egy másik ingatlan vevőjeként is megjelenik, végül hoppon maradjon – vagyis véd az ütemezés a vásárlóként is.
A vételár ütemezésének azért van jelentősége, mert abban az esetben, ha az eladó egyben vevő is és egy másik lakást az eladási árból kíván finanszírozni, akkor szüksége lesz egy olyan összegre, amelyből a foglalót vagy előleget vevőként fizetni tudja. Vagy ha az éppen eladásra kínált lakást kell tehermentesítenie.
Nem kötelező érvényű szabály, de a gyakorlatban az adásvételi szerződés aláírásával egy 10%-os foglalót is fizet a vevő. A vételár fennmaradó részének kifizetésére – a vevő által használt finanszírozási lehetőségtől vagy képességtől függően – akár több részletben kerülhet sor. A teljes összeget pedig legkésőbb a lakás tényleges átadásakor fizeti ki.
Egyéb költségek – ne feledkezzünk meg róluk!
Súlyosan zsebbe vágó kérdés – és az ingatlan vételárának meghatározása körében egy előrelátó eladó mindenképpen számításba veszi – az ingatlan értékesítéséből eredően felmerülő adófizetési kötelezettség is. Kötelezettsége a vevőnek is keletkezik: a megszerzett ingatlan után vagyonszerzési illetéket kell fizetnie.
Ez az összeg lehet kevesebb is – akkor, ha nem csak eladunk, de veszünk is ingatlant. A vagyonszerzési illeték fizetés vonatkozásában lehetőségünk van többek között az eladott és megszerzett ingatlan értéke alapján, a kettő különbözetét figyelembe véve csökkenteni a fizetnivalónkat.
Hitelkérvényezők, figyelem!
Hitel vagy támogatás felvétele esetén mindenképpen tájékozódjunk előre arról, hogy a hitelkérelem benyújtásához milyen dokumentumokra lesz szükség (pl. tulajdoni lap, jövedelem igazolás stb.). Célszerű tisztázni, hogy a hitelt nyújtó pénzintézet a hitelbírálatot előszerződés alapján elvégzi-e, illetve mennyi időt vesz igénybe a hitelkérelem elbírálása. Ez utóbbi többek között azért is fontos, mert a bankhitellel érintett adásvételi szerződések esetén a bank általában utolsó részleteként fizeti ki közvetlenül az eladónak a vételárat. A vételár megfizetésének végső határidejét ezen időpont figyelembe vételével kell meghatározni.
Fontos, hogy a tudott határidőkhöz képest jócskán rátartással vállaljunk kötelezettséget! Hiszen ha a hitelfelvétel csúszik, vagy éppen az eladó esik késedelembe a kifizetés kapcsán, súlyos károk érhetnek bennünket.
Mi legyen a szerződésben?
Hitelfelvétel esetén a szerződésben kell rögzíteni azokat a feltételeket is, amelyeket a hitelt nyújtó előír. Ilyen lehet például a hitel visszafizetésének biztosítására kikötött jelzálogjog, vagy egyéb garanciák lefektetése.
Gyakran előfordul, hogy az adásvétellel érintett ingatlan maga is jelzálogjoggal és/vagy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt. Sok esetben az eladónak lehetősége van arra, hogy a saját hitelét megtartva a jelzálogjog átjegyzését kérje egy másik ingatlanra: a megvásárolt ingatlant ez esetben így tehermentesítik.
Az adásvételi szerződés minél gyorsabb és egyszerűbb lebonyolítása érdekében célszerű még a végleges megállapodás előtt kiválasztani az okiratszerkesztő közjegyzőt vagy ügyvédet. Ők segítenek az egyeztetések lebonyolításában és akik az ügylet kapcsán tájékoztatnak az egyes szerződésben meghatározott jogintézményekről (előleg, foglaló, jelzálogjog, stb).
Ugyanez igaz természetesen az állami támogatású hitelek felhasználására is. Vagyis: még az ingatlan adásvételi szerződés megkötését megelőzően tájékozódjunk a pontos feltételrendszerről és határidőkről.
Milyen lehetőségekkel vállaljuk a legkisebb kockázatot?
Az ingatlan adásvételek során leggyakrabban alkalmazott jogintézmény a foglaló. A foglaló természetét úgy tudjuk leginkább jellemezni, hogy az adott foglalót elveszítjük, a kapott foglalónak pedig a dupláját kell visszafizetnünk, ha a mi hibánkból hiúsul meg a szerződés teljesítése. Ha a meghiúsulásért egyik fél sem, vagy mindkét felelős, a foglaló visszajár.
Előleg esetén nincs ilyen szankciós szabály. Az előleg a vételár része: ha nem egy összegben, hanem részletekben fizetik ki a vételárat, úgy minden egyes részlet beleszámítódik a vételárba. A szerződés teljesítése esetén pedig a foglaló is részét képezi a teljes vételárnak.
Amennyiben a részletekben való fizetés mellett még hitelfelvétel is történik, szinte minden esetben az ingatlan adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvédhez, úgynevezett ügyvédi letétbe kerül a vételár. Ezzel biztosítható, hogy a már kifizetett összegek meglesznek akkor is, ha a szerződés teljesítése mégis ellehetetlenülne és az előleg, illetve vételár részeket vissza kellene fizetni a vevőnek.
Az előleg és a vételárrészek tehát visszajárnak a vevőnek, ha a szerződés meghiúsulna, vagy a szerződésben meghatározottak szerint a felek élnek elállási jogukkal.
Ingatlan adásvétel kapcsán az elállás jogát leggyakrabban az előleg, vagy az egyes vételárrészek, illetve a teljes vételár meghatározott időpontig történő megfizetésének elmaradásához szokták kötni. Az elállás kikötésével és alkalmazásával az eredeti állapotot kell helyreállítani – ennek során a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
Ezen kívül a szerződésszegés esetére kiköthető még kötbér is, amely esetben annak összegszerűségéről is rendelkeznünk kell. Ha kötbérkikötést alkalmazunk, abban az esetben nem kell igazolnunk, hogy a szerződésszegéssel ténylegesen mennyi kárunk keletkezett. Ugyanakkor a kötbéren felüli kárunkat is érvényesíthetjük. Kivéve, ha a szerződés ezt kifejezetten kizárja.
Kérjük szakértő segítségét!
Tekintettel arra, hogy ingatlan adásvétel esetén mindenképpen szükséges ügyvéd, vagy közjegyző igénybe vétele, ezért minden lépésre kiterjedően kérjünk pontos tájékoztatást! Kizárólag akkor írjuk alá a szerződést, ha belátható módon tudjuk vállalni az abban szereplő kötelezettségeket és pontosan értjük, mit és mikor kell tennünk, illetve annak elmaradása milyen következményekkel jár.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várjuk minden nap!
Mi történik, ha a bank végrehajtást kezdeményez az ingatlanon? Mi az a becsérték? Milyen szakaszai vannak az árverésnek? Ezekben a kérdésekben segítenek eligazodni jogász szakértőink.Ez is érdekelhet
Mi történik, ha elárverezik az ingatlanomat?
