A melegben továbbra is rendszeresen kell öntözni. Ügyeljünk rá, hogy a talaj soha ne száradjon ki teljesen!
A nedvesség megőrzésének érdekében célszerű mulcsot szórni a sekély gyökerű növények, pl. a rododendronok töve köré. A reggeli öntözés csökkenti a lisztharmat és a hervadásos betegségek kialakulásának veszélyét a klemátiszféléknél. A hervadt virágok lecsípése növeli a másodvirágzás esélyét. Amennyiben az évelőknél valamely virágszín nem nyerte el a tetszésünket, még elnyílás előtt jelöljük meg a tövet, hogy később kiirthassuk vagy átültethessük egy más színösszeállítású növénykompozícióba. A rózsákról távolítsuk el a képződő csipkebogyókat, mert sok energiát vonnak el a növénytől. Az utolsó virágok elnyílása után metsszük vissza a hajtásokat egy jól fejlett ötödik levél alatti rügyre. A rózsatrágyával kényeztetett tövek gyorsabban megújulnak. A magasba törekvő dáliákat, kardvirágokat és kannavirágokat kötözzük karóhoz vagy támasztórácshoz, mert egy váratlan zivatar könnyen letörheti őket.
Dézsás és cserepes növények
Kánikula idején az edénykertet reggel és este is meg kell locsolni. (Kivételt képeznek a pozsgások, mint a kövirózsa, valamint a szubtrópusi növények, mint a pálmaliliom, mert ezek több napot is kibírnak víz nélkül.) A függőkosárba (ámpolnába) ültetett növényeket lehetőleg mindennap merítsük bele egy állott vízzel teli vödörbe, hogy jól megszívhassák magukat. Locsoláshoz se használjunk jéghideg vezetékes vizet! Növényeink öntözővizéhez hetente adagoljunk az igényeiknek megfelelő tápanyagot. Edénykertünket csak akkor gazdagítsuk a déli tájakon eltöltött nyaralásra emlékeztető konténeres törpeolívával, fügefácskával, murvafürttel (bougainvilleával), banánfával vagy citrusfélékkel, ha megfelelő téli szállást tudunk biztosítani számukra.