Nincs olyan otthon, ahol ne lenne legalább egy ikonikus darab a svéd áruházlánc bútorai, kiegészítői közül, a hatalmas bemutatótér generációkat inspirált különféle lakberendezési ötletekkel. Ha mindig is érdekelt, hogyan készülnek ezek a terek, tarts velünk: az IKEA egyik lakberendezője mesél a munkájáról.
„A legjobb, amikor látom a szobában nézelődni azt a személyt, akire gondoltam tervezés közben.” Tenczer Ágnes lakberendező több mint húsz éve az IKEA munkatársa, megszámolni sem lehet, ennyi idő alatt hány szobát, lakást, különböző életteret álmodott és valósított meg, igazodva a sokféle vásárlói igényhez, a trendek alakulásához. „Az egyes szobák megtervezésénél mindig elképzeljük, ki lakhat ott, mi a hobbija, kikkel él együtt, milyen a munkaköre, mennyit időt tölt a négy fal között. A harmincas fotóst, aki a pandémia alatt rengeteg növényt zsúfolt az egyszobás lakásába. A mamahotelben élő húsz éves gamert. Az egyedülálló anyát, aki kisgyerekével osztozik a hálószobáján. A kétgyerekes házaspárt, akik a panellakásukból szeretnék kihozni a legtöbbet. A huszonéves lakótársakat, akik szabadidejük nagy részében újabb koktélreceptek megalkotásán dolgoznak. Vagy a no-waste elve szerint élő párt, akik kis konyhájukban főzik be a lekvárt. A lényeg, hogy mindenkit inspiráljunk a berendezett tereinkkel.”
Panel vagy családi ház?
Általános vélekedés, hogy ha egyben voltál, a világ összes IKEÁ-s kiállítóterét láttad. Nos, a dolog azért ennyire nem egyértelmű. Mert bár a több mint harminc országban jelenlévő áruházláncban a központi cél, hogy mindenhol azonos koncepciót lássanak a vásárlók (ennek érdekében több különböző iránymutatásnak kell megfelelnie az áruházaknak, a kommunikációnak, a környezet kialakításának), de a különböző régiók bemutatótermei elsősorban az adott környék igényeit szolgálják ki. És itt nem csak az országos piacra gondolunk: a három nagy magyar áruház is más és más. Az Örs vezér tériben például több kisebb lakást találunk, a környékre jellemző panel belsőkkel, míg a budaörsiben, soroksáriban inkább a családi házakhoz, nagyobb méretű helyiségek berendezéséhez kaphatunk inspirációt.
Még több hely kell!
A vásárlók állandó helyhiánnyal küzdenek, miközben kerülnék a túlzsúfolt enteriőröket: praktikus tárolási lehetőségeket keresnek otthonaikba. „Polcok, polcok, polcok: ha kevés a hely, terjeszkedjünk felfelé: használjuk ki a falfelületeket, szereljünk fel polcokat, pakoljuk azokra a ritkábban használt holmikat” – ajánlja a lakberendező. „Ezeknek a tereknek a berendezése kihívás, de nagyon szeretem: kis alapterületen kell igazán kreatívnak lenni.”
Itt, az Örs vezér téri áruházban a kisebb konyhák a gyakoribbak, egyenes vonalú bútorokkal, viszonylag kevés „extrával.” „Nem véletlen: konyhabútorok terén kevéssé bevállalósak a vásárlóink. Az egyszerű, letisztult formákat keresik, inkább a funkció a fontos, mint a design. Persze kellenek az apró különlegességek, kiegészítők, amiktől egyedivé válik a helyiség.”
Míg a konyhában az egyszerűség a lényeg, a hálók, a fürdők a nyugalom szigeteként szolgálnak. „A home spa iránti igény kifejezetten megnőtt az utóbbi egy-két évben, ahogyan a fenntartható élet iránt is. Most minden erről szól: az otthoni növényápolásról, új receptekkel való kísérletezésről, munkasarkok kialakításáról, környezetbarát háztartásról.”
Ahogyan az alaprajzon is
A bemutatóterek kialakításán áruházanként hat-nyolc tervező dolgozik. Az alaprajz, látványterv megvalósításában, az építkezésben természetesen még sok más munkatárs segít, hiszen a szobáknak élethűnek kell lenniük: meg kell tervezni a világítást, a vezetékek elrejtését, a nyílászárókhoz igazítani a bútorokat. Merthogy valós méretekkel dolgoznak: tervezéskor létező lakások alaprajzaihoz igazodnak.
Ha azt érzed, személyre szabottan a te igényeidre tervezett szobákat látsz, az nem véletlen: az állandó fogyasztói visszajelzések és saját felméréseik mellett a Statisztikai Hivatal legfrissebb kutatásait és a demográfiai változásokat is folyamatosan monitorozzák és követik az áruházban.
„Nemrégiben az egyik munkatársunk konyháját rendeztük be: a helyiség pontos mását az ő igényei szerint alakítottuk ki. Klasszikus panelkonyha: keskeny és hosszú. De figyelembe veszünk minden más adottságot is a lakások építésekor: a keskeny közlekedőket, az erkélyek és függőfolyosók méretét vagy a nagy belmagasságú, ám kicsi alapterületűre szabdalt polgári lakások lehetőségeit.” Valami azonban mindenhol hiányzik: fűtőtest, radiátor egyetlen bemutató helyiségben sincs, ám a helyét, méretét kiszámolva, ahhoz igazodva rendezik be a szobákat.
Az egy-egy áruházban található 50-55 szoba berendezése, kialakítása három-négyhavonta változik, ugyanakkor előfordulnak ebben az időszakban is kisebb-nagyobb változtatások. „Függ mindez attól, hogy mennyire amortizálják a berendezést a vásárlók, de folyamatosan figyeljük azt is, mennyire népszerűek a kiállított darabok” – mondja a szakember. „Az egyik lakótérben például egyértelmű volt, hogy a pandémiára reflektálva a nappalihoz csatolt kis erkélyt munkaállomásként rendezzük be. Ám, hogy ott épp mivel foglalkozik a lakó, változott: volt már fotós, könyvkötő. Most éppen íróként dolgozik. Könnyen módosítható, alakítható tereket tervezünk, amelyeket részben, vagy egészben tudnak otthonukban megvalósítani a vásárlók. Olyan megoldásokat, amelyek segíthetnek áthidalni a megváltozott élethelyzet okozta kihívásokat.”
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várjuk minden nap!