Amikor szigetelésről beszélünk, a legtöbben kapásból a homlokzati szigetetlésre gondolnak, talán azért, mert kívülről is látványos a munkafolyamat. De milyen egyéb szerkezeti elemeket érdemes szigetelni ahhoz, hogy komfortosan érezzük magunkat otthonukban, hogy a házunk gazdaságosan, költséghatékonyan és környezetkímélő módon üzemeljen?
Mikor érdemes fújható szigetelésben gondolkozni? És milyen szigetelési lehetőségek vannak egyáltalán? Nézzük felülről lefelé az épületet!
Tetőszigetelés
A tetőszigetelés az egyik legfontosabb lépés, amikor a tetőteret komfortosabbá szeretnénk tenni. A szarufák közé szigetelőanyagot helyezünk, azonban lényeges, hogy a szarufákat is fedjük le, különben a fa hőhídként fog működni, ami penészedéshez vezethet. Az is fontos, hogy ne hagyjuk ki a páraáteresztő réteget, a tetőfóliát és ne spóroljunk a szigetelőanyag vastagságán! Több célja van a tetőszigetelésnek: először is így gondoskodhatunk arról, hogy a csapadék, eső, hő ne jusson be a padlástérbe. Hogy télen a hideg ne jusson be, a meleg ne szökjön ki, nyáron pedig elkerüljük a padlástér felforrósodását. Takarékoskodjunk az energiával és kíméljük a pénztárcánkat. Így minimálisra csökkenthetjük a fűtési-hűtési költségeket.
A tetőszigetelést sürgősen meg kell csináltatni, ha penészedik a padlás, hiszen az szinte mindig biztosan hőhídra vezethető vissza, és a penész károsítja az egészségünket. Amennyiben észrevettük, hogy beázik a ház, akkor ellenőrizni kell elsősorban a cserepeket, majd a szigetelést, az is elképzelhető, hogy a nem megfelelő rétegrend miatt ázunk vagy a beázás miatt sérült a szigetelésünk.
Tetőtéri hőszigetelés
Először mindenképp azt kell eldöntenünk, hogy beépített vagy beépítetlen tetőtérről van szó. Beépítetlen tetőtér, azaz padlásfödém szigetelés a feladat vagy tetőtér szigetelésről beszélünk. Fontos, hogy a tetőszigetelésnél komplex módon álljunk a munkafolyamathoz. Nem érdemes polisztirol lapokat használni, érdemesebb ásványgyapot hőszigetelő anyagot (üveggyapot, kőzetgyapot) használni, mert könnyebb vele dolgozni.
Fújható szigetelését javasoljuk a következő esetekben: Ha sok a beugró, cikk-cakk, kémény a padlásfödémen, ott nehezebben lehet kezelni a hagyományos szigetelőanyagot. Gépészeti szigeteléssel ellátott födémek esetében nem lehet szakszerűen alkalmazni hagyományos táblás vagy tekercses szigetelőanyagot. A nehezen elérhető vagy nem terhelhető padlásfödémek esetében ld. borított fafödém vagy könnyűszerkezetes házak szigetelése esetén. De ugyancsak fújható szigeteléssel érdemes támadni szeglemezes tetők esetében. És van még egy szempont: ha nagyon gyorsan túl akarunk lenni a szigetelési munkán és tisztán, hulladékmentesen oldanánk meg a födémszigetelést.
A legelterjedtebb szigetelőanyagok padlásfödém esetén: üveggyapot, kőzetgyapot, polisztirol vagy hungarocell. A hagyományos szigetelésről néhány fontosabb tudnivaló: akár mi magunk is házilag el tudjuk készíteni a tetőszigetelést, a tekercses anyaggal egyszerűbb dolgozni mint a táblással, költséghatékony megoldás.
Beépítetlen padlásfödém szigetelésekor mérlegelnünk kell, hogy akarunk-e bármiféle járófelületet vagy szerviz járatot. Ha például kémény vagy antenna van a padláson, akkor mindenképpen építtessünk legalább szervízjáratot, hogy az esetleges munkák esetén ne tapossák össze más szakiparok a szigetelésünket. Ha szeretnénk tárolni is a padláson, akkor érdemes tárolófelületet is kialakítani.
Homlokzati szigetelés
Manapság, amikor szigetelésről beszélünk, a legtöbben a homlokzat szigetelésére gondolnak, hiszen ez a leglátványosabb munkafolyamat. A gondosan előkészített homlokzatot polisztirol lapokkal (hungarocell) szokták szigetelni ragasztással helyezik fel, majd dübelezéssel rögzítik. Erre jön rá az üvegszövet háló, amit ragasztóval rögzítenek a hungarocell lapokra.
Lábazati szigetelés
A homlokzatok talajjal érintkező része a lábazat. Itt a fokozott mechanikai igénybevétel és a jelentős nedvességhatás miatt nagyobb teljesítményű hőszigetelő anyag beépítése szükséges. A lábazatot tartós nedvességhatások érik (pl. olvadó hó), ezért nedvességnek ellenálló hőszigetelő anyagot kell alkalmazni. A lábazatot a homlokzat szigetelésével egyszerre célszerű megoldani, mert a lábazati indítósín alatt egyből a lábazati vakolat folytatódik, és ha a homlokzati falszerkezet és a lábazatszerkezet együttes hőszigetelése jelentősen eltér egymástól, akkor ez is jelentős hőhídat eredményez a lábazat és a homlokzat találkozásánál.
Ne maradjanak hőhidak!
Fontos, hogy szakemberrel végeztessük el a szükséges munkálatokat. A szigetelésnél is megbosszulhatja magát a mekk elek hozzáállás. Különösen a szerkezeti elemek illeszkedésénél (jellemzően a födém és a homlokzat találkozásánál) szokott kimaradni a szigetelés, előfordul, hogy vékonyabb anyaggal oldják meg. Mind a két esetben kellemetlen folyamatok indulhatnak meg, a hő ezeken a pontokon igyekszik eltávozni az épületből, penészfoltok keletkeznek a falon és a szigetelés hatékonysága romlik.
Nemcsak a hatályos építésügyi szabályok határozzák meg, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az épületszerkezetnek, építőanyagnak, ez a ház komfortos használata és az energiatakarékos használat szempontjából is nagyon lényeges kérdés. Érdemes előzetesen utánajárni, hogy melyik anyagnak milyen adottságai vannak!
A kivitelezés során nagyon fontos, hogy ne térjünk el az előzetesen meghatározott építőanyagtól (pl. csak a megfelelő vastagságú, minőségű homlokzati szigetelést engedjük feltenni a homlokzatra!), ha mégis más anyaggal kellene tovább dolgozni, mindenképp egyeztessünk az energetikus szakértőnkkel, tervezőnkkel!
Az is lényeges, hogy a megfelelő sorrendben kerüljön fel a szigetelés. Természetesen a sorrendbe beleszólhatnak az időjárási körülmények is, télen nem tudjuk elvégezni a homlokzat és a lábazat szigetelését, pedig ott van a legnagyobb hőveszteség (kb. 35-40 %). A födémen keresztül 20-25 %, a lábazaton és a padlón 10-10 % hőenergiát veszít az épület. A nyílászárókon szintén 10-15 %-ot veszíthetünk.
Ha épületek hőszigetelésében gondolkodunk, egyszerre több cél is lebeghet a szemünk előtt, de vegyük sorra a legfontosabbakat: kevesebb energiát akarunk használni, hogy kevesebbet fizessünk, és hogy kisebb legyen az épület károsanyag kibocsátása. Növelni akarjuk a komfortérzetünket, télen így kevésbé fázunk, nyáron nem lesz annyira melegünk. Emellett megszüntetjük a penészedést és növeljük az ingatlan értékét.
Lakberendezés
Tetőtéri lakások szigetelése: mire érdemes odafigyelni?
Sokan azért nem szeretik a tetőteret, mert nyáron felforrósodik, hidegben pedig nehezen kifűthető. A megfelelő szigeteléssel mindez könnyedén elkerülhető lehet.
