A mediterrán eredetű cserje rendkívül jól alakítható, könnyen gyökeresedik, és nyári hajtásdugványokról egyszerűen megoldható a szaporítása.
A puszpángnak is nevezett bukszusnak nagyon sok változata ismert, ezek levélszínüket és növekedésüket tekintve is eltérnek egymástól. Kiskertbe alacsony termetű fajtát válasszunk (pl. Buxus sempervirens ’Suffruticosa’), és méterenként tíz tövet ültessünk belőle. Konténeres példányokat és dugványokat be lehet szerezni faiskolából, kertészetből, de magunk is megpróbálkozhatunk a szaporítással.
A nyári sövénynyíráskor az egészséges anyatőről lemetszett 10-15 cm hosszú, sem túl kemény, sem túl fás hajtásokról távolítsuk el az alsó leveleket, de a hónaljban ülő rügyeket ne sértsük meg. Éles késsel vágjuk le a hajtások alsó végét egy rügy alatt ferdén, a felső végüket pedig egyenesen. A hegyes végeket mártsuk félfás hajtásokhoz való gyökereztető hormonba (kertészeti boltban kapható por), és dugjuk homokkal kevert virágfölddel vagy tőzeggel töltött cserépbe. A dugványt alaposan öntözzük meg, majd a cserépre tegyünk üvegedényt vagy nejlonzacskót, és tartsuk nedvesen a közeget. Ha a takarás belsején vízcseppek jelennek meg, engedjük ki a párát. A kb. hat hét alatt megeredő dugványokat ültessük szét külön cserépbe, tápdús földbe, és október végétől fagyvédett, de hűvös helyen teleltessük. Tavasszal a végleges helyükön forgassunk a talajba érett komposztot vagy hosszú ideig ható szerves trágyát.
Mire figyeljünk?
– Napos helyen a bukszus szebben nő és sűrűbb lesz, ha megfelelő öntözést kap. Ettől eltekintve nem igényel különösebb gondoskodást.
– A hézagossá vált puszpángsövényt erős visszametszés után ismét tömött formára nevelhetjük.
– Ne bízzunk a szemmértékünkben! A sövényeket, valamint a szabályos formákat (pl. gömb, kúp, gúla) lehetőleg mindig zsinór, illetve sablon alapján nyírjuk.
Felhasználás
– Térhatároló sövényként a közönséges bukszus 2-2,5 m magasra is megnőhet. Ha nem nyírjuk, tavasszal jelentéktelen virágot hoz.
– Ösvények, virágágyások szegélyezésére, továbbá fűszerkert, rózsa- és magasabb cserjecsoportok köré törpebukszust ültessünk.
– A tetszés szerint alakítható edényes példányokat felhasználhatjuk lépcsők, kapubejáratok hangsúlyozására. A kert kiemelt pontjain elhelyezve szoliterként díszíthetnek.