Hosszas keresgélés után végre találtunk egy ülőgarnitúrát, ami a család minden tagjának tetszik és még kényelmes is. Már hetek óta hezitálunk, nem merünk dönteni. Kívülről ugyan jól mutat, de hogyan tudhatjuk, hogy minőségi termék és később sem csalódunk majd benne?
Legyen szó egy L alakú ülőgarnitúráról vagy más típusú és funkciójú kanapékról megmutatjuk az 5 legfontosabb szempontot, amire mindenképp ügyeljen:
Kezdjük az alapoknál – az állványzat
A házépítésnél minden az alapoknál és a falak felhúzásánál kezdődik, ha nem jó az alap, a falak megsüllyedhetnek, repedezhetnek a stabilitásuk megkérdőjeleződik. Az ülőgarnitúra gyártásnál az állványzat az alap, arra épül minden további szerkezeti elem. Ez az ülőgarnitúra váza. Ha a váz nem tökéletes a többi szerkezeti elem sem működik majd megfelelően. A napi használat során az ülőgarnitúra nem tartja a formáját, nyikorog, deformálódik, sőt nagyobb igénybevétel esetén akár le is szakadhat a rajta ülő ember súlya alatt.
A minőségi vázban minden, ami tartószerkezeti funkcióval bír gondosan előkészített keményfából, ritkább esetben fémből készül. A megfelelően épített vázszerkezet évtizedekig megőrzi stabilitását függetlenül attól, hogy hányan és milyen intenzitással használják. Óvakodjunk az olcsóbb, tömegtermelésben gyártott ülőgarnitúráktól, mert ezek váza a legtöbb esetben puhafa (fenyő) és forgácslap keveréke, így élettartamuk jóval alacsonyabb, sőt ezeknél a kanapéknál esetlegesen a gyártás során felhasznált egészségünkre káros anyagok kipárolgásával (pl. formaldehid) is számolnunk kell. Leüléskor és felálláskor a felhasznált alapanyagok gyenge minőségének és a kivitelezés hiányosságainak köszönhetően gyakran recsegő, nyikorgó hangot adnak.
Rugózat – a kényelem alfája és omegája
A jó minőségű kanapé ülőfelülete minden esetben rendelkezik rugós alátámasztással, a beépített rugók biztosítják a megfelelő üléskomfortot és rugalmasságot. A rugózat és a fölé kerülő párnázat ezért nem elhanyagolható szempont a választásnál. A korábban használt feszesebb, merevebb bonellrugós alátámasztást napjainkra szinte teljes egészében felváltotta a Nosag hullámrugó, a legtöbb ülőgarnitúra esetében ez kerül beépítésre. Alapanyaga rugalmas, edzett acélhuzal, melyet kapoccsal vagy U-szeggel rögzítenek a bútorállványhoz. A háttámla alátámasztását a legtöbb esetben hevederekkel biztosítják.
Az olcsóbb, minőséginek nem nevezhető ülőgarnitúrák esetében rugót sok esetben egyáltalán nem építenek be az ülőfelületbe, a hab borítást egyszerűen egy farostlemez alapra helyezik. Előfordul, hogy beépítenek ugyan rugót, de ha a vázszerkezet nem elég stabil és mondjuk fenyőből készült, akkor nem fogja bírni a terhelést, a rugók idővel egyszerűen kiszakadnak a vázból és az ülőfelület az érintett területeken besüllyed. Az olcsóbb ülőgarnitúráknál a háttámláknál sem használnak hevedereket, hanem a kemény hátfal elé egyszerűen szivacsdarálék töltetű levehető párnákat tesznek. Ezek a bútorok sem minőségben, sem tartósságban, sem komfortban nem veszik fel a versenyt magasabb minőségű társaikkal.
- bútorszövet vagy bőr, 2. finom kárpit, 3. Hab, 4. elasztikus hevederek, 5. hab ülőfelület, 6. Nosag acél hullámrugó, 7. állványzat, 8. lába
Üléskomfort és vasalatok
A korábban elterjedt feszes kárpitozás helyett ma már a bútorok zöménél a lezser kárpitozás a jellemző. Ennél a kárpitozási módnál a hullámrugó alapra a legtöbb ülőgarnitúra típus esetében hab borítás kerül. A hab minősége rendkívül fontos, erről vásárlás előtt feltétlenül tájékozódjunk.
A legfontosabb mutató a hab térfogatsúlya, ami azt mutatja meg, hogy 1 m3 habnak mennyi a súlya. Nagyobb térfogatsúlynál vastagabbak a cellák falai. Minél magasabb ez a mutató a hab annál ellenállóbb, strapabíróbb, tartósabb lesz. Általánosságban elmondható, hogy az olcsó, silány minőségű ülőgarnitúrák esetében sok esetben 20-25-ös térfogatsúlyú habokat építenek be, mely beüléskor kényelmesen süppedős és puha, később azonban összeesik, extrém módon felpuhul és kényelmetlenné válik. Minden esetben válasszunk sűrűbb, 35-50-es keménység közötti habokat, mert ezek csak minimális mértékben deformálódnak használat során. A megbízható nagy múltú gyártók, mint például Magyarországon az ADA, minden esetben felajánlják az üléskomfort választás lehetőségét.
A vasalatok esetében még inkább igaz, hogy egy nevesebb gyártó kizárólag megbízható alkatrészeket épít be az általa gyártott ülőgarnitúrába, melyek hosszú ideig kiválóan működnek majd. Az olcsóbb, rosszabb minőségű alapanyagból gyártott vasalatok könnyebben törnek, deformálódnak rengeteg bosszúságot okoznak a bútor tulajdonosának. A karfa, háttámla, vendégágy, ágyneműtartó, relax funkció mozgatásához használt szerkezetek cseréje bonyolult, időigényes és költséges, így itt is elsődleges szempont, hogy erre lehetőleg ne kerüljön sor.
Szövetek, bőrök – előnyök és hátrányok
Az ülőgarnitúra külső borításához felhasznált szövetet vagy bőrt már látjuk az üzletben, így ebben a tekintetben már egy kicsit könnyebb a dolgunk. A szövetgyártás rendkívül sokat fejlődött az utóbbi időben, így, ha háziállatt vagy kisgyerek van a lakásban, akkor sem kell pánikba esnünk. Ebben az esetben válasszunk könnyen és egyszerűen, vízzel tisztítható, Aqua Clean technológiájú szövetet. Bár ezek a szövetek általában valamivel drágábbak, mint normál kivitelű társaik, hosszú távon mindenképpen megtérül a befektetésünk.
Milyen szempontokat és tulajdonságokat kell figyelembe vennünk a döntésnél? –
Minőségi mutatók, melyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül!
Fényállóság: azt mutatja meg, hogy a napfény milyen mértékben fakíthatja ki a szövetet, minél nagyobb ez az szám annál ellenállóbb a szövet. A legmagasabb elérhető szám a 8-as, de általánosságban elmondható, hogy már egy 4-es, 5-ös értékkel rendelkező szövet is tökéletesen megfelel normál benapozottságú szoba esetén.
Kopásállóság: Martindale eljárással tesztelik a szövetet, mely során egy dörzsfej mozog a szövet felszínén. Ha a szövetszál elszakad, vagy látható elváltozás keletkezik a szöveten a tesztet leállítják. Minél magasabb a Martindale érték, annál ellenállóbb, strapabíróbb a szövet. Bár egy 20000-es kopásállósági mutatóval rendelkező szövet már alkalmas ülőgarnitúra kárpitozására, mi azt ajánljuk, hogy döntsön inkább 30.000 fölötti értékkel rendelkező kárpit mellett. Extrém igénybevétel esetén akár 100.000-es kopásállóságú szövet is választható.
Bolyhosodás: A bolyhosodás mértéke nem feltétlenül függ össze a kárpitanyag minőségével. Egy jó minőségű, de nagyon puha szövet felszínén is keletkezhetnek apró göbök a ruhánkból származó apró szövetszálak megtapadhatnak a felszínén. Ezek a szövetről egy egyszerű szövetborotva segítségével könnyedén eltávolíthatók. A bolyhosodásra való hajlam számozása 1-től 5-ig terjed. A legkevésbé az 5-ös értékkel rendelkező szövet bolyhosodik.
Ezek a minőségi mutatók – megbízható gyártók esetében – megtalálhatók a szövet hátoldalán. Ha esetleg nem találjuk őket akkor kérjünk segítséget az eladótól!
Ha a pénztárcánk engedi a jó minőségű bőr is megfelelő választás lehet, könnyű tisztán tarthatósága és hosszú élettartama miatt. Azonban itt is érdemes résen lenni, mert nagyon sok a silány minőségű II. osztályú bőr a piacon. Általánosságban elmondható, hogy az ár a bőrök esetében egyenes arányosságban áll a minőséggel.
Minősítés – ami leegyszerűsíti a döntést
Ha hosszú távra tervezünk és 10-15 évig szeretnénk használni a kanapét, akkor érdemes olyan gyártót választani, melynek bútorai európai szinten is elismertek és kiváló minősítéssel rendelkeznek.
Az egyik legismertebb minőségbiztosítási rendszer a Goldene M (arany M).
Ha egy bútor Goldene M minősítéssel rendelkezik akkor biztosak lehetünk benne, hogy megfelel a legmagasabb minőségi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek is.
A Magyarországon gyártott bútorok közül az ADA TRENDLINE termékek büszkélkedhetnek ezzel a minősítéssel.
