A megfelelő kerti szivattyú kiválasztása nem könnyű feladat, könnyen ráfaraghatunk, ha nem a megfelelő darabot választjuk: nemcsak hogy nem fog rendesen kiszolgálni minket, könnyen el is romolhat és akkor újra elővehetjük a pénztárcánkat és vehetünk egy új szivattyút.
Hogy veled ilyen ne történhessen meg, cikkünkben hasznos tudnivalókat gyűjtöttünk össze, amelyek segítségével könnyebben eligazodhatsz a szivattyúk széles választékában, és megtalálhatod az igényeidnek leginkább megfelelő darabot.
Első lépés: a kút tulajdonságainak meghatározása
Magyarországon általában ásott vagy fúrt kutakból történik a víz kinyerése. Nagyon nem mindegy viszont, milyen paraméterekkel rendelkezik az adott kút, mert ez mind a felhasználási lehetőségeket (öntözés, öntözőrendszerek kialakítása, a ház vízellátása), mind az optimális szivattyú paramétereit alapjaiban meghatározza.
Maximális megengedett vízhozam
A maximális megengedett vízhozam az a maximális vízmennyiség, amit a kút probléma nélkül biztosítani tud, általában liter/percben megadva. Ha egy kisebb vízhozamú kútból ennél gyorsabban nyerünk ki vizet, a szivattyú “homokolni” fog, azaz a túl gyors áramlás magával hozza a környező talajrészecskéket – ez pedig a kút és a szivattyú (nem garanciális!) károsodásához vezethet. Természetesen egy-két homokszemtől nem kell megijedni, de a szivattyú homokolási határát ne lépjük át!
Statikus és dinamikus vízszint
A kút statikus/nyugalmi vízszintje az a mélység, ahol a kútban vízkivétel nélkül beáll a vízszint. A gyakorlatban fontosabb viszont a használat közben mérhető dinamikus/üzemi vízszint, ami mindig alacsonyabban van, mint a statikus vízszint. A dinamikus vízszint függ a vízkivételtől (nagyobb vízkivételnél alacsonyabb), ezért a kívánt vízkivételnél (pl. 30 l/perc) kell meghatározni.
A 9 méter dinamikus vízszint érték fontos választóvonalat jelöl: 9 métert nem meghaladó mélységnél még használhatunk szárazföldi szivattyút, de ez alatt már csak búvárszivattyú jöhet szóba.
Kút típusa:
Nem mindegy, hogy ásott vagy fúrt kútról beszélünk. Az utóbbinál fontos annak átmérője is, a kis átmérőjű kutak nagy része 4-6 cm-es, míg a nagy átmérőjűek 11 cm-től kezdődnek.
Mit nézzek egy szivattyúnál?
Ha tisztában vagyunk a kút paramétereivel, az első fontos lépést már megtettük. Most pedig ismerkedjünk meg a szivattyúk teljesítményének alapjaival! A szivattyúkon két fontos adatot szoktak megadni, a teljes manometrikus emelőmagasságot (Hmax), illetve a maximális szállítási értéket (Qmax).
- A Hmax azt mutatja meg, hogy mekkora vízoszlopot képes megemelni a szivattyú, azaz mekkora nyomást generál. Mivel egy bar nyomás egy 10 méteres vízoszlop nyomásának feleltethető meg, könnyen átváltható a két érték (pl. Hmax: 50 m – 50 méterre képes felemelni a vizet)
- A Qmax ezzel szemben azt jelzi, maximálisan mennyi vizet képes továbbítani a szivattyú (pl. Qmax: 60l/perc)
Ezek az adatok azonban csak tájékoztató jellegűek, a valós teljesítmény függ a dinamikus vízszinttől és a csatlakoztatott vezetékrendszer ellenállásától is. Egy példa: tegyük fel, hogy van egy 60 l/perc névleges teljesítményű szivattyúnk. 7 méteres szívómélységgel a teljesítmény nagyjából felét elveszi a vízoszlop felemelése, így a gyakorlatban csak 30 l/perc értéket kapunk, 4 méteres szívómélységgel azonban már csak nagyjából 20% lesz a veszteség (így a teljesítmény: kb. 48 l/perc).
Bele kell még számolni a csővezeték ellenállását is, ami függ a csővezeték hosszától és átmérőjétől. Minél hosszabb és kisebb átmérőjű egy vezeték, annál nagyobb a belső súrlódás, így a teljesítményveszteség is. Általános felhasználásnál ez nem szokta meghaladni a 0,5 bart, de nagy, komplex rendszereknél ennél jóval nagyobb lehet a veszteség.
Rendben, de nagyjából mivel számoljak?
A fentiek alapján nagy vonalakban meg tudjuk becsülni, hogy az adott kút esetén milyen teljesítményt képes nyújtani egy adott szivattyú. A következő kérdés, hogy milyen tényleges teljesítményre (l/perc, bar) van szükség.
Összegyűjtöttük, hogy a leggyakoribb felhasználási célokra milyen teljesítményű szivattyúkat szoktak ajánlani átlagos szívó mélységnél:
- Slagos locsolás: sima slagos / locsolófejes öntözésre elég szokott lenni egy 50-60 l/perces szivattyú
- Földbe szúrható szórófejek: ehhez már magasabb teljesítmény kell, kb. 70-80 l/perc
- Komplett öntözőrendszer: 70-100 l/perc teljesítményű darabokat szoktak javasolni
- Ingatlan vízellátása: legtöbbször 70-80 l/ perc maximális szállítási értékű, 5 bar körüli teljesítményt nyújtó (Hmax: 50 m) szivattyú a megfelelő
Természetesen ezek nem kőbe vésett értékek, inkább csak kiindulópontnak alkalmasak. Viszont érdemes inkább kicsit nagyobb teljesítményű berendezést vásárolni, mert ha nagyon “kicentizzük”, akkor könnyen lehet, hogy a járulékos veszteségek miatt nem érjük el a várt teljesítményt, és kétszer annyi ideig tart a locsolás, vagy nem működik rendesen a mosógép stb. Ha nem vagy biztos a dolgodban, vagy például egy komolyabb öntözőrendszert szeretnél kiépíteni, mindenképp érdemes felkeresni egy szakembert! Ha pedig tudod már milyen szivattyút szeretnél, keresd fel a Zákány Szerszámház honlapját, ahol kiváló minőségű szivattyúk széles választéka vár!
