Érdekességek és történetek a 20. század lakberendezésének világából: Madarász Magdolna, a Forma Boutique tulajdonosa mesél a múlt század különlegességeiről egy-egy példával illusztrálva – ezúttal az űrkorszak egyik reprezentatív emlékéről.
Elképesztő vonzerővel hat rám és szerintem az emberiség jó részére a magasság. A nagy birodalmak erejük fitogtatására, avagy isteni származásuk bizonyítására már az ókortól kezdődően hatalmas épületeket építettek.
A Kheopsz-piramis 146,5 méter magasságával majd négy évezreden keresztül birtokolta a világ legmagasabb épületének címét, mígnem a nyugati világ is elkezdte meghódítani az eget. A katedrálisok építésével Európa a 14. század elején átvette a vezetést és jó ideig, egészen 1848-ig ki sem engedte a kezéből. Ekkor épült a Washington-emlékmű és 169 méterrel átvette az elsőséget, mely később a 324 méter magas Eiffel-toronyhoz került.
Ezután, a 20. század első felében következett a mindent túlszárnyaló art deco, és az USA hatalmas felhőkarcolói ismét felülmúlták Európát. A második világháborút követően a hidegháború és az egyre fokozódó verseny szükségessé tette a pontosítást, és 1969-ben a Council on Tall Buildings and Urban Habitat, a világ legmagasabb épületeit nyilvántartó nonprofit szervezet pontosította a magassági verseny kategóriáit.
Elkülönítették a szabadon álló tornyokat és az épületeket, melynek köszönhetően a világ legmagasabb szabadon álló tornyának címét az 1967-ben elkészült moszkvai tévétorony nyerte el 540,1 méteres magasságával. Címét 1974-ig, a kanadai CN Tower felépüléséig tartotta, majd egy 2001-es tűzvész utáni felújítás kapcsán 2003-ban négy évre ismét visszaszerezte de a Burdzs Kalifa megépülésével végleg elveszítette.
A fotón látható, 1969-ben készült műanyag makett az osztankinói tévétorony apró mása, amely a szovjet avagy orosz ipar és tervezés büszkesége a mai napig. Számunkra egy időszak, egy rendszer furcsán vegyes életérzésének szimbóluma, mely kellemes és kellemetlen, megmosolyogtató és nosztalgikus érzéseket egyaránt hordoz.
A torony és a mellette lévő minimalista formátumú, ám arányaiban monumentálisnak tűnő épületkomplexum stílszerűen egy rádiót tartalmaz, amelyet ha bekapcsolunk, a torony felső része világítani, a szemlélő pedig mosolyogni kezd. Elbűvölő, ellenállhatatlanul dekoratív és rendkívül reprezentatív emléke a 20. századi űrkorszak versengésének, stílusának és az ember örök magassági vagy hatalmi mámorának.
Még több álomotthon
Izgalmas időutazás: egy retró stílusú otthon a belvárosban
Szép megoldás, ha egy belső tér bútoraival, hangulatával azt a kort idézi, amikor az épület készült. Különösen igaz ez egy olyan markáns stílus esetében, mint ami az 1960-as évek elejének építészetét jellemezte.
