Slow life – azaz lelassult élet. A világjárvány következtében még inkább aktuálissá vált ez az elmúlt években egyre többet emlegetett fogalom, amely most segíthet még többet kihozni a megváltozott életformánkból.
Az immár egy éve tartó járványhelyzet szinte kivétel nélkül mindannyiunk életét átírta. Sok minden hiányzik, kevés inger ér minket: a koncertektől kezdve a családi közös programok és ünnepek megtartásán át az utazásig mindennek ideiglenesen búcsút kellett intenünk. Hogyan tudnánk ezt a jelenlegi, soha át nem élt és tapasztalt helyzetet a javunkra fordítani? A Houzz által megkérdezett szakértők szerint úgy, ha a világgal együtt mi is lelassulunk, megbékélünk azzal, hogy most másképp, más keretek között kell élnünk, és alkalmazkodunk ehhez a megváltozott, ám jóval barátságosabb ütemben zajló életformához.
Középpontban az étel
A slow living mozgalom alapjai nem másból erednek, mint a mindenkit összekötő elemből: az ételből. És nem meglepő módon Olaszországból: Carlo Petrini 1986-ban Bra városában indította útjára az úgynevezett Slow Food mozgalmat, amelynek lényege a kényelmes, nem sietős étkezési élményre való áttérést, az abban megtalált szépséget hangsúlyozta. Most, hogy sokunk szorult a négy fal közé, életterünk egyértelmű központjává az otthonunk vált. A konyhában nem csak főzünk, hanem dolgozunk, tanulunk vagy épp értekezleteken ülünk. Fontos szerephez jut a mindennapokban az étkezés, hát éljük ki magunkat és kreativitásunkat a konyhában!
Lelassulás az építészetben
Az építészet egy lelassult állapot – vallja Stefano Ghiretti olasz építész, aki szerint egy otthon megépítésének folyamatai, a tervezéstől kezdve a végrehajtásig, mind lassúságot igényel. Ezt viszi tovább a lelassult építészeti szemlélet, amely során egy otthon a maga ütemében, a helyszínen fellelhető és újra felhasználható anyagokból készül el. Ebben az értelemben a felújítás lassú folyamata vette át a szerepet, természetesen olyan helyeket, ahol nem a profitra összpontosítanak.
Újragondolt külterek
Ahogyan a beltér átalakítása, még inkább az igényeinkre, mindennapjainkra formálása fontos szerephez jutott, úgy a kert, a terasz vagy a legkisebb erkély is velük együtt felértékelődött. Ghiretti szerint ahol az éghajlat megengedi, még fontosabbá vált, hogy az otthonunkhoz tartozó kültéri részeken is még inkább kapcsolódjunk a természethez, maximalizálva a vele való érintkezést. Nemcsak közérzetünknek, hanem az egészségünknek is jót teszünk, ha az időnk 50-60%-át a szabadban töltjük el.
Lassulás kertészkedéssel
A növények gondozása és nevelése lehet a kulcs a lelassult életmódhoz? Elisabetta Cavrini kerttervező szerint igen: a növényekben rejlő örömöt nem akkor tapasztaljuk meg, amikor körülvesszük magunkat velük, hanem amikor részt veszünk a fejlődésükben. Az élő zöldek növekedése, a róluk való gondoskodás segíthet visszatalálni a természet, ezáltal az élet normál ritmusához.
Otthon
Hogyan változtathatja meg a koronavírus az otthonunkat?
Országtól függetlenül elmondható, hogy az elmúlt hónapok történései részben vagy egészében, de mindenképpen alakítottak a mindennapjainkon: emberek millióinak élete korlátozódott a négy fal közé, ezzel együtt pedig átformálódott maga az otthon fogalma is. Vajon milyen hatással lesz a járványhelyzet a jövő otthonaira?
