Belestünk a sokak által nem ismert magánrezidenciára, amelynek egy feladata volt: a császárné Bécsben tartása. Ennek érdekében pedig még a vakondtúrásokat is gondosan felszámolták a parkjában. Hogy miért is? Az alább kiderül!
Talán egészen határozottan kijelenthető, hogy az osztrák császárné nem kedvelte Bécset. Szinte még tinédzserként, alig 16 évesen ment férjhez a Habsburg Birodalom ifjú uralkodójához, Ferenc Józsefhez, s vált ezzel új otthonává a császárváros. Amely nem fogadta túl kedvesen, az ilyen körökben szerénynek számító hozomány (amelyet végül is vőlegényének kellett kipótolnia) nevetség tárgyává tette a bécsi elit körében.
A Sisi-filmekből pedig mindenki pontosan tudja, hogy anyósa, az esküvőig az udvar first ladyjének számító Zsófia főhercegné is ott nehezítette meg az életét, ahol csak tudta. A bajor vidék szabadságához szokott lány ugyanis nehezen viselte a Hofburgban dívó spanyol etikett merevségét, és hát Schönbrunnban vagy Bad Ischlben sem volt sokkal jobb a helyzet. A császárné szinte menekült a szertartásos formalitások, a túlszabályozott élet elől, leginkább Magyarországra, de élete végéig számos alkalommal időzött huzamosabb ideig külföldön – ugye a végzetes tőrdöfés is egy ilyen úton, Genfben éri majd.
A korban szokatlan módon azonban a felek közt szerelmi házasság köttetett, s bár a rózsaszín köd eltűnt nyilván az évek során, Ferenc József mégis szerette volna, ha felesége a közelében van, így 1881 nyarán ajándék gyanánt egy neobarokk stílusú villa megépítéséről dönt Bécs Hietzing városrészében, a család vadászterületén. A császár az “álmok kastélyának” hívta, nevét végül is azonban egy, a császárné által megrendelt kerti szoborról kapja.
A manapság a Bécsi Múzeum kultúrtörténeti kiállításainak otthont adó Hermész-villa 1886-ban készült el, az uralkodópár Sisi meggyilkolásáig minden tavasszal eltöltött itt pár napot vagy hetet, az erdőség közepén fekvő palota környékén ugyanis kiváló lovaspályát alakítottak ki. Ferenc József külön elrendelte a terep kiegyenlítését és a vakondtúrások eltüntetését a balesetek elkerülése végett. Egykor állt a parkban egy kilátó is a császárné kedvéért, ami ma már nem létezik. Érdekesség, hogy a villához vezető út volt az első közvilágítással rendelkező utca a városban, de telefonvonalat is ide vezettek be először.
Szeretnéd látni Erzsébet királyné ágyát? Folytasd a virtuális háztűznézőt ide kattintva!