Sárm, elegancia és ésszerűség, némi csibészséggel fűszerezve. Íme a recept egy modern, ám otthonos férfilakhoz!
Ez a nagyvárosi otthon remek példa arra, hogy egy legénylakás is lehet meghitt és otthonos. Tulajdonosa apránként, megfontoltan „komponálta meg” a belső tereket, négy dolgot szem előtt tartva: egy férfias erőt sugárzó, barátságos és könnyen rendben tartható lakást szeretett volna kialakítani, sok-sok természetes anyag felhasználásával. Mi tagadás, sikerült neki… A végeredmény magáért beszél!
Kezdjük mindjárt a színekkel: az erősebbik nem ízléséhez közel állnak a barna és a szürke árnyalatai, ezek között pedig számos meleg, barátságos tónus is található. Az ilyen színű szövetek és bútorok tehát nem szükségszerűen komorak, megfelelően kombinálva pedig képesek harmonikus enteriőrt teremteni.
A berendezés kiválasztásakor is a „férfiszem” döntött: az egyszerű vonalvezetésű, elegáns, de karakteres darabok a tulajdonos igényességéről árulkodnak. A nappali hajópadlója, a modern képek, a sötét falak nemcsak a baráti összejövetelekhez biztosítanak megfelelő hátteret, hanem az esti olvasgatáshoz is. A régies stílusú bőr ülőgarnitúra mellé izgalmas bútorokat választott a tulajdonos: a tálcaként is funkcionáló asztalka és a lerakóként is használható utazóláda fiatalossá és egyedivé varázsolják a nappalit.
Bár vendéglátónk jelenleg egyedül él itt, már a kezdet kezdetén gondolt arra, mi lesz, ha idővel a párja is ideköltözik. A fürdőbe ezért eleve kétszemélyes mosdót készíttetett a régi tálalóból. Ez és a fakeretes tükrök hivatottak lágyítani a hidegburkolatok ridegségét. A tágas hálóba dupla fekhely került, összecsukható éjjeliszekrényekkel a két oldalán, de a folyosórészen kialakított, a falba simuló gardrób esetében is az volt a fontos, hogy minden ruhát, kiegészítőt, sportszert elnyeljen akkor is, ha immár ketten élnek itt.
A női fészekrakó ösztönről sokszor, sok szó esik, a férfiak ilyen irányú vágyairól már kevesebb. Míg a hölgyek a szaklapokat bújva, elképzeléseiket a környezetükkel megosztva csinosítgatják a lakásukat, addig az urak csendesen, az ösztöneikre hallgatva, ám ugyanolyan szeretettel szépítik az otthonukat… Mi tagadás, van mit ellesni tőlük!
