Mai retro összeállításunkat egy 1967-es Lakáskultúra cikkel folytatjuk, amiben a minigarzonok berendezéséhez adnak segítséget a szerkesztők.
Szemrehányást kaptunk: „Miért nem foglalkoztok a garzon lakásokkal! Tudjátok, milyen nehéz azt az egyetlen szobát berendezni? Az ember élni akar otthon és pihenni és el kell hogy végezzen egy csomó munkát. Hogyan rendezzük be, hogy kényelmes legyen?”
Sok téma van még, amivel nem foglalkoztunk, de a garzonlakás lakójának alapjában véve igaza van. Elindultunk tehát hárman: egy belsőépítész iparművész, egy fotós és egy újságíró. Nemcsak egy garzonlakást néztünk meg, hanem négyet. És most megpróbáljuk elmondani, mit láttunk, és azt is, hogy mit tudunk tanácsolni. Amit elmondunk, érvényes erre a négy lakásra, de felhasználhatják mások is, akik egyetlen szobában, szoba-konyhás lakásban szeretnék kényelmessé tenni az életüket. A bútorok kiegészítéséhez, kicserléséhez természetesen pénz kell, de talán van olyan átrendezési ötlet, amit némi barkácsolással, minimális munkával is meg lehet valósítani.
Az étkezősarok harmonikus és célszerű. Az asztallap, valamint az ülőpad natúr tölgyfából, a lábazat feketére festett fémből készült. A régi, nagyméretű rádió elhelyezése a szekrénysorban nem szerencsés, – egy kisebb, egyszerűbb rádió sokkal stílusosabban kapcsolódna a környezethez. A fekhely régi típus. Mintás védőhuzata mellett nem érvényesülnek a színes párnák, ezt bizonyítja a fénykép. Mikor odamentünk, alaprajz szerint állt az ülőgarnitúra és a könyvszekrény. Együtt rendeztük át. A berendezést általában a szobafalakkal párhuzamosan, vagy arra merőlegesen végezzük, mert a meglévő tér és a bútorok kapcsolata így célszerűbb és nyugodtabb.
