Fontos, hogy megfelelő lakrészt teremtsenek a gyerkőcök számára, ami nem mindig könnyű feladat, főleg akkor, ha szűk helyről van szó. Az 1983. évi lakáskultúra 3. száma számos praktikus ötletet kínált a gyerekszoba berendezésére.
Nem kis feladat eleget tenni az igényeknek, különösen akkor, ha az otthon szűknek bizonyul. Így történt ez az itt bemutatott gyerekszobák esetében is.
1. Még „csak” baba
A gyerek helyét valójában már a kis jövevény érkezése előtt ki kell alakítani, hiszen a kicsi ellátása épp elég egyéb gondot okoz a családnak. A két feltétlenül szükséges berendezési tárgy: a fekhely és a pelenkázó. A jó felépítésű kiságyban két-három éves korukig alhatnak a gyerekek. Az ágyban „lakó” csecsemők már ebben a látszólag passzív időszakukban is igényesek környezetükkel szemben. Minél színesebbé, mozgalmasabbá tesszük a kislány környékét, annál érdeklődőbbek, mozgékonyabbak lesznek.A kicsik lakosztályában nélkülözhetetlenek a tarka kendőcskék, színes textilállatok, amik jórészt otthon házilag is elkészíthetők.
2. Két kislány
Amíg a nagyobbik kislány még egyedül volt, a lakás legkisebb szobáját rendezték be a számára, ez a szoba pedig a szülők hálószobája volt. Amikor a kistestvér megérkezett úgy döntöttek, hogy a gyerekek javára elcserélik a szobákat. Az újonnan kinevezett gyerekszobát könnyű falpanelekkel és műanyag harmónika ajtókkal meg is osztották, hogy mindkét gyereknek különálló lakrésze legyen. A lakóterekben szokatlan, bár előnyei miatt egyre jobban terjed az úgynevezett fémszerkezetes beépítés. Az eredeti színükben hagyott elemek ridegségét itt sikerült célszerűen és nagyon kedvesen feloldani a falak színes, vidám vászonbevonatával, és azzal a textíliából varrat és papírból hajtogatott temérdek figurával, amely nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is nagy örömöt okozott.
3. Óvodások
Az óvodáskorú gyerekek otthoni környezetének kialakításához inkább kreatív ötletekre és alkotókedvre, mintsem drágán vásárolt berendezési tárgyakra van szükség. Ebbe a 7 nézetméternyi kis szobába lépve nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is a mese világába csöppenek. A szoba legfőbb „berendezése” a hangulatteremtő faldekoráció, amely teljesen körbefut a falakon. A keskeny szoba a perspektivikus képpel tágabbnak tűnik, mint amilyen valójában és az összefüggő padlószőnyeg is növeli a térérzetet.
4. Iskolába járnak
A nappalival egyterű sarokszoba mindaddig a szülők dolgozószobája volt, amíg iskolás korúak nem lettek a gyerekek. Megőrzendő a szülők megszokott közelségét, a nappali – amely most a szülők dolgozóhelye is – és a gyerekszoba közé tolófalat szereltek be, amit akkor használnak, ha munkában, tanulásban vagy pihenésben egyébként zavarnák egymást. A végleges elválasztáskor a tolófal átkerül a gyerekszobába, s ez választja el a két kamasz lakrészét. A kisiskolások legalább annyi időt töltenek játékkal, mint tanulással, ám mindkettőhöz gyakran hívnak pajtásokat. A két nagy íves asztal külön-külön is alkalmas a közös foglalkozásokra, de szívesen össze is kapcsolják őket.
5. Nagyfiú és kishúga
Ez a gyerekszoba egy felsőtagozatos nagyfiúnak és iskolakezdő kishúgának volt berendezve. Az átalakításra azért került sor, mert a szülők a szuterénben egy műtermet alakítottak ki. A lehető legkevesebb hely igénybevételével, úgynevezett váltólábas fokokkal falépcsőt terveztek. A gondosan kivitelezett, szép faszerkezettel sikerült hasznosan megújítani és egyedi hangulatúvá tenni a gyerekek lakrészeit.
