Izgalmas budapesti sétára invitál bennünket Pataki Judit nemrég megjelent könyve, a Padok & pamlagok, amely által nem csupán a lakberendező által tervezett otthonokba pillanthatunk be, hanem a házak, lakások környékeit is felfedezhetjük.
Egy kicsit várostörténet, egy kicsit művészettörténet és persze lakberendezés – honnan jött az ötlet, hogy ilyen formában dolgozd fel az eddigi munkáidat?
Sokáig formálódott, milyen legyen a könyv szerkezete. Hogy mi is lehet az, amivel össze tudom kötni a lakásokat, és ezáltal még érdekesebbé váljon az album. Egy baráti beszélgetés után jött az ötlet: mi más is lehetne, mint maga a város, ahol nap mint nap dolgozom, ahol ezek a lakások találhatóak? Eldöntöttem tehát, hogy Budapest lesz az összekötő kapocs.
Szerencsésnek mondhatom magam, mivel Molnár Szilvi, a könyv szerkesztője, nagyon alapos kutatómunkával volt a segítségemre. Sólymos Ágnes grafikus és Darabos György, a fotók készítője –akivel lassan 10 éve dolgozunk együtt – szintén sokban hozzájárult a könyv szerkezetének kialakításához. A városról készült fotók helyszíneit közösen jártuk be Gyurival, és próbáltuk megragadni az adott helyszín legérdekesebb részleteit. Miután elkészültek a képek, következett a válogatás és szerkesztés, amiből aztán egy kerek történet állt össze.
A könyvet 5 részre osztottuk: Víziváros, Rózsadomb, Vizafogó, Belváros és a Budai hegyek. Ezek köré csoportosulnak az adott helyszínen található lakások: összesen 14 otthon, 14 történettel. A kötet végén található Útravaló részben pedig hasznos lakberendezési tanácsokat olvashatnak.
Ha ki kellene emelned egyet a könyveb szereplő városrészek közül, amely a legközelebb áll a szívedhez, melyiket mondanád?
Számomra a belváros a legkedvesebb. Ez a rész adja azokat a lakásokat, amelyek a klasszikus értelemben vett nagypolgári lakások. Itt tényleg szembejön az emberrel a múlt: ha ezek a régi, gyönyörű ablakok, beltéri ajtók, stukkók és falak mesélni tudnának! Egészen magával ragadóak, számomra talán személyesebbek is, nem is beszélve a belvárosi nyüzsgésről, amit ugyancsak nagyon szeretek. Számomra ezek az otthonok a legkedvesebbek. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tervezek kisebb vagy új építésű lakásokat, családi házakat, ám teljesen másképp nyúlok hozzájuk, hiszen nyilván más a hangulatuk, mint egy több száz éves épületnek.
Hogyan jellemeznéd a „Pataki Judit” stílust?
Nehéz kérdés, talán más jobban meg tudná határozni. Valószínű, hogy vannak jellegzetes és sokszor visszatérő elemeim. Ilyen például az, hogy rengeteg korpuszbútort tervezek. Kedvelem az íveket és a motívumokat, az ablakmélyedésekbe elhelyezett padokat, pamlagokat. A fehér szín számomra szintén nagyon meghatározó. Általában az egyedi beépített bútorokat a legtöbb esetben fehérre tervezem, ugyanígy a konyhát és a nyílászárókat is.
A könyvben szereplő projektek közül, ha ki kéne emelned egyet, melyiket mondanád a számodra legkedvesebbnek?
Nehéz kiemelnem egyetlen egyet. Mindegyiket nagyon szeretem! Mindig az utolsóként átadott lakás az, ami az újdonság erejével hat, de mindegyik új projektemben van valami a régiekből – olyan, mintha testvérek lennének. Valahogyan összekapcsolódnak.
A Ménesi úton található lakás, amely egy nemrégiben elkészült otthonom, nagyon sok újdonsággal szolgált nekem. A tulajdonosok ugyanis nem akartak fehér konyhát, ez sok fejtörést okozott számomra. Ám a végeredmény a finom pasztell színeivel és a tölgy furnérral nagyon belopta magát a szívembe!
Szintén nagy kedvencem a Belgrád rakparti lakás, ahol a klasszikus nagypolgári stílust kellett összehoznom a modernnel. A Báthory utcai lakás szintén nagy kihívás elé állított: itt egy hatalmas, egybefüggő, lepusztult teret kaptam, ahol még a falak sem álltak, ám a végeredmény azt hiszem, magáért beszél.
Mit jelent számodra a lakberendezés?
A lakberendezés a hivatásom, a munkám, amiben meg tudom valósítani önmagamat, ahol elengedhetem a képzelőerőmet és alkothatok. Az ügyfelek elégedettsége számomra a legfontosabb. Nem a meglévő trendre, hanem a kényelmes és időtálló otthonokra törekszem.
Hiszem azt, hogy igazán sikeresek csak akkor lehetünk valamiben, ha azt szívvel-lélekkel csináljuk. Számomra a lakberendezés is ilyen. Nem ismerem azt a kifejezést, hogy jó, csakis tökéletes van! Erre a maximalizmusra törekszem a munkámban is, ami sok mindent megnehezít, sok álmatlan éjszakával is jár, de a végeredmény miatt mindig megéri. Ez a könyv is nagyon sok munkával járt, de ha az olvasók tetszését elnyeri, akkor minden ráfordított perc megérte.
Külön köszönet a BOOOK kiadónak!
Álomotthonok
Világos eklektika: egy régi polgári otthon új élete
Amikor elköltözik a gyerek, a szülők többnyire mély levegőt vesznek, és átalakítják a lakást – persze úgy, hogy mindig legyen hova visszatérni a kirepült fiókának, ha kedve tartja.
