Minden világ közepe: az ágy

Ha megkérdeznénk valakit, hogy egy családi házban vagy egy lakásban melyik a legfontosabb rész, melyik az a terület, amelyre bátran mondhatnánk, hogy otthonunk közepe, a családi centrum, az otthoni közösségi tér legnépszerűbb helyszíne, akkor bizonyára gondolkodás nélkül mindannyian a konyhát jelölnénk meg. Nagy valószínűség szerint nem is tévedünk ezzel az állatással, hiszen a család közösségi élete valóban a konyha-étkező tengely körül forog. Történik ez egy részről azért, mert az étkezés már évezredek óta egy közösségi rituálé, egy családi esemény és még a sokszor rohanó, kapkodó hétköznapokban is ez a tér az, ahol a leginkább lehet közösen egy kicsit nyugodtan beszélgetni, egymással lenni.

Nem is gondol bele az ember, hogy a lakás többi része mennyire nem ezt a célt szolgálja, sőt akár meg is lehetne kockáztatni, hogy a többi helység ennek a közösségi tér-funkciónak éppen az ellenkezőjét látja el. Persze mondhatnánk, hogy a nappali is egy közösségi tér, hiszen ott is gyakran gyűlik össze a család, ugyanakkor az is egyre jobban megfigyelhető, hogy a digitális világnak, a közösségi médiáknak és egyéb internetes felületeknek köszönhetően egyre inkább húzódik vissza mindenki saját kis „internetes világába”, egyre fontosabb szerepet nyer a privát szféra fogalma, egyre inkább kezd egy családon belül is háttérbe szorulni a mindennapi társas érintkezés, a valódi kommunikáció, a társas érintkezés és az emberekre alapvetően jellemző általános párbeszéd.

A különböző „magánterületek” funkciója a lakáson belül nem kíván sok elemzést, hiszen a közösségi helységeken kívül -fürdőszoba, mosdó- szinte mindenkinek meg van a saját kis birodalma és ez a lakáson belüli elefántcsont torony válik szép lassan elszigetelt élettérré. Ez lehet a nappalink egyik fotelje, a dolgozószoba kanapéja, jellemzően azonban saját szobánk lesz majd az a menedék, ahol egy kicsit megpihenhetünk a nap végén. Ritkán gondol az ember arra, hogy egy klasszikus családmodellben és egy erre a célra megfelelő méretű és kialakítású lakásban általában hiányzik egy helység. Említettük már a konyhát, a nappalit, a szociális- és funkcionális helységeket. Meg kell említenünk még a gyerekszobákat is, hiszen csemetéink otthoni életük egy jelentős részét töltik a gyerekszobában lecke írással, olvasással, kütyüzéssel és természetesen alvással. A felnőttek – szülők – számára általában nem áll rendelkezésre egy olyan multifunkcionális helység, mint az előzőkben említett gyerekszoba, ahol az ágyon kívül asztal, szék, esetleg egy kényelmes kanapé vagy babzsákfotel is a rendelkezésre áll. A szülők privát élettere: a hálószoba.

Minden világnak van közepe, sőt több közepe is van, azonban kétségen kívül megállapíthatjuk, hogy szerelmünk, párkapcsolatunk centruma a hálószoba. Privát életünk, elvonulásunk a világ elől egy hosszú munkanap után és nem utolsó sorban a mindennapi éjszakai pihenésünk színtere a hálószoba. És mint funkció, itt is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A televíziózásról évtizedek óta megoszlanak a vélemények és a különböző „iskolák” különbözőképpen próbálják saját igazukat megvédeni. Cikkünk célja nem az igazságtétel, nem annak eldöntése, hogy melyik irány a jobb egy párkapcsolatnak, melyik jelenti a könnyebb utat az éjszakai alváshoz történő ráhangolódáshoz, nyugodt szívvel nem is lehetne felelősen állást foglalni, hiszen nem vagyunk egyformák ezen a területen sem.

Az éjszakai pihenés fontossága azonban egyre nagyobb figyelmet kap a sajtóban is és az egészséggel foglalkozó portálok felületein is, hiszen következő napi kipihentségünk, teljesítményünk, idegrendszerünk és számtalan fontos dolog múlik még a mindennapos éjszakai pihenés minőségén. Mélyreható elemzés helyett csak támpontokban szeretnénk a legfontosabb területeket egy-két mondatban megvilágítani.

Az ágy mérete. Egy dolgot biztosan tanácsolhatunk: legyen minél nagyobb! Természetesen a félszobákból kialakított kicsi hálószobákban a 90×200 cm-es ágy- és matracméret már óriási területnek számít, míg az ennél kicsit bővebb teret engedő hálók esetében akár már a 160×200 cm-es méret is kényelmesen elfér úgy, hogy az ágyat még kényelmesen – vagy éppen kevésbé kényelmesen, de – körül lehet járni, komfortosan le lehet ülni a matracra a lefekvéshez. Amennyiben egy kicsit bőkezűbb volt velünk a sors, úgy egy élhetőbb méretű hálószoba esetében a legjellemzőbb, legáltalánosabb méret mindenképpen a 180×200 cm, de napjainkban a 200×200 cm méret sem kifejezetten ritka. A matrac mérete az éjszakai pihenésünknek, forgolódásunknak fog majd teret adni lehetőleg úgy, ezzel ne zavarjuk párunkat a pihenésében. Nem véletlenül volt tehát első tanácsunk az, hogy minél nagyobbat!

Egy mondatban érdemes még a matrac elhelyezésére szolgáló ágykerettel is foglalkozni. Itt sem mennénk most asztalosipari mélységekbe, annyit szeretnénk megjegyezni, hogy néhány jól megfogalmazott gondolattal sokkal könnyebb lesz a megfelelő ágy kiválasztása. Az ágykeret egyik -talán fő- funkciója, ahogy legyen szép, illeszkedjen a lakás és a hálószoba hangulatába, fejezze ki mindazt, ami nekünk a pihenést, a nyugalmat, a békét jelenti. A hely kiszámolásánál és a matrac méretének megválasztásánál érdemes már előre figyelni arra, hogy a legtöbb ágykeret a matrac méretéhez képest akár 20 centivel is hosszabb és ugyanígy szélesebb is lehet.

Végezetül még egy apróság. Nagyon fontos, bár lehet, lehet elsőre nem tűnik ugyan annyira lényegesnek, ám a későbbiekben zavaró lehet, ha nem így választunk: legyen erős, masszív, stabil, meghatározó. Nyugodtan cibáljuk-rángassuk a bemutatóteremben, nyugodtan ugrálhatunk is rajta, mozgassuk előre-hátra a fejvéget. Egy dolgot ne csináljon az ágy: ne nyikorogjon mozgatás közben. Sok örömöt kívánunk a hálószobában!

(PR cikk)