A kertekben és a természetben most számos olyan növényt gyűjthetünk, amelyet érdemes megszárítani. Később, amikor drága a friss virág, elrendezhetők egy vázában, vagy felhasználhatók fali és asztaldíszek készítéséhez.
Jó tanácsok a begyűjtéshez
A virágokat száraz időben, lehetőleg késő reggel, a harmat felszáradása után szedjük le. Vegyük figyelembe, hogy a levágásuk után tovább nyílhatnak, a teljesen kinyíltak pedig elhullatják szirmaikat, amint megszáradtak. Mindig több szálat vágjunk le, mint amennyire szükségünk lesz, mert a szárítás során sérülhetnek. Magas víztartalmú fajok, pl. pozsgások szárításával nem érdemes kísérletezni.
Levegőn szárítás
A virágszárakat az alsó levelek eltávolítása után fogjuk össze kis kötegekbe gumigyűrűvel, majd szellős, páramentes helyen akasszuk fel kötélre vagy kampóra úgy, hogy a virágok lefelé lógjanak és a kötegek ne legyenek túl közel egymáshoz. Szálankénti szárításhoz egy láda tetejére szegezzünk csirkehálót (gazdaboltból, barkácsáruházból), majd tűzzük bele egyenként a szárakat úgy, hogy egyenesen álljanak. Ha csak a virágfejeket szeretnénk megszárítani, helyezzük őket egyenként a hálóra vagy egy szitára. Minél kevesebb fény éri őket, annál jobban megőrzik a színüket. Fűféléket, levendulát, cickafarkat a szabadban, egy asztalra fektetve is száríthatunk. A növény fajtájától, illetve a környezettől függően a szárítási idő 2-3 naptól 3-4 hétig terjedhet.
Vázában szárítás
Az alsó leveleiktől megszabadított erősebb szárú virágokat, pl. hortenziát, havasi fátyolvirágot, továbbá a fűféléket és a gyékényt állítsuk néhány centi magas vízbe, majd hagyjuk, hogy magától elpárologjon az összes víz. Egy másik módszerhez a vázába töltsünk kétszeres mennyiségű meleg vízzel elkevert glicerint (patikából), és ebbe tegyük a kiválasztott virágszálakat, illetve bogyótermésű hajtásokat, hogy 10-14 nap alatt megszívják magukat. Hagyhatjuk a vázában, vagy falra is akaszthatjuk őket.
Konzerválás szilikagéllel
Szórjunk egy légmentesen zárható doboz vagy széles szájú befőttesüveg aljára a levegő páramentesítéséhez kifejlesztett, többször felhasználható szemcsés állagú szilikagélt 2-3 centi vastagon. Ezután rendezzünk el rajta szár nélküli virágfejeket, pl. rózsát, vasvirágot, szellőrózsát, százszorszépet vagy árvácskát, majd folytassuk a rétegezést. Legfelülre szilikagél kerüljön. A készítmény magába szívja a nedvességet, és a virágok, színűket megtartva, fokozatosan kiszáradnak. Közben a lezárt edényt időnként óvatosan rázzuk meg.
Mikrohullámú szárítás
Nem kell napokig, sőt hetekig várakozni, ha mikrózható edénybe macskaalmot szórunk, majd az alommal váltogatva erre rétegezzük a virágfejeket. A lezárt edényben, a legmagasabb fokozaton mikrózzuk néhány percig, végül hagyjuk kihűlni, mielőtt óvatosan kiszedjük és lerázogatjuk őket. Az így megszárított virágfejeket dróttal összefűzhetjük.
Impregnálási és tárolási tippek
A kellően száraz csokrokat, illetve virágokat fújjuk le a művirágok impregnáláshoz is ajánlott, portaszító és színfrissítő hatású befejező védőlakk spray-vel (hobbiboltból), esetleg hajlakkal. A műveletet lehetőleg a szabadban végezzük!
A szárított virágokat felhasználásig újságpapírba csomagolva tároljuk egy dobozban, hogy ne nyomódjanak össze.
Portalanításukhoz kissé megnedvesített puha ecsetet vagy alacsony fokozatra és hideg levegőre állított hajszárítót használhatunk. A forró légáram törékennyé teheti őket.
Fotók: Thinkstock, winterflora.com, Not on the Highstreet, Etsy/KarensFlowerBarn
