Tudtad, hogy megfelelő szigeteléssel akár 30%-kal kisebb lehet a fűtési költség? Ráadásul ha kevesebb tüzelőanyagot használunk fel, csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, amely a globális klímaváltozás egyik fő oka.
Korszerű hőszigetelés
Ma már nélkülözhetetlen a megfelelő hatásfokú hőszigetelés, amely komoly költségcsökkentő tényező, fűtésszezonban a hőveszteséget, nyáron a hőterhelést mérsékli, emellett megoldást nyújt a szerkezeten belüli és a belső felületi páralecsapódás problémájára. Elengedhetetlen a kívánatos komfortfokozat megteremtéséhez, az ideális hőmérséklet és páratartalom biztosításához.
Olvastad már?
Csökkentsük a fűtésszámlánkat – kezdjük az ablakokkal!
A fűtésszezon beköszöntével egyre többen keresnek rá az interneten különböző spórolási tippekre: mivel a legtöbb hő az ablakokon és ajtókon át szökik ki az otthonunkból, ezért elsősorban a nyílászárók szigetelését igyekeznek házi praktikákkal megoldani.
Hőveszteség
A rossz szigetelésű ablakok komoly problémákat okozhatnak. A nyílászárók miatti hőveszteség négy módon alakulhat ki: szivárgással, amikor a levegő ki- és beszivárog a réseken és hézagokon keresztül; vezetéssel, amikor a hő áthatol az üvegen; sugárzással, amikor a hőenergia egy meleg tárgy felől áramlik a közelben lévő bármilyen hűvösebb tárgy felé, míg a hőmérsékletük ki nem egyenlítődik (ez akár 65%-os hőveszteséget is okozhat); valamint konvenciós áramlással.
Utóbbi lényege, hogy a meleg levegő felfelé, a hideg levegő pedig lefelé áramlik, eltérő relatív sűrűségük miatt – ez a magyarázata, hogy a rossz szigetelésű, jeges ablaküveg belső felületéről a hideg levegő a padló felé halad, és még több hideg levegőt szív be az ablak felől. A fenti mozgás természetesen komoly hőmérséklet-csökkenéshez vezet az adott helyiségben.
Új nyílászárók
Egy épület szigetelésében fontos szerepet játszanak a nyílászárók. Az új ablakok kiválasztásánál tehát ügyeljünk arra, hogy mindig a teljes ablakszerkezet, tehát a keret és az üvegezés együttes hőátbocsátási tényezőjével kalkuláljunk.
Árnyékolás
A jó minőségű alapanyagok, valamint az ajtók és ablakok megfelelő kialakítása mellett árnyékolástechnikai eszközökkel is fokozhatjuk a komfortérzetet. Fontos tudni, hogy a nyílászáró nem választható el az árnyékolótól, egységet alkotnak. A külső árnyékolás hatásos és takarékos eszköz az épületek túlmelegedésének magakadályozására.
A különböző redőnyök és zsaluziák például nyáron passzív hűtési rendszerként működnek, télen pedig fokozzák a nyílászárók szigetelőképességét, és az értékes napfényt vakításmentesen vezetik a belső térbe. Csak ezek a külső árnyékolástechnikai megoldások nevezhetők intelligens védekezésnek, mivel a napsugarak – és ezáltal a meleg – el sem jut az ablaküvegig.
Utólagos ablakszigetelés
A megengedettnél nagyobb légáramlást okozó hézagok azért jöhetnek létre, mert a tok és a szárny közötti ütközőfelületek nem simulnak össze megfelelően, illetve a tok és a falszerkezet közötti hézag tömítése nem tökéletes. Az így keletkező hézagokat mindenképpen tömíteni kell, olyan szigetelőanyagokkal, amelyek rugalmasan változnak a hézag nagyságától, formájától függően. A svéd nútmarásos technológia során például szilikonos tömítőanyagokat alkalmaznak.
A technológia előnye, hogy nincs szükség bontásra, cserére, az anyag hőálló, élettartama 10-12 év –40 és 200 °C között, emellett nem károsítják a háztartási tisztítószerek. A hagyományos faablakok szigetelése tehát ezzel az eljárással eredményesebben javítható, mint az üvegrétegek számának növelésével vagy az üvegezés típusának megváltoztatásával.
Hőszigetelés
Fürdőszobai szigetelés: ezekre figyeljünk oda!
Szakértőnk összegyűjtötte, melyek a fürdőszobai vízszigeteléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók.
Két kulcsfogalom: hőátbocsátási tényező és hőhíd
A hőátbocsátási tényező a hőveszteség mértékét mutatja, azaz hogy mennyi hő áramlik át az anyag egységnyi felületén a külvilág felé. Az építő- és szigetelőanyagok, valamint teljes falszerkezetek legfontosabb jellemzője. Műszaki leírásokban az U-értékkel jelölik, mértékegysége a W/m2K. Minél kisebb az értéke, annál jobb az adott anyag hőszigetelő képessége.
A hőhíd szakmai nyelven a következőképp definiálható: a határolószerkezet minden olyan helye, ahol többdimenziós hőáramlás és hőmérséklet-eloszlás alakul ki. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez annyit tesz, hogy a szerkezet ezen részei jobban vezetik a hőt, mint a többi, így hőveszteséget generálnak.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
