Bármikor adódhat olyan, akár a bérlőn kívül álló ok, amely miatt idő előtt meg kell szüntetni a szerződést. Ám nem mindegy a megállapodás típusa: nagy a különbség a határozatlan és határozott időre kötött szerződés között.
Határozott időre kötött szerződés: mit mond a jogszabály?
A határozott időre kötött bérleti szerződés rendes felmondással a jogszabály alapján nem szüntethető meg, vagyis nem mondható fel. A bérbeadónak tehát joga van arra, hogy a teljes határozott időre követelje a bérleti díjat.
Ezt olvastad már?
Lakásbérleti kisokos: 4 kérdés, 4 válasz
Akár kiadnánk, akár bérelnénk, bizonyos kérdésekkel nem árt tisztában lennünk a lakásbérlés témakörében.
A felek természetesen közösen megállapodhatnak olyan feltételekben, amely esetben lehetővé teszik a rendes felmondást, azonban ennek feltételeit részletesen rögzíteni szükséges. A kialakult vírushelyzetre tekintettel egyre több olyan rendelkezés szerepel a szerződésekben, amelyek a bérlőnek lehetőséget adnak arra, hogy a határozott idő előtt felmondja a bérleti jogviszonyt. A közös megállapodás ilyenkor általában az, hogy a bérbeadó a megfizetett kauciót megtarthatja, így a kaució egyben kárátalányként is szolgál.
Leginkább az otthonuktól távol tanuló diákok bérleti szerződéseiben jelent ez meg, hiszen vírushelyzetben a normál oktatás távoktatásra történő váltásakor a diákok általában hazaköltöznek, így a bérlemény részükre feleslegessé válik.
Miért kötnek a bérbeadók inkább határozott idejű bérleti szerződést?
Talán még nem gondoltunk bele, hogy a bérbeadó tulajdonosok milyen nagy kockázatot vállalnak azzal, hogy bérbe adják az ingatlanukat. Nagy összeget fektettek a lakás megvásárlásába, rendbetételére és bebútorozására, azonban egy rendetlen, a lakást elhanyagoló bérlő olyan mértékű károkat tud okozni, hogy újabb befektetés nélkül nem kiadható a lakás.
Albérlet
Kit terhel a javítás költsége egy albérletben?
Csőtörés, beázás, csöpögő csap – egy lakás bérbeadásakor felmerülhetnek olyan problémák, amelyeket javítani kell. Ki fizet: a bérlő vagy a tulajdonos? Dr. Réder Erika válaszol.
És akkor még nem is beszéltünk arról az esetről, amikor a bérlő bent lakik, azonban sem a bérleti díjat, sem a rezsi díjat nem fizeti. A lakásbérleti szerződések felmondása szigorú szabályokhoz kötött és még felmondás esetén sem biztosított, hogy a bérlő békés körülmények között el is hagyja a lakást, és nem használja azt tovább jogcím nélkül.
A bérbeadónak tehát nemcsak azzal kell szembenéznie, hogy a bérlő nemfizetése miatt hátralék keletkezik a közmű szolgáltatóknál és neki kell a számlákat kifizetni, hogy elkerülje a szolgáltatás kikapcsolását, hanem kockázatos, hogy a bérlő egyáltalán hajlandó lesz-e kiköltözni a lakásból, illetve a ki nem fizetett bérleti díjat majd hogyan lehet rajta behajtani.
A felmondott bérleti jogviszony alapján, ha a bérlő vitatja a felmondást és nem költözik ki, a bérbeadónak arra van lehetősége, hogy az ingatlan kiürítése iránti pert indítson.
Abban az esetben azonban, ha határozott időre kerül megkötésre a bérleti szerződés, akkor a bérleti szerződés lejártát igazolva már a bíróságtól közvetlen végrehajtói eljárást lehet kezdeményezni, tehát a hatósági kiköltöztetést nem kell megelőzze egy hosszadalmas peres eljárás. Itt azonban figyelni kell arra, hogy ezen eljárás keretében a határozott idő leteltét követő 60 napon belül lehet kérni a kiürítést, amely határidő jogvesztő.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
