Számos érv szól a könnyűszerkezetes házak mellett, ezért érdemes alaposabban megvizsgálni a közkeletű tévhiteket, amelyek sokakban ellenérzéseket ébresztenek.
1. Technológia
Napjainkban egyedi tervrajz alapján, a helyszínen szerelt panelos technológiával készülnek a korszerű könnyűszerkezetes házak, és nem előregyártott elemekből, vagyis mindenki a saját ízlésének és az adottságoknak megfelelően alakíthatja ki a számára ideális otthont. Fóliázott és hőszigetelt falszerkezettel, födémmel, padlóval és tetővel, korszerű nyílászárókkal rendelkeznek, így szinte teljesen hőhídmentesek.
A fenntartási költségek alacsonyabbak, mint egy hagyományos ház esetében, az építkezés ideje pedig sokkal rövidebb, az alapozástól a beköltözésig pár hét vagy néhány hónap alatt kivitelezhető. Gyorsítja a folyamatot, hogy a munka nem függ az időjárástól. Ráadásul a jól megépített könnyűszerkezetes ház várható élettartama megegyezik a hagyományos anyagokból emelt épületekével.
2. Szigetelés és fűtés
A könnyűszerkezetes falaknál különösen fontos a hőszigetelés, ennek értéke a vastagságától függően 0,1-0,2 is lehet (a hőátbocsátási tényező jele U, mértékegysége W/m2K – minél kisebb az érték, annál jobb). A hatékony hőszigetelés lassítja a falon keresztül történő hőközlést, de nem állítja meg, ha nincs hőtároló tömeg, amit felfűtünk.
A hőtárolási tulajdonság a fűtés ciklikusságában játszik szerepet. 20 cm-es hőszigetelés esetén (a padlóban is) az épület energetikai besorolása már „A” kategóriás. Nagy pozitívum, hogy a téglával szemben jóval alacsonyabb a fűtési költség, akár 30-50%-os megtakarítás is elérhető. Korszerű villanyfűtéssel is gazdaságosak, de megújuló energiákat alkalmazó technológiát vagy harmadik generációs infrafűtést szintén választhatunk fűtésre, illetve hűtésre.
3. Falak és alapanyagok
A könnyűszerkezetes házak réteges felépítésű falai sokkal jobb megoldásokat biztosítanak, mint a hagyományos házak falai. Minden rétegnek egy funkciója van, külön réteg a tartóváz, a hőszigetelés, a burkolat. A tartóváz lehet fa- vagy fémprofilú, a falburkolat jellemzően OSB, gipszkarton, a szigetelés a falakban kőzetgyapot vagy üveggyapot. A különböző technológiák összehasonlításánál – leginkább a gazdaságos fenntartás érdekében – a hőátbocsátási érték, a fűtési megoldás kiválasztásánál pedig a hőtároló képesség meghatározó.
Tévhit, hogy a fal anyaga döntően befolyásolja az épület bekerülési költségét, a burkolatok, a gépészet, a villanyszerelés, a pince, valamint a beépített bútorok együtt lényegesen nagyobb összeget tesznek ki. A könnyűszerkezetes házak ára számos tényezőtől függ: a választott tartóváz, a szigetelés és a burkolat határozza meg a végső költséget.
A gipszkarton rendszer garantálja a függőleges, sima falfelületeket, és bármilyen egyedi kialakítás megoldható vele. A falakat tökéletes pontossággal előre legyártják, a helyszínen már csak az össze kell állítani a szerkezetet. Mivel ez egy szárazvakolat, szilárdsági tulajdonságait nem lehet figyelembe venni. A gipszrost lemez viszont teherbíró, megfelelő merevséget és stabilitást ad az épületnek. Festhető és csempézhető, dübelezhető, tehát egy átlagos tárgyat a falfelület bármely részére felrakhatunk. Az OSB szintén masszív és teherbíró alapanyag.
A legnagyobb különbség a könnyűszerkezetes házak és a hagyományos módon, téglából készült épületek között a hőtároló tömeg megléte vagy hiánya, ami a körülményektől függően előny is, hátrány is lehet. Nem véletlen, hogy a mediterrán országokban kevésbé elterjedt ez a technológia, mivel nem tartja bent a hideget, mint a régi típusú tégla- vagy kőház. Az átmenetet a könnyűszerkezetes házak esetében a kerámiakompozit jelenti, amelynek lényegesen jobb a hőmegtartó képessége.
Előnyök:
- Nagyobb hasznos alapterület.
- Ugyanolyan hőszigetelő értékű (vagy jobb) falak építhetők jelentősen vékonyabb falvastagsággal.
- Gyorsabb kivitelezés.
- A munka során nem visznek be nedvességet az épület szerkezetébe, ezért nincs száradási idő.
- A munkálatok nem függnek az időjárástól sem. Átlagos mérettel számolva a könnyűszerkezetes ház falai az előre elkészített panelekkel nagyjából fél nap alatt összeszerelhetők, a födém és tetőszerkezet összeállítása pedig körülbelül egy napot vesz igénybe.
Hátrányok:
- Szakértelmet igénylő összeszerelés.
- A ház azért építhető fel gyorsan, mert a munkafolyamatok döntő része szerelés, ám ez magától értetődően komoly szakértelmet igényel.
- Alig rendelkezik hőtároló tömeggel, ezért télen folyamatosan kell fűteni, nyáron pedig nem tartja a hideget, így szükség van klímára.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!